<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


Szeptember

1887. szeptember 1.130 éve
Szentesen született Nyári László Dezső orvos. A budapesti kegyesrendi gimnáziumban érettségizett. A Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1911-ben fejezte be tanulmányait. Budapesten gyakornok, majd a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem belklinikáján tanársegéd, adjunktus, 1922-től megbízott tanszékvezető-helyettes. 1916-tól 1918-ig harcolt az első világháborúban, 1922-ben magántanári képesítést szerzett ideggyógyászatból. 1923. szeptember 15-től a győri Szentháromság Közkórház belgyógyászati osztályának vezetője. Győrben hunyt el 1968. május 27-én.
1907. szeptember 2.110 éve
Csepregen született Floderer István gyógyszerész. A Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerész, majd gyógyszerdoktori oklevelet szerzett, a gyógyszerészeti tudományok kandidátusa. Csepregen gyógyszerész apja patikájában, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyógyszertani Intézetében gyakornok, 1935-től 1941-ig az Országos Közegészségtani Intézet Kémiai Osztályán kutatógyógyszerész, közben az USA-ban Rockefeller-ösztöndíjas. Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya szaktitkára 1955-től 1957-ig, az EGYT Gyógyszertechnológiai Laboratóriumának vezetője 1957-től 1960-ig, Orvostudományi és Gyógyszerészeti Főosztályának vezetője 1960 és 1967 között. 1991. január 4-én halt meg Budapesten.
1892. szeptember 3.125 éve
E napon született Undi Imre író, újságíró, humorista. 1911-ben beiratkozott a budapesti műegyetemre, de építészmérnöki tanulmányait félbeszakította. 1920-ig a Borsszem Jankó, a Kakas Márton és a Fidibusz, 1920-tól 1923-ig a Virradat, 1923-tól 1930-ig az Új Barázda, 1930-tól 1944-ig a Magyarság, majd az Új Magyarság munkatársa volt. A Magyarságnál és az Új Magyarságnál szerkesztette a gyermekrovatot. Írásait gyakran olvasták fel a rádióban, rádiószíndarabokat is írt. 1945-ben az igazoló bizottság örökre eltiltotta a publikálástól. 1966-ig, nyugalomba vonulásáig fizikai munkás volt. 1967 júliusban (5-én vagy 6-án) hunyt el Budapesten.
1742. szeptember 5.275 éve
Prágában hunyt el Ráttky György kuruc ezredeskapitány, generális. 1680 körül született Salamonfán. II. Rákóczi Ferenc híve. 1704-ben csatlakozott Rákóczi Ferenc hadaihoz, a fejedelem küldte a francia hadsereghez az ottani magyar huszárok összefogására. Francia szolgálata alatt ezredesi rangban kitüntette magát az oudenarde-i (1708) és a malplaquet-i (1709) csatákban. Részt vett több várostromban is és Douai mellett 1711-ben megsebesült. 1733 körül elnyerte a Szent Lajos-rend lovagkeresztjét. 1734-től generális, 1735-től 3 lovasdandár parancsnoka lett, és 1739-ben ezredével Korzika szigetén volt. 1741-ben az osztrák örökösödési háborúban a francia csapatokkal csehországba nyomult előre és részt vett Prága bevételében.
1837. szeptember 7.180 éve
Halásziban született Sőtér Ágoston jogász, régész. A magyaróvári piarista gimnáziumban végzett, majd a pesti egyetemen 1864-ben kapott jogi diplomát. Ezután Magyaróváron köz- és váltóügyvéd. Amatőr régész volt, számos római kő, híres longobárd és avar lelet feltárója. 1882-ben alapító tagja a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletnek. 1898-ban, a millennium alkalmából megjelentette a - főleg ásatásait tartalmazó - Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet emlékkönyvét. Magyaróváron hunyt el 1905. január 2-án.
1982. szeptember 7.35 éve
Budapesten halt meg Timkovics László Pál filológus, könyvtáros. Győrben született 1945. augusztus 23-án. A magyarországi latin nyelvű egyházi (dominikánus, ágostonos) irodalom és filozófia problémáival foglalkozott. Anyaggyűjtése a budapesti egyetemi könyvtárba került.
