<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


Május

1757. május 1.260 éve
Trencsénben halt meg Reichardt Mihály jezsuita pap, tanár. 1724. szeptember 13-án született Szentmiklóson (Győr vármegye). 1742-ben lépett be a jezsuita rendbe. A költészetet és az ékesszólást tanította Trencsénben. Műve: Natales poetici Unghvariensis.
1792. május 2.225 éve
Esztergomban született Borovszky Lénárd János bencés pap, gimnáziumi tanár, főapáti szentszéki ülnök. A gimnáziumi tanulmányai végeztével a bencés rend tagja lett 1810. október 30-án. A teológiát Pannonhalmán végezte, 1821. szeptember 13-án szentelték fel. Győrött tanár 1813-tól 1816-ig, majd Sopronban 1816-tól 1817-ig, illetve 1821-től 1826-ig. Ezt követően Pozsonyban tanár 1826-tól 1837-ig. A növendékpapok mestere 1837-től 1850-ig Pannonhalmán. 1850-től 1854-ig rendházi lelkiatya, 1854-tól 1866-ig emellett jószágkormányzói feladatokat is ellátott Pannonhalmán. 1866-tól 1868-ig már Győrben látja el ugyanezeket a feladatokat. 1868-tól haláláig mint rendházi lelkiatya működött. Elhunyt 1869. január 22-én Győrben.
1932. május 2.85 éve
Budapesten halt meg Faludi Gábor (1886-ig Wattersdorf) színházigazgató. Téten született 1846. május 1-jén. 1878-ig Devecserben deszkakereskedő volt. 1878-tól Budapesten jegyirodát tartott fenn. 1896-ban társakkal megalapította a Vígszínházat. 1901-től a színház főigazgatója. 1917-től bérelte és anyagilag rendbehozta a Városi Színházat. 1921-ben a Vígszínházat eladta és visszavonult.
1857. május 3.160 éve
Böhmisch-Leipa-án, (Csehország) született Lederer Ágoston vállalkozó, gyáralapító. Bécsi főiskolákon tanult közgazdaságtant és vegyészetet. Nevéhez kapcsolható az Osztrák Vasúti Forgalmi Rt. és a Magyar Vasúti Forgalmi Rt. megalakítása. 1895-ben döntő befolyást szerzett a Győri Szeszgyár és Finomító Rt.-re. 1911-ben átvette annak irányítását. Győrben legjelentősebb vállalkozása a vagongyár megalakítása 1896 decemberében. Részt vett a győri áruraktár és az akkumulátorgyár létrehozásában is. Bécsben halt meg 1936. április 30-án.
1937. május 4.80 éve
Budapesten hunyt el Tóth Sándor író, pedagógus, irodalomtörténész. Győrben született 1854. február 24-én. 1876-ig a budapesti egyetemen tanult. 1877-ben magyar-latin-görög szakos tanári, 1878-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1879-től a nagyszebeni, 1883-tól a pozsonyi gimnáziumban tanított. 1894-től a makói, 1902-től az eperjesi katolikus gimnázium igazgatója volt. A Kemény Zsigmond Társaság és a Dugonics Társaság tagja volt. Cikkei, versei, elbeszélései, pedagógiai írásai jelentek meg 1875-től. Irodalomtörténeti témájú munkákat és történelmi regényeket is írt.
