<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


Július

1757. július 1.260 éve
Sárszentlőrincen halt meg Bárány György evangélikus lelkész, tanár, fordító. Beleden született 1682-ben. 1705-ig Enesén és Győrött végezte az iskoláit, Pozsonyban, Eperjesen, majd a jenai és hallei egyetemen tanult. 1711-től Győrött conrector, 1713-tól Nagyvázsonyban lelkész, 1720-tól a tolnai evangélikus egyházmegye esperese, 1722-ben Sárszentlőrincen szolgált, ahonnan elűzték, majd kitérő után visszakerült ide. 1743-tól fősenior. A német pietista teológia és pedagógia első magyarországi képviselője. Teológiai és pedagógiai irodalmi tevékenysége jelentős. Írt énekeket, imádságokat, üdvözlő verseket.
1592. július 2.425 éve
Győrben hunyt el Gregoróczy Vince győri végvidéki kapitány. Szlavóniai (krajnai) köznemesi család gyermeke, aki fiatal korától részt vett a török hódítók elleni küzdelemben. 1552 novemberében említik először Győrben, mint 50 könnyűlovas kapitányát. 1566 őszén a Győrnél gyülekezett királyi táborban a magyar csapatok strázsamestere. Számos jelentős haditette elismeréseként 1568 szeptemberében felvették Alsó-Ausztria nemesi rendjébe. 1574-től 1575-ig kétszer is - orbovai Jakosith Ferenccel együtt - megbízott győri végvidéki főkapitány, 1580 júliusától kinevezett főkapitány-helyettes, 1590 februárjától ismét megbízott főkapitány.
1942. július 5.75 éve
Nagygörbőn hunyt el Horváth Elek római katolikus plébános. 1884. július 17-én született Győrszentmártonban. A teológiát Veszprémben végezte, 1911-ben szentelték pappá. Mint káplán 1911-től Ugodon szolgált, 1912-től 1919-ig Csatáron működött s közben 1971-ben tábori lelkész volt. 1920-tól 1923-ig Marcaliban, utána 1926-ig Lengyeltótiban, 1926-tól Kisgörbőn plébános. Közérdekű és néprajzi cikkeket írt.
1917. július 8.100 éve
Sopronban született Garád Róbert vízügyi mérnök. 1937-től 1939-ig Sopronban dolgozott, majd 1939-től 1947-ig katona és hadifogoly. 1947-től szövetkezeti dolgozó volt. 1951-től 1958-ig tervezőirodákban működött, 1958-től a Soproni Műemlék Felügyelőség munkatársa, 1963-tól a Házkezelőség főmérnöke, 1974-től 1983. évi nyugdíjba meneteléig a Győr-Sopron-Éberfurti Vasút műszaki osztályának munkatársa volt. Fő munkaterületei Sopron városa és környékének vízügyi kérdései, idegenforgalma, a Hanság és a Fertő-tó fejlesztése, környezet- és tájvédelmi problémái. Szakirodalmi munkássága során részt vett "A Fertő-táj bibliográfiája" című kiadvány és a MTESZ-évkönyvek összeállításában. A Soproni Területi Szervezet titkára volt 1961-től 1970-ig. Szombathelyen hunyt el 1987. október 29-én.
1937. július 8.80 éve
Sződligeten hunyt el Bella Lajos régész, tanár. Pozsonyban született 1850. december 29-én. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. 1876-tól 1912-ig, nyugdíjazásáig történelmet és földrajzot tanított a soproni reáliskolában. A magyar nyelv terjesztéséért szállt síkra, 1877-ben alapítója volt a Soproni Irodalmi és Művészeti Körnek. Megalapította a Soproni Régészeti Bizottságot, szorgalmazta a városi múzeum fejlesztését. Ásatásokat végzett Sopronvárhelyen (Burgstall), a Károly-magaslaton és Balf környékén. Nyugdíjba vonulása után 12 esztendeig a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárában dolgozott. A hazai barlangkutatás egyik elindítója. Számos római kori lelet feltárásán kívül 1920-ban ő végzett ásatásokat a bodrogkeresztúri rézkori temetőben. Számottevő irodalmi munkásságot fejtett ki az Archeológiai Értesítőben, valamint osztrák és német szaklapokban.