1987. szeptember 7.30 éve
Szombathelyen hunyt el Pozsgai Zoltán író, szerkesztő, újságíró. Kónyban született 1923. szeptember 28-án. 1941-től a Barbacsi Lengyárban, 1943-1945 között a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban, 1945-től a győrsövényházi szivattyútelepen dolgozott 1948-ig. 1948-tól a téti járási pártbizottság titkárhelyettese volt. A pártiskola elvégzése után 1951-től 1956-ig a Szabad Nép, 1957-től a győri Kisalföld, 1962-től a veszprémi Napló munkatársa volt. 1968-tól nyugalomba vonulásáig, 1984-ig a Vas Népe főszerkesztője.
1882. szeptember 8.135 éve
Győrben halt meg Hupka Ferenc teológiai doktor. Győrben született 1811. január 1-jén. A teológiát Pesten végezte. 1833-ban szentelték föl, 1866-ban lett kanonok és 1871-ben a mórichidai Szent Jakabról nevezett prépost. Egyházi folyóiratokban jelentek meg cikkei.
1887. szeptember 9.130 éve
Zalakomáron született Marton Marcell Boldizsár karmelita szerzetes. A gimnáziumot Keszthelyen és Nagyszombatban végezte, 1910-ben magyar-latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti Kir. Magyar Tudományegyetemen. Petrozsényban kezdett tanítani. 1916-ban egy két gyermekes apa helyett önként jelentkezett frontszolgálatra. 1925-ben Győrött lépett a rendbe, 1930-ban szentelték pappá. 1930-tól 1943-ig újoncmester, hitszónok és gyóntató a győri rendházban, 1930-tól 1936-ig alperjel, 1936-tól 1939-ig tartományi tanácsos. 1943-ban a budapesti rendházba helyezték. Keresett gyóntató, lelkivezető, missziós szónok. 1950-ben, a szerzetesrendek föloszlatása után egy családnál talált menedéket. Budapesten hunyt el 1966. május 29-én.
1992. szeptember 10.25 éve
Budapesten hunyt el Hauzer Henriette Mária Helga [Abád Józsefné] mesteredző, sportszakíró, egyetemi docens. Győrben született 1922. június 16-án. A Győri Magyar Királyi Állami Apponyi Albert Leánygimnáziumban érettségizett 1940-ben. Kitűnően sportolt, főként az úszásban, tornában és az evezésben jeleskedett. Budapesten a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolán 1943-ban tanári képesítést nyert. Németországban tanulmányozta a speciális női gimnasztikát. Visszatérése után a kolozsvári református gimnáziumban testnevelő tanár volt. A háborús évek után visszatért Budapestre, a Deák téri Evangélikus Leánygimnáziumban tanított 1952-ig. 1953-ban a Népstadion megnyitóünnepségén ő készítette a nyitógyakorlat koreográfiáját. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem testnevelési tanszékén tanár, később tanszékvezető-helyettes volt nyugdíjazásáig, 1982-ig. A Magyar Művészitorna-bizottság elnöke (1968 –81). Az Orvosegyetem Sport Club vezetőedzője 1968–tól 1976-ig. 1977-ben mesteredzői minősítést kapott. 1989-ig tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak. 1989-ben a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium tanára lett. Franciából magyarra fordította a ritmikus sportgimnasztika „Nemzetközi értékelési kódex”-ét, mely öt kiadást ért meg. Több mint 20 szakcikke jelent meg. A buzogánytechnikáról készült oktatófilmjét 35 ország vásárolta meg. 1990-ben a Magyar Testnevelési Egyetemen docensi címet kapott. 1992-ben az önállósult Magyar Ritmikus Sportgimnasztikai Szövetség elnökségének tagja. 1982-ben a Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. Férjével összegyűjtött értékes, 18–19. századi képző- és iparművészeti gyűjteményét szülővárosára hagyta.
