<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


Június

1942. június 2.75 éve
Győrben hunyt el Árvay Géza tanár. Szentkirályszabadján született 1864. november 23-án. 1893-tól a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben képesített tornatanárként dolgozott. Az első világháborúban számos kitüntetést kapott. 1920-tól 1927-ig Csongrádon tanított, majd visszahelyezték Győrbe. 1928-ban nyugdíjazták. A helyi tűzoltóság szervezője volt. Aktív muzsikusként, cimbalomtanárként is ismerték.
1942. június 2.75 éve
Darnózseliben született Sillai László birkózó, sportvezető, edző. 1957-től 1972-ig a Győri Dózsa birkózója. Négyszeres kötöttfogású magyar bajnok (87 kg). 1967-ben a bukaresti kötöttfogású Világbajnokságon középsúlyban világbajnok lett. 1978-tól a Győri Dózsa elnöke volt. Az edzői munkát társadalmi munkában végezte. Tagja volt a Magyar Birkózó Szövetség elnökségének. Ő dolgozta ki az országos utánpótlás- és tehetséggondozó programot. A kiváló sportembert 2001-ben Győr önkormányzata Pro Urbe Győr-díjjal, a megyei önkormányzat pedig 2006-ban Bauer Rudolf-díjjal tüntette ki. 2007. június 15-én hunyt el Győrben. Ugyanez év október 6-án tiszteletére a Győri Dózsa pályáján (Győr, Bercsényi liget 1.) emléktáblát helyeztek el.
1742. június 3.275 éve
Győrszemerén született Fekete Jeremiás bencés szerzetes. 1759. október 15-én fogadalmat tett a bencéseknél, 1767. március 15-én áldozópappá szentelték. 1767-től 1971-ig Bakonybélben, 1771-től 1786-ig Füssön jószágkormányzó és lelkész, a feloszlatáskor házgondnok Pannonhalmán. 1802-től 1805-ig lelkész Varsányban, 1805-től 1813. április 5-i haláláig rendházi lelkiatya Pannonhalmán.
1817. június 3.200 éve
Sopronban született Murmann Sámuel nemzetőrnagy, a soproni nemzetőrség főparancsnoka. 1830-től 1932-ig az Evangélikus Líceumban nevelkedett, majd a bécsi műszaki főiskolán tanult. 1835-ben katonának állt, vonzotta a lovastiszti pálya. 1836-tól a 2. hannoveri huszárezredben szolgált, ahol hadnagyi, majd 1846-tól főhadnagyi rangra emelkedett. 1848. január 15-én saját kérésére ideiglenesen nyugállományba helyezték. 1848. március 18-án Sopronban is megalakult a nemzetőrség. 1848. július 9-én Murmann Sámuel főparancsnok helyettes lett, majd szeptember 20-tól a soproni nemzetőr zászlóalj parancsnoka. A lövői vereséget követő zűrzavaros főtisztválasztás után, 1848. november 4-én Murmann lemondott parancsnoki tisztéről. 1848. november 13-tól már Arad megye és Arad város kinevezett nemzetőrnagya volt. Részt vett a vár ostromában. Kitűnt vitézségével a bánáti harcokban, ahol a vesztett temesvári csata után - 1849. augusztus 25-én - osztrák fogságba esett. Haynau még aznap kivégeztette.