1787. július 9.230 éve
Ságon született Silberknoll József római katolikus pap, zenész. Teológiai tanulmányait Győrben végezte. Káplán Csornán, plébános Gyarmaton 1817-1845-ben. Bár vidéken is működött, a győri zenészek társaságához tartozott. A győri középkerület esperese 1845-től, a győri papnevelde igazgatója 1845 és 1850 között. Győri székesegyházi kanonok 1845-től l857-ig, locsmándi főesperes, soproni főesperes 1850-től, éneklőkanonok. Cikkei a Vallási és Egyházi Tárban jelentek meg. 1857-ben hunyt el Győrben.
1867. július 9.150 éve
Pesten hunyt el Prépost István hírlapíró. Pápán született 1821. augusztus 21-én. Szegénysorú református szülők gyermeke volt. Iskoláit Pápán a református kollégiumban és a református főiskolán végezte el. Közgazdaságtant tanult a keszthelyi Georgikonban. Székesfehérvárott nevelőként dolgozott 1848-ban. Ezt követően honvédtoborzó, majd az országos nemzetőrségi tanács tanácsosa. A későbbi Hadügyminisztériumban a tüzérosztály fogalmazója lett. A szabadságharc leverése után nevelő volt Mihályházán, a Gyömöre melletti Csigi (Chigi) pusztán, végül Győrött. 1858-ban megjelentette Xántus János Levelek Éjszakamerikából című kötetét. 1858–tól 1859-ig a Győri Közlöny munkatársa, majd a Napkeleté és a Délibábé. 1860. július 1-jén indította meg a Debreczeni Közlöny című lapot. 1863-ban a debreceni elöljáróság kiutasította a városból. Pozsonyban mint magántanuló elvégezte a Királyi Jogakadémiát, s bírói vizsgát tett. Pápára, majd Pestre ment, szegénységben halt meg.
1892. július 10.125 éve
Sopronban született Gaár Vilmos rajztanár, festő. A Képzőművészeti Főiskolán és Nagybányán tanult, ahol Réti István növendéke volt. Pedagógiai munkásságot is folytatott. 1928-ban tájképeiből gyűjteményes kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, 1940-ben a Műteremben. A felszabadulás után több hazai és külföldi kiállításon vett részt. Budapesten hunyt el 1963. március 8-án.
1857. július 13.160 éve
Győrben halt meg Müller Károly győri kanonok, prépost és főesperes. Győrszigetben született 1787. szeptember 20-án. Előbb tatai plébános volt, majd a Szent Mihályról nevezett nyulakszigeti apát, szentszéki ülnök, győri kanonok, prépost s locsmándi főesperes.
1907. július 14.110 éve
Esztergomban született Dobos Vilmos fényképész, drogista. 1929 és 1931 között Győrben, apja üzletében tanulta ki a fényképész mesterséget, majd Bécsben és Berlinben képezte magát, s tette le a fotómesteri vizsgát. Nevéhez fűződik Győrben az Elite fotószalon létrehozása, ahol amatőr fotósok felvételeit is kidolgozták. 1938-ban csónakkölcsönzőt nyitott Győrben. Országosan elismert amatőr sportoló műugrásban, korcsolyázásban, evezésben, úszásban. Megörökítette a második világháború alatti bombázások következményeit. Üzletének államosítása után fényképészként dolgozott. 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba távozott, itt halt meg 1993-ban.
1592. július 15.425 éve
Guntersdorf-ban (Ausztria) hunyt el Teufel, Andreas, Freiherr zu Guntersdorf győri végvidéki főkapitány. 1516 körül született, régi alsó-ausztriai protestáns nemesi család tagjaként. 1535-ben I. Ferdinánd király szolgálatában harcolt a schmalkaldeni háborúban, 1552-ben pedig Magyarországon. Ezután egy évtizeden át Ferdinánd tiroli főherceg udvarában istállómesteri címet viselt. 1564-ben császári tanácsos lett, 1566-ban testvéreivel együtt bárói címet kapott. Az 1566. évi magyarországi hadjárat idején egy lovasezred parancsnoka. 1575 januárjában a győri végvidék főkapitányává nevezték ki, amely tisztséget néhány hónap megszakítással 1588. április elejéig töltötte be. Ebben az időben fejeződött be a győri vár építése, és a város közvetlen környéke a kelet-nyugati marhakereskedelem egyik csomópontjává vált. Ő volt az első főkapitány, aki a katonai fennhatóság alá tartozó iparosok ("német" vargák) számára önálló céhlevelet adott ki. A főkapitányi hatalom erősítése érdekében kísérletet tett arra, hogy a város földesurát, a győri káptalant eltávolítsa székhelyéről és Sopronba telepítse át. A Rábca-szigeten kertet és nyári lakot építtetett.
