<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


Augusztus

1862. augusztus 1.155 éve
Győrben született Krámszky Lajos borvegyész. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, Tanulmányait a bécsi műegyetem vegyészszakán folytatta, 1884-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. Budapesten az Állami Vegykísérleti Állomás alkalmazásába lépett. 1894-től az Országos Kémiai Intézetben mint fővegyész, rendszeres borvizsgálatokat végzett haláláig. 1892-ben önálló kötetben ismertette a dunántúli borvidékek és bortermő helyek borainak jellemzőit. Borászati tanfolyamokon előadásokat tartott. A magyar borok vegyelemzéseiről és vizsgálatairól szóló eredményeit a szaklapokban, elsősorban a Kísérletügyi Közleményekben tette közzé. Budapesten hunyt el 1915. július 2-án.
1942. augusztus 1.75 éve
Budapesten hunyt el Schadl Ernő törvényszéki tanácselnök, bíró. 1885. december 5-én született Győrben. Középiskoláit a győri bencés gimnáziumban végezte, majd a kolozsvári egyetemen jogtudományi diplomát szerzett. A bírói és ügyvédi vizsgát Budapesten tette le. Jogi pályafutását mint ügyvédjelölt kezdte. 1910-ben a győri törvényszék joggyakornokává, majd jegyzővé nevezték ki. 1916-ban lett bíró, 1920-ban a budapesti büntetőtörvényszékhez helyezték át, majd 1927-ben tanácselnökké léptették elő. A magyar bírói kar egyik legismertebb tagja volt. Hosszabb ideig foglalkozott sajtóügyekkel, bírói körökben, mint sajtójogász is nagy tekintélynek örvendett. Számos „szenzációs” büntetőperben (például Erdélyi Béla gyilkossági pere) és kommunisták elleni politikai perekben ítélkezett. Az 1930-ban kiadott Büntetőjogi kézikönyv című munkája a magyar jogászi kar egyik leghasználtabb, legelterjedtebb kézikönyve. Büntetőjogi vonatkozású szakcikkei, tanulmányai a jogász körökön túl a nagyközönség előtt is ismertté tették. A világháborút, mint tartalékos hadnagy szolgálta végig, a frontszolgálat közben meg is sebesült.
1807. augusztus 2.210 éve
Héderváron született Viczay Hédervári Héder főispán. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte, majd katonai pályára lépett. A régészet, a régiségek és a numizmatika iránti érdeklődése a nagyapja, Viczay Mihály által létrehozott gyűjtemény kapcsán alakult ki. Az 1830-40-es években lózsi birtokán gazdálkodott. Az 1832-1836. évi országgyűlésen a főúri ellenzék szószólója. 1848-ban a Sopronmegyei nemzetőrség szervezésének vezéralakja volt, de nem vállalta a forradalom és szabadságharc balratolódását. Eladta lózsi birtokát és végleg áttelepült Hédervárra, ahol birtokát mintagazdasággá fejlesztette. A Győrvidéki Gazdasági egylet létrehozásán fáradozott, melynek alelnökévé választották 1860-ban. A Magyar Földhitelintézet Győr megyei elnöke lett. 1868-ban nevezték ki Győr megye és város főispánjának. Héderváron halt meg kolerában 1872. december 23-án.
1987. augusztus 2.30 éve
Győrben hunyt el Gárdonyi Géza tanár, újságíró. Köpcsényben született 1922. január 2-án. 1945-ben az "Új Vetés" című ifjúsági hetilap főszerkesztője volt. 1947. március 5. - 1948. április 20. között a Mosonmagyaróvári Barátság című szociáldemokrata lapot szerkesztette egészen annak megszűnéséig. Tanítói, majd magyar-történelem szakos tanárként Győrszentmártonban tanított 1949-től 1957-ig. 1957-től 1966-ig Győrben a városi tanács művelődési osztályát vezette. 1962-től a "Hogyan?" című megyei pedagógiai folyóirat elindítója és szerkesztője volt. 1966-tól 1969-ig a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanára. 1969 és 1983 között a Győr-Sopron Megyei Pályaválasztási Intézetet vezette. Tagja volt az MTA Veszprémi Bizottságának.