1917. június 4.100 éve
Kézdivásárhelyen született Szőcs István pedagógus. Marosvásárhelyen szerezte meg a tanítói oklevelét, de a magyarüldözés miatt sokáig nem kapott állást. Katonai szolgálatának letöltése után újra próbálkozott, ekkor sikerrel. Pedagógusként első állomáshelye Nagygérce volt, majd Túrterebesre helyezték át. 1944-től 1945-ig újra katonai szolgálatot teljesített. Ez idő alatt családja Mosonmagyaróváron élt, a háború után ide tért haza. A győri tanfelügyelőségen jelentkezett szolgálattételre: az 1. sz. általános fiúiskolához osztották be. A Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom keretében 1946-tól Mosonmagyaróváron három kollégiumot szervezett meg két társával. A Széchenyi és Szondy kollégiumok gazdasági hivatalának vezetője volt. 1949 szeptemberében a mosonmagyaróvári népi kollégium megszűnt, helyét az 1949-1950. tanévtől a Mosonmagyaróvári Középiskolás Kollégium vette át. A kollégium önálló intézményként működött 1969-ig Szőcs István igazgató vezetésével. 1956-ban a pécsi Tanárképző Főiskolán történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. A kollégiumi élet szervezése során gondot fordított az új diákok beilleszkedésének megkönnyítésére: a tanév megkezdése előtt egy héttel tábort szervezett a kollégisták részére. Foglalkozott tehetséggondozással, a sport, a hagyományőrzés és a művészeti nevelés terén is hatékonyan működött. Kollégiumi néptánccsoportot is létrehozott, amely fontos szereplője lett a város és környék kulturális életének. Hosszú éveken át szervezte a pedagógusokból álló Fáklya labdarúgócsapat működését is. 1998-ban hunyt el.
1887. június 6.130 éve
Kecskeméten született Bodócs István fizikus, meteorológus. Mennyiségtan-természettan szakos oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte. 1909-től az ógyallai obszervatóriumban napfoltok, változó csillagok, üstökösök megfigyelésével, fénytani problémákkal foglalkozott. 1917-ben a Győri Magyar Királyi Állami Felső Leánygimnáziumban, 1929-től 1944-ig Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskolában tanított. 1925-től a Meteorológiai Intézet győri állomását vezette. Helytörténeti kutatásokkal is foglalkozott. A győri Kisfaludy Irodalmi Körben és a Győri Szabadegyetemen is tartott ismeretterjesztő előadásokat. Tanulmányai a Földrajzi Közleményekben, a Természettudományi Közlönyben, a Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapokban, a Witterungsberichte aus Ungarnban, a Meteorológiai Intézet évkönyveiben, növényfenológiai megfigyelései a Phenologische Mitteilungenben jelentek meg. Több, az ifjúság technikai művelődését és készségét szolgáló, ma is használatos könyv írója. 1961-ben az Eötvös Loránd Fizikai Társulat "Mikola Sándor-díját" kapta. Győrben hunyt el 1965. január 23-án.
1892. június 6.125 éve
Nagyszentjánoson született Szabó Alajos tanár, festő. Előbb tanítói oklevelet szerzett, majd a Képzőművészeti Főiskola növendékeként rajztanári diplomát. Mesterei Révész Imre, Bosznay István és Bory Jenő voltak. Egyik nyáron a szolnoki művésztelepen is részt vett. 1919-ben hazatért Győrbe. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat alapító tagja, tisztségviselője volt. Polgári iskolákban, iparitanuló intézetekben tanított. A helyi kiállításoknak állandó szereplője. Tájképeivel, csendéleteivel komoly sikereket aratott. 1932-ben a Győri II. sz. Magyar Királyi Állami Gárdonyi Géza Polgári Fiúiskola előcsarnokába két szekkót festett. 1943-ban elnyerte a Berzsenyi Társaság díját a kaposvári Téli Tárlaton. Első önálló tárlatát 1946-ben rendezte műtermében. 1962-ben a Győri Műcsarnokban retrospektív kiállítása nyílt. 1967-ben Psik Lajossal együtt állított ki. Szerepelt megyei tárlatokon, illetve az észak-dunántúli közös bemutatókon. Bejárta Erdélyt, a Dunántúlt, festett Pápán, Sopronban, Baján, Szarvason. 1974-ben átvette a főiskola aranydiplomáját. 1975. január 30-án elhunyt Győrben. 1976-ban emlékkiállítása nyílt. 1992-ben a Gárdonyi Géza Általános Iskolában Szabó Alajosra, mint egykori tanárra emlékeztek meg egy kiállítással.
1932. június 7.85 éve
Budapesten halt meg Petrik Lajos vegyész. Sopronban született 1851. december 5-én. Sopronban és Pozsonyban végezte a gimnáziumot. 1874-ben a grazi műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett, itt lett tanársegéd. 1880-tól a budapesti állami felső ipariskolában a kémiai technológia tanára, 1907-től az iskola igazgatója. Főleg kerámiai kutatásokkal foglalkozott, a magyarországi porcelánföldekről írt összefoglaló ismertetést. Szenvedélyes turista, részt vett Magyarország hegyvidékeinek feltárásában.