1917. július 15.100 éve
Szakonyban született Sárváry Ferenc plébános, kápolnaigazgató. A teológiát a bécsi egyetemen végezte 1938 és 1941 között. Bécsben szentelték pappá 1941. július 13-án. Ezután káplán volt Csolnokon, 1943-ban Balassagyarmaton, 1944-ben Budapesten a Szent István Kórházban, 1946-ban Budapesten a XIII. kerületi Árpád-házi Szent Margit plébánián, 1950-ben Budapest-Óbudán, 1952-ben Budapest-Rózsafüzér Királynéja plébánián, 1955-ben Esztergom-Belvárosban. 1956-ban kápolnaigazgató volt Budapesten a XI. kerületi Karolina úti Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolnában. 1962-ben főegyházmegyei tanácsosi, 1979-ben esztergomi főszékesegyházi tiszteletbeli kanonoki címmel tüntették ki. 1997-ben nyugállományba vonult. 2010. december 10-én hunyt el Budapesten.
1887. július 16.130 éve
Magyaróváron hunyt el Peck Ágoston piarista szerzetes. 1823. március 17-én született Magyaróváron. A gimnáziumot szülővárosában végezte. 1839-ben lépett be a piarista rendbe, 1846-ban szentelték pappá. 1847 és 1849 között Budán tanított, ahol 1848 májusában tüzérnek állt. 1850-1851-ben Szegeden, 1852-től 1856-ig Temesváron tanított. Először az 1857-1858-os tanévben került Magyaróvárra. 1859 és 1866 között Pesten dolgozott, majd 1867-től haláláig szülővárosában, a piarista gimnáziumban tanított. Képzett természettudós volt: földrajzot, természetrajzot és fizikát tanított. 1878-ban ő készítette el Major Pál Mosonymegye monographiája című művében azt a részt, amely a megye növény és állatvilágát mutatja be.
1942. július 16.75 éve
Győrben hunyt el Korn János ügyvéd. 1858 körül született. A győri jogakadémián és a budapesti tudományegyetemen tanult, 1881-ben ügyvédi vizsgát tett. Komáromban ügyvédi irodát nyitott. Hamarosan a csákvári Esterházy-uradalom jogtanácsosa. 1889-ben Győrben nyitott irodát, a püspöki és székeskáptalani uradalom jogtanácsosa. 1928-ban a győri ügyvédi kamara elnöke, a Rábaszabályozó Társaság alelnöke, a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja.
1962. július 16.55 éve
Győrben hunyt el Medvey Lajos festőművész, restaurátor. Nagykárolyban született 1882. július 14-én. Iskoláit szülővárosában, a rajztanárképzőt Budapesten végezte. 1907-től a győri I. sz. Polgári Fiúiskola tanára, 1910-től a győri bencés gimnáziumban tanított harminckét éven át. Az első világháborúban harcolt, leszerelése után kitanulta a restaurátori munkát, melyet Győrben is gyakorolt. Elkészítette a fővárosi szobrok és emléktáblák ismertetőjét.
1837. július 17.180 éve
Ruszton született Neuhold János mérnök, a magyar híradástechnikai ipar egyik úttörője. Szaktanulmányait a kremsi hadmérnökkari iskolában végezte s 1868-ig a hadsereg kötelékében szolgált. A katonai pályáját otthagyva a távirászat szolgálatába lépett. Részt vett több nagy távolságú távíróvonal megépítésében (Békéscsaba, Gyula, Pozsony), majd a Kassa-Oderbergi Vasútnál működött. 1878-ban önállósította magát, kezdetben távíró- és telefonberendezési cikkeket állított elő. Később rátért a vasúti jelző-, majd 1906-tól - Székely Imrével társulva - a vasúti biztosítóberendezések gyártására is. Gyárából fejlődött ki a Telefongyár. Hannoverben halt meg 1904. október 19-én.
1957. július 17.60 éve
Az Amerikai Egyesült Államokban halt meg Keller András P. Tarzicius, karmelita szerzetes. Kunszigeten született 1908. október 14-én egy tízgyermekes családban. 1925-ben lépett be a karmelita rendbe, 1930-ban Rómába került a missziós szemináriumba, 1934-ben pappá szentelték. Ezután a keleti nyelvekben tökéletesítette magát. A malabár partokon levő Travankorban volt misszionárius, ahol rendtársaival és bennszülött indiai karmelitákkal dolgozott.