1862. augusztus 3.155 éve
Pinkamiskén született Szabó István országgyűlési képviselő, főispán. A fehértemplomi cs. és kir. Lovashadapród Tisztképző növendéke lett, 1884-ben tisztté avatták. 1895-ben főhadnagyi rangból leszerelt és Győrben telepedett le. Politikai pályára lépett, 1896-ban Győrszigetben mandátumot nyert a Katolikus Néppárt programjával. Győr szabad királyi város képviselőtestületének tagja. 1901-ben újra országggyűlési képviselő. 1906-ban a Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt jelöltje a zámolyi választókerületben. 1917 júliusától Győr vármegye és Győr város főispánja. A Győri Kerékpáros Egylet elnöke, a Győri Csónakázó Egylet versenyevezőse és vezetőségi tagja, a Győri Korcsolyázó Egylet megalapítója, valamint a Győri Vívó Club szervezője. Győrben hunyt el 1926. június 27-én.
1892. augusztus 3.125 éve
Győrben született Zechmeister Ida iparművész. Iparművészeti tanulmányait követően Budapesten műkereskedő üzletet tartott fenn. Népművészeti jellegű tárgyakat készített. 1921-ben szerepelt az elszármazottak győri kiállításán. 1980 februárjában hunyt el Budapesten.
1907. augusztus 3.110 éve
Győrben született Horváth Árpád technikatörténész. A kereskedelmi fiúiskolában érettségizett, tanári diplomáját a közgazdasági egyetem tanárképző szakán szerezte. 1932-ben a Győri Vegyvizsgáló Állomáson dolgozott. 1932-től a Négyévfolyamú Női Felsőkereskedelmi Iskolában (ma Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola) volt óraadó tanár. 1932 végétől 1942-ig a Gráb Miksa Viaszosvászonáru- és Műbőrgyár dolgozója, 1940-ben doktorált a József Nádor Műszaki Egyetemen. 1944-45-ben katonáskodott, leszerelése után a győri Jedlik Gépipari Középiskolában és Textil Technikumban tanított. 1958-ban Budapesten az ELTE Gyakorló Gimnáziumában lett vezető tanár. 1967-ben ment nyugdíjba. 1984-től 1989-ig a Győri Közlekedés és Távközlési Főiskolán volt óraadó. Könyveket és cikkek sokaságát jelentette meg technikatörténeti témában. Mintegy harminc folyóiratnak volt rendszeres munkatársa. Budapesten halt meg 1990. január 6-án.
1907. augusztus 3.110 éve
Ruszton halt meg Horváth János r. k. esperes plébános. 1823. június 12-én született Ebergőcön . Mint győr-újvárosi káplán 1848-ban kardot kötött, a huszároknál volt tábori lelkész, több ütközetben is kitűnt. A forradalom után csak püspöke hozzájárulására sikerült kegyelmet nyernie és Kismartonban az Esterházy-család udvari káplánja lett. 1854-től Ruszt plébánosa lett.
1917. augusztus 4.100 éve
Barbacson született Tóth Ernő plébános. 1942. június 21-én pappá szentelték. Egyeden és Nyúlon, 1946-ban Rábaszentmihályon volt káplán. 1950 májustól 1952 májusig börtönben tartották. 1957-ben valószínűleg a forradalom alatti magatartása miatt a rendőrségre idézték, összeverték, ismeretlen ideig ott tartották. Szabadulása után Nemeskéren volt plébános. Itt hunyt el 1960. március 22-én.
1907. augusztus 7.110 éve
Jászberényben született Turóczi Mária festőművész, tanár. A Győri Magyar Kir. Állami Leánygimnáziumban tanult. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán végzett 1929-ben. 1936-tól a győri Kir. Kat. Tanítóképző Intézetben tanított 1959-ig. A Zrínyi Gimnáziumban és 1960-65 között a Kazinczy Ferenc Állami Általános Gimnázium és Szakközépiskolában volt rajztanár. 1948-tól színelméleti kutatásokat folytatott, könyvben jelentette meg eredményeit. Többször állított ki Győrben. 1971-ben Székely Bertalan-éremmel tüntették ki. Győrben halt meg 1994. május 4-én.