1942. június 7.75 éve
Lébényen született Czank Vilmos r. k. plébános. Győrött szentelték pappá 1966. június 19-én. Felszentelése után segédlelkész volt Rábapatonán 1966-tól 1967-ig, Dunaalmáson 1967-től 1971-ig, Mosonszentmiklóson 1971-től 1976-ig, Tatán 1976-ban. Plébánosként szolgált Magyarkeresztúron 1976-tól 1980-ig, Abdán 1980-tól 2002-ig. Ellátta Mosonszentmiklóst is 1999-től 2002-ig, abdai plébánosként kitartó, lelkes odaadással építette fel az ikrényi új templomot, ahol bőven kivette részét a fizikai munkából is. Jánossomorján 2002-től látta el a három egyházközséget haláláig. Jánossomorján hozzáfogott a templomok és plébániák felújításához, rendbetételéhez. 1985-ben püspöki tanácsosi, 1993-ban, az ikrényi templom felszentelése alkalmával kanonoki címet kapott. Börcs és Ikrény községek díszpolgárává választották. Győrben hunyt el 2011. február 4-én, temetése február 11-én volt a lébényi temetőben.
1992. június 8.25 éve
Csopakon hunyt el Armuth Iván Zoltán fotóművész. Győrben született 1929. január 3-án. Középiskoláit a győri Felső Kereskedelmi Iskolában végezte, ott érettségizett 1948-ban. Fényképészmesterséget tanult, először a sajtóban dolgozott. Finom hangulatú városképei, zsáner- és reklámfotói tették ismertté. Nagy szerepe volt a színes eljárások elterjesztésében. 1958-tól a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja, 1959-től a MADOE, majd a Budapesti Fotóklub tagja, elnökségi tag, 1965-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tagja, 1990-ig a képzőművészeti szakosztály vezetőségi tagja.
1842. június 9.175 éve
Győrben hunyt el Hohenegger Lőrinc (névvariáns: Hocheneger) teológiai doktor, győri kanonok. Sopronban született 1782-ben. Papi pályára lépett, teológiai tanulmányait Győrött végezte 1796–tól 1802-ig. Teológiai doktor és tanár lett a Győri Püspöki Nagyobb Papnevelő Intézetben, 1805–től 1815-ig. Ezt követően 1815-től 1825-ig plébános Fertőrákoson (Kroisbach). Rendbe hozta a plébániai gazdálkodás és a templomvagyon körüli zilált ügyeket. Feladatát elvégezve visszakerült Győrbe, addigi munkája elismeréseként kanonoknak nevezték ki. 1826-tól 1840-ig győri kanonok, később ugyanott rektor, a pesti egyetem teológiai karának tagja, szentszéki ülnök, majd szentadalberti prépost 1837-től 1840-ig. A teológiai főiskola prodirektora 1831–től 1836-ig. Prédikációi megjelentek nyomtatásban. Győri teológiai tanár korában szemtanúként naplót írt az 1809. évi francia megszállásról, s azt meg is jelentette "Győr’ Ostromlásának Napló könyve 1809-ik Esztendőben" címmel a Tudományos Gyűjtemény nevű folyóiratban 1820-ban. Írása fontos forrás Győr városának másfél hetes ostromát illetően. Halálát követően – a végrendeletében kifejezett akarata szerint – a fertőrákosi templom mellé temették. Neoklasszicista síremléke a falba illesztve ma is látható.
1882. június 9.135 éve
Sopronban született Gombocz Endre botanikus. 1900-1905-ben mint az Eötvös Kollégium tagja a budapesti egyetemen tanult, ahol természetrajz-kémia szakos tanári, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Budapesten tanárként működött. 1929-től a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának tisztviselője. Pályája elején Sopron vármegye növényvilágával, majd növényrendszertannal foglalkozott. A magyar botanika történetére és könyvészetére vonatkozó munkássága alapvető jelentőségű. Budapesten halt meg 1945. január 16-án.