1857. július 19.160 éve
Csornán született Markovits Arnold bölcseleti doktor, premontrei kanonok. 1878-ban lépett a rendbe, 1882-ben szentelték pappá, 1890-ben tanári oklevelet szerzett. 1885-től főgimnáziumi tanár volt Szombathelyen, 1892-től a rendi növendékek mestere és központi pénztárnok volt Csornán, majd ismét tanár Szombathelyen, ahol történelmet és latint tanított. Történelmi munkákat írt, pl. Az Árpádházi királyok családi összeköttetései Európa különféle udvarainál. (Halála ideje nem ismert.)
1992. július 19.25 éve
Győrben hunyt el Horváth Dezső festőművész. Sopronban született 1906. augusztus 29-én. A soproni Szent Asztrik Gimnáziumba járt, majd a Mechle kőfaragótelepen rajzoló volt. A Soproni Képzőművészeti Kör esti tanfolyamán tanult, később Révész Imre mellett dolgozott két évig Kecskeméten. 1929-től 1934-ig az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára járt. Utolsó évesként 1000 pengős pályázatot nyert passiósorozatával. 1934-től 1943-ig Esztergomban tanár. 1943-ban a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium rajztanára. Az államosításkor a Győri Állami Elemi Tanítóképző Intézetbe, majd a Győri Magyar Királyi Állami Révai Gimnáziumba került. Művésztelepeken - Pécs, Balatonfüred, Sárospatak - dolgozott. A vagongyári szabadiskola és a megyei művészek közös tárlatain állított ki. 1978-ban az ÉPFU-klub rendezett kiállítást a műveiből. A modern és a régi művészet szintézisét kereste, tájakat, életképeket festett.
1717. július 20.300 éve
Győrben hunyt el Schretter Károly jezsuita pap, egyetemi tanár. 1644. február 14-én született Körmöcbányán (Bars vármegye). A nagyszombati egyetemen 1661-ben bölcsészként végzett, 1662-ben megszerezte a doktorátust. Ez év október 31-én a a Jézus-társaságba lépett és a teológiai doktori fokozatot is megszerezte. A természettant Nagyszombatban (1677-1678) és Bécsben, összesen hat évig, a kánoni jogot a nagyszombati egyetemen több évig tanította. A férfinevelő-intézetnek Nagyszombatban, a szerzet társházának Győrött, Lőcsén és Besztercebányán volt igazgatója. 1684-ben ez utóbbi városokban Tököly követői fogságba ejtették és Kassára vitték. 1704-ben, amikor a várost a Rákóczyak elfoglalták, száműzték.
1867. július 22.150 éve
Győrben született Kolbe Dezső ügyvéd, szerkesztő. Szülővárosában végezte a középiskoláit, s jogi képzettségét is itt szerezte meg. 1895 januárban a királyi táblán az ügyvédi vizsgát is letette, s ez év február 1-je óta Komáromban működött gyakorló ügyvédként. Jogász korában Győrött a Győri Hírlap munkatársa volt. 1897. január 1-től szerkesztette és kiadta az általa alapított Komáromi Hírlapot. 1904. március 1-jén hunyt el Komáromban.
1967. július 22.50 éve
Budapesten hunyt el Kassák Lajos író, költő, festőművész. Érsekújváron született 1887. március 21-én. Tizenkét éves korában kimaradt az iskolából, lakatosinasnak állt. Érsekújváron és Győrött dolgozott. Az "Egy ember élete" című önéletrajzi regénye részletesen foglalkozik a Győrött töltött idővel. 1903 októberétől pár hónapig lakatosként dolgozott a városban. Itt tért vissza gyermekkori szenvedélyéhez, a festészethez, mely élete végéig meghatározója volt művészi pályájának. 1912-ben jelent meg első novelláskötete (Életsiratás). Tett címmel avantgárd folyóiratot indított. 1916-ban a Ma szerkesztője, 1919-ben az írói direktórium tagja. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, újra kiadta a Ma című folyóiratot. 1926-ban hazatért, 1926–tól 1927-ig szerkesztette a Dokumentum című periodikát. 1928-ban megindította a Munka című lapot. 1940-ben izgatás vádjával két hónapot börtönben töltött. 1945-ben Fodor Józseffel szerkesztette az Új Idők című folyóiratot. 1946-tól a Magyar Művészeti Tanács alelnöke, az Alkotás és a Kortárs szerkesztője. 1949-től művei nem jelenhettek meg. 1956-tól tért vissza az irodalmi életbe. Az 1960-as évek avantgárd reneszánsza a nemzetközi érdeklődést is ráirányította. Egymást követték külföldi kiállításai. Tevékenységével megteremtette a jellegzetesen magyar avantgárd mozgalmat, az aktivizmust. Halála után országszerte Kassák-klubok, Kassák-kollégiumok alakultak. 1971 elején a győri Kassák Kollégiumot azok a fiatalok hozták létre, akik fontosnak tartották a művészet szerepét a társadalomban. Győrött utca viseli nevét.