1862. augusztus 8.155 éve
Győrben született Ranschburg Viktor könyvkiadó. Ranschburg Salamon győri főrabbi fia. A gimnázium elvégzése után Németországban tanulta ki a könyvkereskedést, majd visszatérve, 1884-től a Révai Testvérek könyvkiadó, azután az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. könyvkiadó igazgatója, később az általa alapított a Pantheon Irodalmi Intézet Rt. vezérigazgatója volt. A Magyar Könyvkereskedők Egyletének főtitkára, a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületének sokáig titkára, majd főtitkára, 1906-tól 1919-ig pedig elnökhelyettese. Irodalmi munkásságának tárgya a szerzői és kiadói jog. Az 1913-ban Budapesten megtartott nemzetközi kiadói kongresszust ő készítette elő. A francia Akadémia már 1901-ben az Officier de l'Académie Francaise címmel tüntette ki. Legfontosabb írása A szerzői jog védelmére alakított berni egyezmény vonatkozása Magyarországra címmel jelent meg 1901-ben. Budapesten hunyt el 1930. augusztus 20-án.
1907. augusztus 8.110 éve
Mosonban halt meg Flesch Salamon orvosdoktor, hegedűművész, Flesch Károly édesapja. (Születési idejét 1839 körülre teszik.) Szakmájában elismert diagnoszta volt, a helyi újságban közegészségügyi cikkeket közölt. A mosoni iskolaszék elnökeként nagy része volt abban, hogy az iskolában első osztálytól kezdve bevezették a magyar tanítási nyelvet.
1892. augusztus 10.125 éve
Himodon született Áldozó József festőművész. Szegény családból származott, kerékgyártó mesterséget tanult. Az első világháború idején Sopronban volt katona, majd az orosz frontra került, hadifogságba esett, 1919 júliusában érkezett haza. Egyedül kezdett rajzolgatni. 1924-ben a tudásvágy Budapestre vitte, iparrajziskolába járt két évig. Felismert tehetségét Csók István és Rudnay Gyula segítette. Az Ernst Múzeum vette be képeit, a Nemzeti Szalonban, és a Műcsarnokban is többször kiállított. 1931-ben hazajött Himodra, de továbbra is festett. 1957-ben Kapuváron mutatta be képeit, 1971-ben az Ernst Múzeumban nyílt gyűjteményes kiállítása, a megyében is egymást követték kiállításai. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, a Kapuvári Múzeum, a kecskeméti Naiv Művészeti Múzeum és a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum őrzi.
1942. augusztus 10.75 éve
Győrben hunyt el Erdélyi Iván jogász. 1874. szeptember 6-án született Zalaszentgróton. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, ahol jogi végzettséget szerzett. Önkéntes katonai szolgálat után tiszti vizsgát tett. 1897-től élt Győrben. Közigazgatási pályáját Győr vármegyénél kezdte 1897-ben, majd Győr szolgálatába állt 1898-ban. 1901-ben tiszteletbeli aljegyző, 1905-ben árvaszéki jegyző, 1915-ben városi tanácsnok, a kereskedelmi, ipari, építészeti és közlekedési osztály vezetője volt. Az első világháború idején a város katonai osztályát is vezette. A Tanácsköztársaság után a városi nemzetőrség parancsnoka, 1928 októberétől a városi árvaszék elnöke és polgármester-helyettes volt. A Rákócziánum katolikus internátus egyesületi elnöke, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga győri osztályának elnöke, a Győri Atlétikai Club társelnöke volt.
1967. augusztus 11.50 éve
Budapesten hunyt el Nagy Zoltán zongoratanár, igazgatóhelyettes. 1931. szeptember 12-én született Győrben. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd kitűnő eredménnyel végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Tagozatát. 1954-től a győri Liszt Ferenc Állami Zeneiskola zongoratanára, 1958-tól igazgatóhelyettese. 1961-ben Szocialista Kultúráért, 1962-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott. Időközben a Budapesten élő Wehner Tibor zongoraművész magántanítványa. A Zeneművészeti Főiskola győri tagozatán megindította az új ütő tanszakot. A győri Liszt Ferenc Zeneiskolában házi, illetve körzeti zongoraversenyt neveztek el róla.
1707. augusztus 12.310 éve
Sárospatakon halt meg Székely István jezsuita iskoladráma-író. Peresztegen született 1670. február 10-én. 1687-ben lépett a rendbe, 1688-89-ben Grazban novícius, 1691-93-ban Nagyszombatban filozófiát tanult, 1695-97-ben ugyanott tanár. 1697-ben színpadra került és megjelent Triumphus Innocentiae, seu Abagarus Rex című darabja. 1707-ben Rákóczi Ferenc a sárospataki rendház vezetését bízta rá.