1917. június 11.100 éve
Sopronban született Edelényi Béla biológus, zoológus. A biológiai tudomány kandidátusa (1971). 1940-ben a szegedi tanárképző főiskolán polgári iskolai tanári, 1942-ben tanítóképző intézeti tanári, 1943-ban a szegedi egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1942-től a lévai, 1945-től a debreceni, 1950-től 1956-ig a jászberényi tanítóképző intézet tanára. 1956-tól 1963-ig az egri tanárképző főiskola földrajz tanszékén főiskolai adjunktus, 1963-tól a debreceni agrártudományi egyetem állattani tanszékén tanszékvezető docens, 1979-ben nyugdíjazták. Helmintológiával, parazitológiával, elsősorban a szabadon élő állatok - főként halak, kétéltűek, hüllők - bélparazitáival foglalkozott. 1988. május 25-én hunyt el Debrecenben.
1867. június 12.150 éve
E napon született Kohn Ábrahám Albert ügyvezető gyárigazgató. A bécsi közgazdasági egyetemen 1889-ben pénzügyi és kereskedelmi szakon szerzett diplomát. A Kisbér–Füzitő Egyesült Gyári Rt. tisztviselője. 1895-ben a gyár részvényese. Öt évvel később ügyvezető igazgató. Részt vett a Győri Gépipari Rt. alapításában 1922-ben. A Győr Városi és Megyei Önsegélyező Egylet vezetőségi tagja, a Magántisztviselők Otthonának elnöke. Rendszeres szakmai előadóként szerepelt a Kereskedelmi és Iparkamarában, a Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testületben és a Győri Ipartestületben. 1924-ben királyi kereskedelmi tanácsos. Támogatta a város szociális intézményeit. 1925. március 31-én hunyt el Bécsben.
1967. június 12.50 éve
Győrben hunyt el Janák Emil tanár, iskolaigazgató. Keréktelekin született 1928. április 27-én. Az elemi iskolát Dunakilitin végezte, ezt követően a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium tanulója lett, majd a soproni Magyar Királyi Rákóczi Ferenc Honvéd Gyalogsági Hadapród Iskolába került. Az iskolát 1944-ben Németországba vezényelték. 1945-ben tért haza, a Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumban 1947-ben érettségizett. 1952-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar–történelem szakon oklevelet. 1956-ban doktorált. 1951-től 1955-ig a 10. számú Általános Gépészeti Technikumban tanított. 1955-től 1961-ig általános tanulmányi felügyelő volt, s a hatvanas évektől a dolgozók gimnáziumában is tanított. 1961. július 1-jétől tanár, majd december 1-jétől igazgató a Győri Felsőfokú Tanítóképző Intézetben, ahol haláláig dolgozott.
1817. június 13.200 éve
Győrben született Gschwindt Mihály szeszgyáros. Szülővárosából 1846-ban Budapestre költözött, ahol először dohánytermesztéssel és kereskedéssel foglalkozott. Amikor a dohányipar 1854-ben állami monopólium lett, a szeszipar felé fordult, és hamarosan ő lett Magyarország második legnagyobb alkohol előállítója és kereskedője. Gyára, amely az első szeszfinomító volt az országban, a mai Corvin mozi területén létesült. „Gschwindt-féle Szesz-Élesztő-Likőr és Rumgyár” néven működött (költözések, tulajdonosváltások közepette) 1950-ig. A gyár profilja 1854-ben ecetgyártással bővült, 1868-ban a gyár részvénytársasággá alakult. Gyártulajdonosként igen élelmesen a gyártás melléktermékét, a szeszpárlásból visszamaradó forró vizet is hasznosította: 1869-ben megnyitotta Józsefváros első „tisztasági” közfürdőjét. Gschwindt Mihály 1872. május 20-án nemesi rangot kapott (nemesi előneve: győri). Elnöki tisztséget is vállalt bőripari és vasútépítési vállalkozásokban, illetve bankok élén és malomipari társaságokban. 1897. január 27-én hunyt el Budapesten.