1907. szeptember 11.110 éve
Budapesten halt meg Kochmeister Frigyes nagykereskedő. Sopronban született 1816. november 22-én. A bécsi műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett, 1842-ben drogistaüzletet és termény-nagykereskedést nyitott. Megszervezte a gyarmatáru kereskedelmet. Részt vett a Pesti Lloyd Társulat, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde megalakításában, ez utóbbi elnöke 1859-től 1892-ig.
1957. szeptember 16.60 éve
Freiburgban halt meg Csukás Zoltán állatorvos, mezőgazdasági mérnök. Győrben született 1900. szeptember 20-án. A középiskoláit a pápai református gimnáziumban végezte, majd a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait. Elvégezte a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolát, majd a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Kutatásai a szarvasmarha- és baromfitenyésztésre terjedtek ki. Az MTA Biológia és Agrártudományi Osztály Állattenyésztési Főbizottságának két évig elnöke, majd alelnöke volt. 1954-ben Kossuth-díjat kapott. 1955-ben az MTA levelező tagjai közé választották.
1867. szeptember 17.150 éve
Győrben született Konek Frigyes vegyész, a MTA levelező tagja. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. Két évig a grazi egyetemen tanársegéd volt. 1896-ban a budapesti egyetemen organikus kémiából magántanári képesítést szerzett. 1908-ban egyetemi tanár, majd mint fővegyészt kinevezték az Országos Kémiai Intézet Technológiai osztályának vezetőjévé, később kísérletügyi igazgatóvá. Tudományos munkássága a mezőgazdasági és szintetikus organikus kémia területére terjedt ki. Tanulmányait a bel- és külföldi szakfolyóiratokban tette közzé. 1945. január 27-én hunyt el Budapesten.
1992. szeptember 18.25 éve
Adták át ünnepélyes keretek között a Banai úti Győri Ipari Park első ütemét Kolozsváry Ernő győri polgármester és dr. Alfons Haider, a Bank Austria AG vezérigazgatója közreműködésével.
1842. szeptember 21.175 éve
Csepregen született Szely Lajos r. k. pap, tanár. Hittudományi tanulmányait a pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen végezte (1860-1864). Ezt követően aktuárius az egyházmegyei hivatalban (1864-1865). 1865. május 5-én szentelték pappá. 1865-től 1866-ig káplánként dolgozott Kisboldogasszonyban, majd tanulmányi felügyelőként a Győri Püspöki Nagyobb Papneveldében 1866-tól 1867-ig, püspöki szertartó 1867-től 1871-ig, teológiai doktor 1869-től, püspöki titkár 1871-től, egyházmegyei irodaigazgató 1874-től 1883-ig, székesegyházi kanonok 1878-tól, a nagyobb papnevelde igazgatója 1883-tól 1890-ig, a Boldogságos Szűzről nevezett biersi címzetes apát 1884-től 1902-ig, pápóci prépost 1896-tól, apostoli protonotárius 1902-től, püspöki helynök 1905-től 1910-ig. Győr-révfalui házát a szemináriumra hagyta. Több történeti munka szerzője. Egyháztörténeti szempontból különösen jelentős az 1876-1877-es győri egyházmegyei sematizmusban megjelent összeállítása a győri kanonokokról. 1924. július 13-án hunyt el Győrben, a város köztemetőjének X. parcellájában nyugszik.
1882. szeptember 21.135 éve
Kunszigeten született Nagy L. József pedagógus, természettudományos szakíró, piarista szerzetes. 1897-ben Vácott belépett a piarista rendbe. 1902-től 1905-ig Kolozsvárott teológiát tanult, egyidejűleg 1906-ban a kolozsvári egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett és pappá szentelték. Szegeden, Debrecenben, Nyitrán, Kecskeméten, Léván, Budapesten, Vácon tanított. 1932-től 1948-ig a magyaróvári piarista gimnázium tanára. 1950-től Kunszigeten rokonainál, 1959-től haláláig a pannonhalmi papi öregotthonban élt. Fizikából népszerűsítő és továbbképző előadásokat tartott. Több szakkönyvet állított össze. Pannonhalmán halt meg 1962. október 31-én.