1942. augusztus 12.75 éve
Csornán született Szarka Zoltán labdarúgó, edző. A gimnáziumi érettségi után a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében edzői oklevelet szerzett. 1958-tól 1961-ig a Szombathelyi Dózsa játékosa, 1961-től 1980-ig a Haladás VSE tagja volt. 244 első osztályú bajnoki mérkőzésen védett, 19 éven át. Legnagyobb sikerük az 1975-ös Magyar Népköztársasági Kupa döntőbe jutás volt. 1983-tól 1985-ig a Sabaria SE, 1988-tól 1989-ig az SC Nikitsch (osztrák) labdarúgója volt (kapus). Itt fejezte be az aktív sport pályafutását 51 évesen. 1968-ban két alkalommal szerepelt az olimpiai válogatottban és tagja volt a mexikóvárosi olimpián aranyérmet szerzett csapatnak. 1986 és 2015 között a Haladás VSE kapus- és utánpótlásedzője volt. 2016. április 18-án hunyt el Szombathelyen.
1957. augusztus 12.60 éve
Győrben önkezével vetett véget életének Szigethy Attila, a győri 1956-os forradalom vezetője. Kapuváron született 1912. március 10-én. Az 1930-as években csatlakozott a népi írók mozgalmához, 1939-ben belépett a parasztpártba. 1947-ben a Nemzeti Parasztpárt színeiben országgyűlési képviselő, 1950-től a megyei tanács elnökhelyettese lett. 1953-ban Nagy Imre zászlaja alá állt. 1956. október 26-án lett a Győri Ideiglenes Nemzeti Tanács elnöke. 1956-os szerepéért 1957 májusában tartóztatták le. Május 17-én cellájában öngyilkosságot követett el sikertelenül; harmadik kísérletével kioltotta életét.
1917. augusztus 13.100 éve
Győrben hunyt el Zwickl Gyula orvos. 1863. március 27-én született Győrben. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, majd Pozsonyban végezte, ahol 1882-ben érettségizett. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen orvosnak tanult, majd 1890-ben diplomázott. 1890-től 1896-ig Budapesten a Szent Rókus Kórház szülészeti osztályán mint alorvos tevékenykedett. 1896-ban Győrött telepedett le, ahol az Ipartestület és több más egyesület orvosa volt. 1914-től 1916 decemberéig Győrött a V. számú katonai tartalékkórház főorvosa volt. A Vöröskereszt II. osztályú hadi díszjelvényével tüntették ki. Temetésére a győri új köztemetőben került sor augusztus 15-én.
1942. augusztus 14.75 éve
Balatongyörökön hunyt el Simon Miklós gimnáziumi tanár, igazgató, tanügyi főtanácsos. Keszthelyen született 1878. november 23-án. A keszthelyi premontrei főgimnáziumban megkezdett középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győri Főgimnáziumában fejezte be, majd a pannonhalmi bencés tanárképző intézetben és a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán tanult. 1919-ben Huszár Károly kultuszminiszter a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola újjászervezésével bízta meg. Igazgatói tevékenységének huszonkét éve alatt megújult az iskola. Munkáját a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter 1925-ben és 1941-ben dicsérő elismeréssel, 1936-ban tanügyi főtanácsossá való kinevezéssel ismert el.
1967. augusztus 14.50 éve
Győrben hunyt el Farkas Béla hegedűkészítő mester. Nagyigmándon született 1903. április 10-én. Hétéves volt, amikor a család Győrbe költözött. Korán munkába állt, kitanulta a tetőfedést. A hegedűkészítő-mesterséget is elsajátította, majd Olaszországban és Németországban képezte magát. Kölcsönből nyitott műhelyt Győrben a Kossuth Lajos u. 94. sz. alatti udvarban. Kaposvárra költözött, egy ottani kiállításon aranykoszorús emlékéremmel jutalmazták munkáját. Az 1920-as évek közepén visszatért Győrbe. A berlini világkiállításon harmadik helyezést ért el. A brüsszeli világkiállításra egy vonósnégyest készített, e munkájáért második helyezést kapott. Ezután megrendelést kapott Yehudi Menuhintól és Zathureczky Ede hegedűművészektől, e hegedűkbe a megrendelők arcképét is belefaragta. Hangszereinek jellemzője az aprólékos szép famunka, a jellegzetes Farkas-féle fedlap és hátlap, a finoman kiugró perem kialakítása. Másik sajátossága a felhasított végű (szárnyas) gerenda, mellyel dúsabb és nagyobb hanghatást, valamint a húrok közötti kiegyenlítettebb hangzást lehetett elérni. Különleges volt a hangszerek színe is, amely a nemes sárga színek vöröses árnyalatainak színskáláján mozgott.