1942. június 13.75 éve
Szegeden született Paál István színházi rendező. A szegedi József Attila Tudományegyetem magyar szakát végezte 1960-tól 1965-ig. Népművelő Szegeden 1968-ig. 1961-től 1974-ig a Szegedi Egyetemi Színpad tagja, 1965-től 1974-ig művészeti vezetője. 1967-től 1974-ig Kaposvárott és Szegeden színházi súgó, ügyelő, rendezőasszisztens. 1973-ban a Szegedi Egyetemi Színpadon bemutatta Petőfi napja – Petőfi rock címmel is ismert legendás előadását. 1975-től 1977-ig a pécsi, 1977-től 1980-ig a szolnoki színház rendezője, majd 1985-ig főrendezője. 1980-ban Jászai Mari-díjat kapott. 1988-tól Veszprémben vezető­rendező. 1997-ben a győri Kisfaludy Színház rendezője. 1998 februárjában bemutatta Mrozek két egyfelvonásosát a Padlásszínpadon. Édesanyja halála után öngyilkos lett. 1998. február 16-án halt meg Győrben. A révfalui temetőben nyugszik.
1907. június 14.110 éve
Budapesten halt meg Adler Károly szeszipari szakember. Győrben született 1835-ben. Pesten és Lipcsében tanult. 1863-tól Gschwindt Mihály szeszgyárában dolgozott, 1868 és 1894 között a vállalat vezérigazgatója volt. Jelentős érdemeket szerzett a magyarországi szeszipar fejlesztésében. A szesztermelők ipartársulatának első elnöke volt 1878-tól.
1992. június 14.25 éve
Győrben hunyt el Kiss Turay Gyula orvos. Kazáron született 1936. július 14-én. Középiskolai tanulmányait Salgótarjánban és Budapesten végezte. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett oklevelet 1960-ban. Ebben az évben a Győr-Sopron megyei Tanács Rendelőintézetében segéd lett, később alorvos. 1965-ben szülész-nőgyógyász képesítést szerzett, majd aneszteziológiai szakvizsgát tett. 1970-ben az onkológiai osztály vezetője, a megye onkológus főorvosa. 1977-ben onkoradiológiai szakorvosi képesítést szerzett. Megszervezett egy korszerű onkoradiológiai osztályt, amelynek vezető főorvosa lett. 1986-ban Emlékéremmel tüntették ki.
1937. június 15.80 éve
Flintben, az Amerikai Egyesült Államokban hunyt el Szalay Imre Emil hentes, mecénás. Győrben született 1872. október 26-án. Szülővárosában lett hentessegéd, 1898-ban kivándorolt Amerikába. Chicagóban, Kaliforniában, Detroitban lett vállalkozó. Flintben húsüzemet működtetett. Ő támogatta Magyar Sándor és Endresz György szenzációs óceánátrepülését 1931 júliusában. Tevékenységét a III. oszt. Magyar Érdemkereszttel ismerték el.
1837. június 16.180 éve
Győrben született Öveges Alajos tanító. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumának négy osztályát végezte el, majd apja mellett segédtanító. Győrben tanítóképzőt végzett, 1856-tól Péren, egy év múlva Pápán tanító. Téten 18 évig volt kántortanító és igazgató. Itt tűzoltóegyletet, társaskört szervezett, új iskolaépületet építtetett. 1879-ben visszatért Pérre. Kis földrajz és a Magyarok története című tankönyve kötelező lett a győri egyházmegyében. A Győrvidéki Tanítóegyesület jegyzője volt. Győrben hunyt el 1906. július 17-én. Péren temették el.
1737. június 17.280 éve
Győrben hunyt el Torkos András evangélikus lelkész. 1669-ben született Győrben. Apja, Torkos János győri táblabíró. Iskoláit Győrben, Sopronban, Pozsonyban végezte. 1692-ben a wittenbergi egyetemen tanult, 7 év tanulás után magiszteri fokozatot szerzett. 1698-ban hívták vissza Győrbe, konrektora, majd 1699-től rektora a győri iskolának. 1702-től haláláig lelkipásztor a győri gyülekezetben. 1709-ben Halléban jelent meg imádságos könyve, az Engesztelő áldozat, amit többször is kiadtak. Több latin nyelvű értekezést is írt. 1736-ban adta ki a győri Luther-kátét. Görög eredetiből fordította le az Újszövetséget. 1736-ban a Dunántúli Egyházkerület püspökévé választották, de a tisztséget nem foglalta el.