1907. szeptember 21.110 éve
Kunszentmártonban született Róth Emil rabbi. Szülőfalujában érettségizett, majd a Budapesti Országos Rabbiképző Intézetben, a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen, a Héber Egyetemen és a Rav-Kuk Intézetben tanult. 1931-ben avatták rabbivá Budapesten. 1935. június 21-étől deportálásáig győri főrabbi. 1944 júniusában Auschwitzban halt meg.
1932. szeptember 21.85 éve
Győrben halt meg Benes Pál festőművész, gyáros. Győrben született 1867. november 13-án. Középiskolás éveit Nyitrán töltötte. A bécsi akadémián Allemand és Eisenmayer osztályában tanult, majd Münchenben Hollósy Simon tanítványa volt. 1895-ben Győrben nyitott festőiskolát és műtermet. 1900-ban alapította a Pynam vegyészeti gyárát Benes Testvérek Rt. néven. Alapító tagja és évtizedekig elnöke a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak. 1894-től rendszeresen szerepelt naturalista táj- és zsánerképeivel a fővárosi kiállításokon. Életműve szétszóródott.
1892. szeptember 22.125 éve
Zechmeister Károly polgármester ünnepélyesen átadta a forgalomnak Győr város első közúti vashídját - a Petőfi híd elődjét - a Hosszú hidat.
1912. szeptember 27.105 éve
Győrben hunyt el Acsay Xavér Ferenc József bencés tanár, igazgató, házfőnök. Esztergomban született 1854. szeptember 16-án. 1871-ben lépett be a rendbe, 1878-ban pappá szentelték. 1881-től Esztergomban gimnáziumi tanár. 1894-től haláláig Győrött igazgató és házfőnök. Kezdeményezésére létesült az internátus. Nyelvészeti cikkeket írt. A győri Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja.
1932. szeptember 29.85 éve
Győrben született Sinay Jenő könyvtáros. A középiskolát a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban kezdte, majd a Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának könyvtár szakán tanult. Irodalmi, filozófiai és történelmi tanulmányokat is folytatott. Még államvizsga előtt, 1955-ben Mosonmagyaróvárott a járási könyvtár igazgatója lett. 1961-ben Győrött a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár műszaki könyvtári részlegét szervezte meg. Lerakta a helyismereti gyűjtemény alapjait. 1965-től a gyűjtemény és a szolgálat fejlesztésén dolgozott. 1975. január 1-jétől a megyei könyvtár igazgatóhelyettese, 1981-től igazgatója. 1992-ben ment nyugdíjba, ekkor vette át a legrangosabb szakmai elismerést, a Szinnyei-díjat. Győrben halt meg 1994. augusztus 12-én.
1992. szeptember 29.25 éve
Münchenben hunyt el Kollányi Károly kertészmérnök, újságíró. Győrben született 1905. december 20-án. A Kertészeti Egyetemen szerzett diplomát. Rövid földművelésügyi minisztériumi szolgálat után Budapesten a Kertészeti Igazgatóságon dolgozott, 1940-től az Általános Igazgatás vezetője volt. 1945 tavaszán, katonai kitelepítés keretében került családjával Németországba. 1958-ban kidolgozta javaslatát a Müncheni Magyar Intézet létesítésére, működésére. George Bailey, neves amerikai közíró számára, erdélyi utazása előkészítéséül 1964 júniusában összeállította az Erdéllyel kapcsolatos legfontosabb ismereteket. 1960-tól a Hadak Útján szerkesztő bizottsági tagja, 1970-től 1971-ig a Központi Tájékoztató (München) szerkesztője. A lapnak majdnem minden számába írt. Cikkei általában nemzetpolitikával, történelmi témákkal, nemzetiségi kérdésekkel foglalkoztak. Évtizedekig a Németországi Magyar Szervezetek Központi Egyesülete alelnöke, a Kőrösi Csoma Sándor Társaság elnökségének tagja volt.