1907. augusztus 15.110 éve
Berlinben halt meg Joachim József hegedűművész, zeneszerző. Köpcsényben született 1831. június 28-án. Nyolcéves korában adta első hangversenyét Pesten. 1839-ben Bécsben tanult, 1843-tól Lipcsében. 1844-től hangversenykörutakat tett szólistaként, 1846-ban Magyarországon is fellépett. 1847-től a Gewandhaus Zenekar helyettes koncertmestere. 1850-től Weimarban a Liszt Ferenc zeneigazgatósága alatt működő udvari zenekar koncertmestere. 1853 és 1865 között Hannoverben működött mint udvari szólista, karmester és zeneigazgató. 1866-tól élete végéig Berlinben élt, itt 1868-tól az általa szervezett zeneművészeti főiskola igazgatója volt. Korának egyik legnagyobb hegedűvirtuóza és zenepedagógusa volt. 1911-ben Köpcsényben a Magyaróvári Férfidalárda bronz domborművű emléktáblát helyezett el szülőházán.
1912. augusztus 17.105 éve
Budapesten hunyt el Csapody István (1880-ig Payer) szemész. Sopronhorpácson született 1856. december 25-én. 1880-ban szerzett Budapesten orvosi oklevelet. 1881-től a budapesti szemklinikán gyakornok, majd tanársegéd. 1890-ben magántanár, 1895-ben c. ny. rendkívüli tanár lett. A budapesti poliklinika, majd a Kereskedelmi Kórház főorvosa. Korát megelőzte a retina leválásának, a szivárványhártya glaukómás sorvadásának, a sympathiás szemgyulladás kórtanának kérdéseiben. Látáspróbákat dolgozott ki, fejlesztette a szemészeti műszereket. Jelentős nyelvészeti tevékenységet is kifejtett. Nyelvészeti cikkeinek többsége a Magyar Nyelvőrben jelent meg 1877-től, eleinte Lővei Páyer István néven. Tankönyv és cikkek írásával, előadásokkal, az Egészség című lap szerkesztésével a hazai egészségügyi felvilágosítás úttörője.
1787. augusztus 18.230 éve
Sopronban született Maurer Ignác festőművész. Tájképei ismertek, klasszicista stílusban festett, de tanult az aranyozási technikákat is. A soproni Szent Lélek templom keresztelő kútját festette, továbbá az evangélikus templom és a lajtapordányi templom oltárképének mestere. 1830 körül Répszemerén Szent Kereszt felmagasztalását festette meg. Sopronban halt meg 1831. október 28-án.
1862. augusztus 19.155 éve
Győrben született Domonkos István író, római katolikus pap. A középiskoláit Győrött és Nagyszombatban, a teológiátt Győrött végezte. 1889-ben pappá szentelték. Mihályiban, Bágyogon káplán, 1891-től Rábatamásiban plébánoshelyettes, 1895-től Dörben, 1905-től Nyúlfaluban plébános, 1906-tól egyúttal a péri kerület tanfelügyelője. Tagja volt a győri Kisfaludy Irodalmi Körnek. Főleg népies és vallásos tárgyú elbeszélései jelentek meg katolikus folyóiratokban és lapokban. Nyúlfalun hunyt el 1923. augusztus 9-én.
1667. augusztus 20.350 éve
Győrben született Andor István Antal plébános. Győrben és Bécsben tanult, előbb a Pázmáneum, majd 1688. november 11-től a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke volt. 1692. április 14-én papként tért haza, ezután Kapuvárott káplán, 1707-től Csepregen plébánosként működött. Különösen képzett volt a protestánsok térítésében, a lelkek szolgálatáért többször visszautasította a győri kanonokságot. 1713-ban hunyt el Csepregen.