1907. június 18.110 éve
Sopronban született Gereben Ernő. (1934-ig Grünfeld) sakkozó. Sakkozásban mester (1932), a berlini sakkolimpia bajnoka (1936), nemzetközi mester (1950). Svájcban élt 1956-tól. Számos nemzetközi versenyen ért el sikereket. 1988. május 16-án a svájci Thunban halt meg.
1932. június 21.85 éve
Győrben halt meg Petz Lajos orvos. Győrben született 1854. március 1-jén. Tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. 1877-ben szerzett orvosi oklevelet. 1881-ig Budapesten dolgozott a Rókus Kórház Sebészeti Klinikáján. 1881-től alorvos Győrött, 1884. december 25-étől városi főorvos és a Szentháromság Közkórház igazgatója nyugdíjazásáig, 1922-ig. Az ő nevéhez fűződik az új kórház építésének irányítása, amelyet 1895-ben adtak át. Orvosi publikációi mellett kutatómunkát folytatott Győr zenei életének múltjáról és jelenéről, amelynek eredményeit könyv alakban is megjelentette.
1937. június 23.80 éve
Magyaróváron hunyt el Hönel Béla Albert építész. Mateóczon született 1863. december 3-án. A késmárki gimnáziumban érettségizett 1884-ben. A budapesti műegyetemen és Münchenben tanult építészetet. 1888-ban építőmesteri oklevelet szerzett. Önkéntesként a 44. gyalogezredben szolgált, letette a tiszti vizsgát is, harcolt az első világháborúban. Pályáját Münchenben kezdte, dolgozott Szepesszombatba, majd egy pesti cég iroda- és építésvezetőjeként vezette a győri vasúti pályaudvar és a MÁV gépgyár építését. A Czóbel-Muskovits cég beltagjaként tervezte és építette fel az esztergomi laktanyát és csapatkórházat, a lévai honvédlaktanyát és a zimonyi millenniumi emlékművet. Még Budapesten önállósította magát. 1901-ben költözött Magyaróvárra. Vállalkozása tervezte és építette a Kühne gépgyár egyes épületeit, az ipartelepi villanytelepet, a mosoni szalaggyárat, a rónafői kastélyt, a főhercegi malmot és sörgyárat, a Növénynemesítő Intézet székházát, több iskolát, közöttük a neogótikus szentpéteri zárdaiskolát. 1903-ban tervezte a Hirtenbergi Tölténygyár (ma MOFÉM) nagyobbik üzemépületét. Leginkább ismert épülete az 1909-ben elkészült, saját magánlakásának épített magyaróvári úgynevezett postapalota. Több mint 25 évig volt tagja Magyaróvár képviselőtestületének, alapítója és elnöke az ipartestületnek.
1957. június 24.60 éve
Győrben halt meg Ragats János római katolikus tanár. Nagycenken született 1879. szeptember 15-én. Hittudományi tanulmányait a bécsi Pazmaneum Papnevelő Intézetben végezte. 1902-ben szentelték pappá. Tanulmányi felügyelő a győri kisebb papneveldében 1903-tól 1905-ig, kisegítő lelkész Babóton, Csepregen és Felsőszakonyban. Tanulmányi felügyelő a győri nagyobb papneveldében 1905-től 1908-ig, tanítóképző intézeti tanár 1907-től 1909-ig, egyben tanulmányi felügyelő a Középiskolai Katholikus Fiúinternátusban 1908-tól 1909-ig, az intézet igazgatója 1909 és 1912 között. Győr-belvárosi plébános, kerületi esperes 1924 és 1936 között, lébényi címzetes apát 1925-től, és más egyházi tisztségeket látott el, a püspöki szentszék elnöke 1937-1944 között, püspöki helynök 1944 és 1951 között.