1992. május 5.25 éve
Győrben hunyt el Szabó György politikus, nyomdász. Győrben született 1912. április 24-én. Négy polgárit végzett, utána nyomdász volt a győri Láng György nyomdában, majd a Győri Hírlapnál. 1932-től tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak. A második világháború után nyomozó volt a rendőrségen, majd szociáldemokrata meggyőződése miatt 1948-ban elbocsátották. 1948-tól 1956-ig az Öntöde- és Kovácsológyárban meós volt. Az 1956-os forradalmi események során a Győr-Sopron megyei Nemzeti Tanács elnökhelyettesévé választották. Részt vett az intéző bizottság munkájában, amely 1956 novemberében a Magyar Forradalmi Tanács megalakítását készítette elő. Tagja volt a küldöttségnek, amely a Dunántúli Nemzeti Tanács megbízásából Nagy Imrével tárgyalt. Budapesti tartózkodása idején jelen volt a Szociáldemokrata Párt újjáalakításakor, október 31-én. Másnap, november 1-jén Bécsbe utazott a Szocialista Internacionálé ülésére. Nem tért vissza Magyarországra, Münchenben telepedett le, ahol egy nyomdában kéziszedőként dolgozott egészen 1977-ig, nyugdíjazásáig. Távollétében a Győr Megyei Bíróság halálra ítélte. 1990-ben tért haza első ízben. 1992-ben, amikor másodszor járt Magyarországon, érte a halál. Szülőföldjén, Győrben nyugszik.
1862. május 6.155 éve
Győrszigetben született Gaár Vilmos jogász, politikus, táblabíró. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziuma után a győri Jogakadémián tanult, majd a budapesti Királyi Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1884-től Győrött, majd Sopronban ügyvédjelölt, 1893-ig Sopronban ügyvéd. A Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára. A Sopron című hetilapnak felelős szerkesztője, a Soproni Hírlap szerkesztője. 1895-től segédtitkár az Igazságügyi Minisztériumban. 1900-ban budapesti törvényszéki bíró, 1907-ben ítélőtáblai bíró, 1914-ben kúriai bíró. 1925-ben nyugdíjazták. Önálló kötetei mellett rendszeresen publikált jogi szaklapokban. Budapesten hunyt el 1939. július 17-én.
1717. május 9.300 éve
Győrben született Mednyánszky Antal bölcseleti doktor, császári és királyi kamarás. VI. Károly törökök elleni, majd Mária Terézia örökösödési háborújában vitézül harcolt, ezekért az érdemeiért 1750. augusztus 25-én Bécsben kelt oklevéllel bárói rangra emelték. Meghalt 1795. február 18-án Beckóban (Szlovákia).
1892. május 9.125 éve
Budapesten hunyt el Baross Gábor politikus. Pruzsinán (Trencsén vármegye) született 1848. június 6-án. A középiskolát Léván a piarista algimnáziumban, a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában és a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Esztergomi Főgimnáziumában végezte. Pesten a jogi egyetemre járt, 1871-ben tett ügyvédi vizsgát. 1872-ben Trencsén megye aljegyzőjévé választották, 1874-ben főjegyző és árvaszéki ülnök. 1875-ben a Szabadelvű Párt színeiben mandátumot szerzett az országgyűlési választásokon. 1883. március 30-ától a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium államtitkára. 1886. december 29-étől 1889. június 15-éig ugyanitt miniszter, majd 1889. június 16-ától haláláig kereskedelemügyi miniszter volt. Közben 1888. augusztus 27-étől szeptember 22-éig vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1889. március 22-étől június 16-áig belügyminiszter. 1884-től haláláig négy cikluson keresztül képviselte Győrt a parlamentben. Tevékenységének köszönhetően 1889-ben államköltségen megépítették a Rába folyón átívelő vasszerkezetű vasúti hidat, és kibővítették a győri pályaudvart. Szabályozták a Rábát és a Felső-Duna-szakaszt. Személyéhez kötődött a Győri Kereskedelmi és Iparkamara megalapítása 1890-ben, és 1891-ben Győr és Győrsziget az ő közbenjárására jutott államköltségen telefonvonalhoz. 1886. december 30-án Győr díszpolgárává választották. Emlékére szobrot állítottak, iskolát, utcát és hidat neveztek el róla.