1832. augusztus 20.185 éve
Gyömörén született Áldor Adolf (1881-ig Adler) orvos, kórházigazgató. A nagykárolyi városi kórház vezetése körül szerzett érdemeiért nemességet kapott. Orvosi értekezései megjelentek az Orvosi Hetilapban, a Szatmárban és a Szatmármegyei Közlönyben. Nagykárolyban halt meg 1901. október 20-án.
1917. augusztus 21.100 éve
Győrben született Németh Béla székesegyházi kanonok. Szülőhelyén szentelték pappá 1942. június 21-én. Ezt követően segédlelkész volt Halásziban 1942 és 1946 között, majd a soproni Városplébánián 1946-tól 1959-ig, a győri Szent Imre-plébánián 1959-től 1961-ig, Tatabányán 1961-től 1964-ig. Győr-Kisbácsán már plébánosként működött 1964-től 1996-ig. Székesegyházi kanonok volt 1993-tól. A győri Szentlélek templom építését lelkesen támogatta. A Győrújbaráti Lelkigyakorlatos és Üdülőház kápolnáját ő szentelte fel 1998-ban, illetve itt tartotta 2002-ben ünnepélyes gyémántmiséjét.
1967. augusztus 21.50 éve
Peterboroughban (Kanada) hunyt el Andrássy Ilona csíkszentkirályi és krasznahorkai grófnő, jogász. Tőketerebesen (Szlovákia) született 1886. május 22-én. Első férje Eszterházy Pál volt, aki az első világháborúban elhunyt. Később feleségül ment férje barátjához, Cziráki Józsefhez, akivel Dénesfán éltek. Andrássy Ilona 1945 után Győrött, az Ady Endre u. 17. számú házban lakott. Fiai hívására 1961-ben emigrált. Három fia közül Miklós 1944-ben hunyt el, Béla és Pál Montrealban telepedett le. A dénesfai kastélyban lévő történeti értékű képzőművészeti, iparművészeti, lakberendezési tárgyakat az állami hatóságok lefoglalták, 1952-ben a győri Xántus János Múzeumba kerültek. Férje halála után felajánlotta megvásárlásra a letétben lévő műtárgyállományt. A gyűjteményt 1961-ben a Xántus János Múzeum vette meg, minisztériumi támogatással.
1907. augusztus 22.110 éve
Győrben született Pesti Tibor tervezőmérnök. 1925-ben érettségizett a Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Főreáliskolában. A budapesti József Nádor Műegyetem Építészmérnöki Karán szerzett oklevelet. Tervei alapján készült például a dunakeszi r. k. templom, a Farkasréti temetőben a templom, a ravatalozó és kripta. A vasbeton szerkezetek népszerűsítéséért sokat fáradozott. 1957-től 1964-ig a Győri Tervező Vállalatnál dolgozott, többek között a lakótelepek terveinek előkészítése volt a feladata. Győrből Budapestre ment, halálának ideje nem ismert.
1742. augusztus 24.275 éve
Nagyváradon született Frank György egyháztörténész, egyetemi tanár, főesperes. Mint esztergomi főegyházmegyei növendékpap a teológiát 1765-től 1766-ig Bécsben hallgatta. 1769-ben pappá szentelték. A teológia és filozófia doktora lett 1774-ben. 1774. október 6-tól egyháztörténelmet tanított Nagyszombatban, Budán és Pozsonyban 1787-ig; azután a pozsonyi egyetemes papnevelő igazgatója volt 1790-ig, egyszersmind mézeskúti apát. Ebben az évben győri kanonokká nevezték ki, majd székesegyházi főesperessé s püspöki helynökké. Győrben hunyt el 1822. november 30-án (más forrás szerint december 2-án).
1987. augusztus 24.30 éve
Győrben hunyt el Pinezich Rezső római katolikus pap, kanonok. Sopronkertesen született 1890. június 30-án. A soproni bencés gimnáziumban érettségizett, a teológiátt Győrött végezte. 1913-ban pappá szentelték. Bánhidán káplán, 1914-től 1918ig a cs. és kir. haditengerészetnél századosi rangban hadihajón tengerész lelkész. Ott volt az Otrantói-szorosban az aknazár megsemmisítésénél és az adriai küzdelmeknél. 1919-től Kisbarátfaluban kisegítő lelkész, 1919-től plébános. 1946-tól a győri Papnevelő Intézet igazgatója. 1948-ban székesegyházi kanonok és hosszabb időn át a székeskáptalan gazdasági intézője. A győri székesegyházban nyugszik.