1982. június 24.35 éve
Győrben halt meg Dombos Ágoston (1955-ig Domschitz) labdarúgó. Mosonban született 1924. július 28-án. 1947-ben igazolt a Győri Vasas ETO NB I-es csapatához. Az aktív játék befejezése után edzőként működött több egyesületnél. 1969 és 1972 között az ETO vezetőedzője.
1907. június 25.110 éve
Győrben született Lakatos László gimnáziumi tanár. Középiskoláit a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte. A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet, 1933-ban doktorált. 1945-től a Révai Miklós Gimnázium, 1952-től nyugdíjazásáig a Kazinczy Ferenc Gimnázium tanára volt. 1950 és1952 között megyei szakfelügyelő volt. 1945-től részt vett a győri Kisfaludy Irodalmi Kör munkájában. Győrben halt meg 1987. október 23-án.
1917. június 25.100 éve
Krasznojarszkban elhunyt Gyóni Géza (családi nevén: Áchim) költő. Gyónban született 1884. június 25-én. 1902-03-ban a soproni evangélikus teológián tanult. Tanulmányait abbahagyva 1903-ban a Nyugat-magyarországi Híradó munkatársa. 1904-ben öngyilkosságot kísérelt meg. 1907-ben póttartalékos katona Boszniában. 1910-től a Soproni Napló, majd a Bácskai Hírlap szerkesztője. 1914-ben bevonult katonának, Przemysl elestekor hadifogságba került. Korai verseskötetei Vajda János és Ady követőjének mutatják. Háborús költészetének első szakaszában nacionalista szelleme miatt a konzervatív sajtó példaként játszotta ki Ady ellen. 1915-ben a przemysli vereség átélőjeként, majd hadifogolyként háborúellenes verseket írt. Leghíresebb verse, a több idegen nyelvre lefordított "Csak egy éjszakára..." 1934-ben elnyerte a brit irodalmi társaság nemzetközi pályázatának I. díját.
1992. június 26.25 éve
Budapesten hunyt el Szabó László, Z. tanár, irodalomtörténész. Somorján (Szlovákia) született 1927. március 10-én. A budapesti tudományegyetemen 1951-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1958-ig Tatán gimnáziumi tanár, majd Győrött a megyei könyvtár csoportvezetője volt. 1959-től nyugdíjazásáig a Győri Állami Általános Kazinczy Ferenc Leánygimnázium tanára, megyei szakfelügyelő, szaktanácsadó lett. 1973-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházesztétika-dramaturgia szakon. 1984-ben másodállásban a győri színház dramaturgja lett. 1958 végén Perédy Lászlóval megalapítója volt az Ifjúsági Irodalmi Színpadnak. 1966-ban elindította Péchy Blankával a Szép Magyar Beszéd Országos Versenyt és Mozgalmat. 1970-ben kezdeményezésére létrejött a Radnóti Emlékbizottság, amely elindította a Radnóti Biennálét, a versmondás országos fórumát. Kazinczy- és Radnóti tanulmányokkal is hozzájárult az irodalmi művelődés és az anyanyelv ügyéhez. 1971-ben, a város 700 éves jubileumi ünneplésére létrehozott Szervező Bizottság titkára volt. Jelentősebb kitüntetései: Kazinczy-díj (1970), Radnóti-díj (1971), Kiváló Tanár (1974), Ifjúsági díj (1979), Apáczai Csere-díj (1986). Győr város díszpolgára (1993).
1912. június 27.105 éve
Ókígyóson hunyt el Wenckheim Frigyes földbirtokos, országgyűlési képviselő. Milánóban született 1842. október 20-án. Gimnáziumi tanulmányait Győrött végezte, a jogot Budapesten és Pozsonyban hallgatta. Jogi tanulmányainak befejeztével két évig a királyi táblán gyakornok, 1866-ban ügyvédi vizsgát tett. 1878-ban Gyulán választották országgyűlési képviselővé ellenzéki programmal. 1881-1884 között nem vállalt mandátumot. 1884-ben az Arad megyei kisjenői járásban Apponyi-párti, mérsékelt ellenzéki programmal ismét képviselőnek választották. Békés megyében 90 000 holdas uradalom birtokosa, Győr és Moson megyében is voltak birtokai. 1885-ben vásárolta meg a lébényi, szentmiklósi és rárói uradalmat Sina Iphigenia bárónőtől. Lébényben 1891-ben újíttatta meg a templomot. Jánosháza-pusztán uradalmi iskolát működtetett.