1967. július 22.50 éve
Győrben hunyt el Turi Lajos újságíró, rádióriporter. Budapesten született 1933. szeptember 26-án. Iskoláit Csornán, majd a Győri Állami Tanítóképző Intézetben végezte. Diákkorában kezdett verset írni. Simon Lajossal közösen szervezték az intézet irodalmi rendezvényeit. A Magyar Rádió Győri Stúdiójának külső munkatársa, 1957-től főállású riporter volt. Verseit, novelláit és meséit közölte a Kisalföld, a Veszprémben megjelenő Napló, a Vas Népe és a Szabad Föld, illetve az Életünk című irodalmi folyóirat is. A rádió munkatársaként szociografikus riportokat, irodalmi portréműsorokat készített. Tudósításai rendszeresen elhangzottak a Kossuth rádió műsoraiban is.
1912. július 27.105 éve
Szolnokon született Párkányi J. Károly tanár, festőművész. Elemi iskoláit Erdélyben és Makón, a gimnáziumot Dombóváron végezte. Az Országos Magyar Kir. Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1939-ben kapott diplomát. Pápán és Szolnokon tanár, 1946-ban került Győrbe. Az Állami Felső Építőipariskola tanára és igazgatóhelyettese. 1949-ben megszervezte a Textilipari Technikumot, haláláig annak igazgatója volt. 1947-től szerepelt vízfestményeivel tárlatokon, témái Győr és Sopron voltak. Győrben hunyt el 1963. április 23-án.
1937. július 27.80 éve
Győrött hunyt el Zalka László katolikus pap, könyvtáros Jobaházán született 1862. május 25-én. Középiskoláit Győrött és Magyaróváron, a teológiát 1882-től Bécsben, a Pazmaneumban végezte. 1885-ben pappá szentelték. Fertőfehéregyházán, majd Vágon adminisztrátor. 1887-től a győri szeminárium tanulmányi felügyelője, 1889-ben Bécsben teológiai doktori oklevelet szerzett. 1894-től Győrött teológiai tanár és zsinati vizsgáló, 1901-től címzetes kanonok, 1910-től az egyházmegye főtanfelügyelője. Széchenyi püspök megbízásából új alapokra helyezte a plébánia vagyonkezelését, megalkotta annak szabályzatát. Rendezte a győri papnevelde 30 000 kötetes könyvtárát, elkészítette címjegyzékét. Megalapította a győri Szt. Orsolya-rend női ipariskoláját. Az iskolán kívüli népművelésnek egyik úttörője volt.
1942. július 30.75 éve
Alszoporon hunyt el Fodor Miklós tanító. Kemenesmihályfán született 1857. május 25-én. A középiskolát és a tanítóképzőt Sopronban végezte. A tanítói oklevél megszerzése után Alszoporra került az evangélikus népiskolába. Az I-VI. osztályú osztatlan iskola egy zsellérházból átalakított épületben volt elhelyezve. Fodor Miklós kezdeményezésére gyűjtés indult új iskolaépület építésére, amely el is készült, ünnepélyes felavatására 1888. szeptember 28-án került sor. 1889. július 21-én megalakította a faluban a tűzoltó egyesületet, melynek alparancsnoka lett. Szervező munkájának eredményeként evangélikus nőegylet alakult. Krajcáros Imaház alapot is létesített a falu templomának megépítésére. Több évtizeden át volt alakítója a településnek, ezért kapta 1917-ben a "Polgári Hadi Érdemkereszt II. osztályú" kitüntetését. 1921 októberében, 46 évi működés után ment nyugdíjba.
1867. július 31.150 éve
Börcsön született Teller Vince Antal r. k. plébános, költő. Iskoláit Győrött és Veszprémben végezte, 1891. június 28-án pappá szentelték Pápateszéren. 1896-ban Nágocson, 1899-ben Dégen, 1901-ben Berzencén káplán, 1906-tól haláláig ugyanott plébános. Berzencén megnagyobbította az apácazárdát és kápolnát építtetett hozzá, ifjúsági egyesületet alakított. Szépirodalmi művei (költemények, elbeszélések, színművek) önálló kötetekben jelentek meg. Több versét megzenésítette. Berzencén hunyt el 1943. november 13-án.