1932. augusztus 26.85 éve
Ivánban született Csanaky Artúr orvos, ideggyógyász, idegsebész. Pécsen szerzett orvosi diplomát. A Tolna Megyei Balassa János Kórház Ideggyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa 1966-tól 1983-ig, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Ideggyógyászati Osztályának vezető főorvosa 1983-tól 1990-ig. Kezdetben agyi subcorticalis struktúrákra vonatkozó elektrofiziológiai vizsgálatokat végzett, ill. azok módszertanát tökéletesítette, majd a gerincvelői vérkeringés szabályozására irányuló kísérleteket folytatott. Szekszárdon halt meg 1996. július 20-án.
1982. augusztus 26.35 éve
Rómában halt meg Csertő Sándor , a Hittani Kongregáció főügyésze. Nagylózson született 1913. január 29-én. A gimnáziumot a soproni bencéseknél, a teológiát esztergomi egyházmegyésként Innsbruckban végezte. 1938-ban szentelték pappá. 1948-ban Rómába ment és az Aquinói Szent Tamás Egyetemen jogot tanult. 1953-tól a Hittani Kongregáció levéltárosa, majd irodafőnöke, 1969-től főügyésze. 1980-tól a Szent Péter Bazilika protonotárius kanonokja.
1957. augusztus 27.60 éve
Sopronban halt meg Ágoston Ernő festő, grafikus. 1889. szeptember 8-án született Sopronban. Középiskoláit a soproni állami főreál iskolában végezte, majd a budapesti képzőművészeti főiskolán szerzett rajztanári oklevelet. 1914-től a soproni Laehne-féle magángimnázium rajztanára volt. Élete végéig soproni lakos maradt, tevékenyen részt vett a város művészeti és közéletében, vezette a helyi képzőművészeti kört. 1924-ben elnyerte az állami grafikai nagydíjat, 1926-ban a székesfőváros díját. A kópházi búcsújáró templom freskója, a brennbergi stációk, a megyeházi levéltár üvegablakai jelzik sokoldalú tehetségét. Sopronnal kapcsolatos rajzait és karcait a város Liszt Ferenc Múzeuma őrzi.
1867. augusztus 30.150 éve
Győrben született Parányi Soma orvos. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte meg orvosi diplomáját 1895-ben. Két évig Ugodon uradalmi és pályaorvos, 1897-től 1921-ig ugyanott körorvos. 1921-től Győrött magánpraxist folytatott. A Győri Mentőegyesület tagja volt. 1924-ben egy évig tanulmányúton volt Amerikában. Az első világháború alatt a csóti fogolytábor, a pápateszéri hadiárvaház orvosa, a gróf Jankovich-Bésán hadikórház vezető orvosa volt. Kitüntették a Vöröskereszt II. osztályú hadiékítmény díszjelvényével. 1944 júniusában hunyt el Auschwitzban.
1842. augusztus 31.175 éve
Wittingauban (Csehország) hunyt el Wittmann Antal mezőgazda. 1770. október /21-én vagy 26-án/ született St. Bernhardban (Ausztria). Jogi pályára készült. 1795-től ügyvédi gyakorlatot is folytatott, de érdeklődése végül a gazdálkodás felé fordult. 1811-től Albert szász-tescheni herceg hívta meg sziléziai uradalmainak igazgatójául, 1813-ben pedig valamennyi magyarországi uradalmának főigazgatójává tette. Ekkor Magyaróvárra költözött, az elhanyagolt magyaróvári uradalomból talajjavítással, rétöntözéssel mintagazdaságot létesített. Érdeme, hogy rábírta a herceget a magyaróvári gazdasági tanintézet létesítésére, amelynek 1818-tól 1934-ig első igazgatója volt. 1818-ban magyar nemességet kapott. 1840-től Schwarzenberg herceg csehországi uradalmainak gazdasági tanácsosaként Wittengauba költözött. Kívánságára Magyaróváron temették el.