1957. június 27.60 éve
Sopronban halt meg Dahner Samu főkertész. 1874. február 11-én született Sopronban. Iskolái után belépett a soproni kertészetbe, itt dolgozott 1894-ig. Bécsben a Rothschild kertészetnél és a schönbrunni park kertészeténél sajátította el a kertművészet magasiskoláját. 1912-ben lett Sopron főkertésze. Nevéhez fűződik Sopron tereinek parkosítása, megszépítése; a "Virágos Sopron" mozgalom elindítója volt.
1942. június 28.75 éve
Budapesten hunyt el Zechmeister Jenő gépészmérnök. Győrben született 1869. október 29-én. 1891-ben szerzett diplomát a Magyar Királyi József Műegyetemen. 1893-tól 1929-ben történő nyugdíjazásáig a MÁV alkalmazásában állt. A kocsiszerkesztési osztályon több technológiai újítást vezetett be (pl. meghonosította a vasútikocsi-gyártásban a sajtolást). Legismertebb találmánya az 1913-ban szabadalmaztatott csapágy, amit a későbbiekben a MÁV szabványos vasúti kocsijaiban használtak. 1918-ban Rónai Gyulával együtt jegyeztették be "Kiegyenlítő berendezés ütköző, nyomó, vagy húzóerők által két ponton megtámadott készülékek, pl. járóművek ütköző készülékei számára" című újításukat. Legeredetibb találmánya a hossztengellyel párhuzamosan alkalmazott, lemezes himbarugóval ellátott forgóváz, melyet róla neveztek el, s aminek szerkezeti elemeit később felhasználták az ún. görlitzi rendszerű forgóváznál is.
1942. június 29.75 éve
Győrben hunyt el Rezner Tibold Gábor bencés szerzetes, tanár, jószágkormányzó. Répcesarudon született 1874. március 24-én. 1893. augusztus 1-jén lépett a bencés rendbe, 1899. május 21-én szerzetes fogadalmat tett, július 2-án pappá szentelték. Ezután a soproni gimnáziumban tanár, 1901-ben templom gondnok is. 1902-től Pannonhalmán főiskolai tanár és segédlevéltáros. 1905-től 1911-ig újra Sopronban volt gimnáziumi tanár. 1914-től 1926-ig Győrben jószágkormányzói feladatokat látott el. 1938-ban Pannonhalmán főjószágkormányzó lett, 1939-ben már Balatonfüreden fürdőkormányzó. 1940-ben Győrött a rendi gazdasági tanács tagja volt. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend történetének 3. kötetét (Bp., 1905) részben írta és szerkesztette.
1992. június 29.25 éve
Győrben hunyt el Kárpáti Zoltán Árpád sebész. Kassán (Abaúj-Torna vármegye) született 1913. május 24-én. 1939-ben avatták doktorrá a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen. 1939. április 1-jétől a pécsi sebészeti klinikán állt munkába, sebészetből szakvizsgázott. 1941-től tanársegéd. 1942 novemberétől a pécsi 529. sz. Hadikórház sebészeti osztályának vezetője. A kórházat 1945-ben Bajorországba telepítették. 1946-tól 1948-ig Bezedek községben praktizált. 1948 januárjában Győrbe költözött. Az Országos Társadalombiztosítási Intézetnél helyezkedett el, 1950-ben a megyei kórház sebészeti osztályán alorvosként működött. 1955-ben urológiai szakvizsgát tett. 1956 szeptemberétől egy évig a koreai Szarivon városi kórházában dolgozott, mint a helybéli orvosokat betanító osztály főorvosa. Hazatérése után Győrben az újonnan szervezett urológiai osztály vezető főorvosa volt 1968 szeptemberéig.