1817. május 10.200 éve
Győrben született Bezerédj Kristóf (ismert Bezerédy névváltozatban is) nemzetőr kapitány. 1848. június 19-én a Devecser székhellyel szerveződő 46. és 47. számú Veszprém megyei nemzetőrkapitányság őrnagyává (kapitányává) választották. Július 5-i indulással 2190 főből álló nemzetőrzászlóalj parancsnokaként alakulatával, Sellye székhellyel a Dráva-vonal védelmében teljesített szolgálatot. Szeptemberben és októberben ismételten mozgósított alakulatával részt vett a Jellasics vezette horvátok elleni hadműveletekben. Decemberben lemondott és visszavonult a szolgálattól. Ismert, hogy a fegyverletételt követő önkényuralom idején Veszprém megye főispáni helytartója volt. Bezerédj Kristóf idős korában Budapesten élt és ott is halt meg 1889-ben.
1917. május 10.100 éve
Győrben született Kunert József Kamill misszionárius iskolatestvér. 1931 szeptemberben lépett a rendbe. 1934. szeptember 8-án egyszerű, 1939 szeptemberben örök fogadalmat tett. 1932. augusztusban Menyhárt Lászlóval együtt Görögországba, 1933-ban Kínába indult. 1934-ben Hej-san-huban tanult. 1935-ben Sanghajban, a szerzetesek elűzése (1951) után Hongkongban tanított. 1959-ben St-Paul-Trois-Châteaux-ban elöljáró volt. 1965-ben visszatért tanítani Hongkongba. 1976-ban nyugdíjba ment. Hongkongban hunyt el 1999. december 29-én.
1857. május 11.160 éve
Győrben született Popper Vilma írónő. Apja, Popper Ármin, Újváros orvosa volt. Édesanyja bécsi, német anyanyelvű volt, így lánya is főleg németül írt, bár beszélt magyarul, angolul, franciául, tudott latinul és görögül. Német nyelvterületen jelentek meg írásai 1892-től. 1902-ben a Kossuth-centenáriumot egy szabadságharcról szóló könyvvel köszöntötte. Magyar műveket fordított németre. Gyakran jelentek meg írásai győri lapokban. A győri Magyar Királyi Állami Felsőbb Lányiskolában angol és német nyelvet oktatott. Alapító tagja volt a Kisfaludy Irodalmi Körnek. Auschwitzba hurcolták, ott halt meg 1944-ben.
1862. május 12.155 éve
Győrben született Bánóczy Gyula orvos. 1880-ban érettségizett a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában. 1886-ban szerzett orvosi diplomát Pesten, ugyanebben az évben műtőorvosi oklevelet is szerzett. Győrbe költözött, iskolaorvos a győri főreáliskolában és a Győri Magyar Kir. Állami Felsőbb Leányiskolában. 1895-ben kinevezték tisztiorvosnak, 1915-ben országos közegészségügyi tanácsosi címet kapott. A katolikus autonómia főjegyzője, 1919-től az Egyesült Keresztény Liga győri csoportjának elnöke. Több könyvet írt a gyermekek ápolásával, egészséges nevelésével kapcsolatban. Győrben hunyt el 1948. február 8-án.
1932. május 12.85 éve
Balatonfüreden halt meg Bárdos Remig (1890-ig Placsek) bencés szerzetes, pannonhalmi főapát, egyházi író. Ipolyságon született 1868. február 25-én. 1885-ben belépett a Szent Benedek-rendbe, a teológiát Pannonhalmán végezte. 1892-től az esztergomi bencés gimnázium tanára, 1907-ben teológiai doktori oklevelet szerzett Budapesten. 1907-től a kőszegi gimnázium igazgatója és a bencés rendház főnöke. 1920-tól haláláig a pannonhalmi Szent Benedek-rend főapátja. Széles körű irodalmi munkássága során főként teológiai, magyar és latin nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott.
1692. május 15.325 éve
Győrben hunyt el Elevenkuti András bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár. Béládon született 1626. november 30-án. 17 éves korában lépett a rendbe, felsőbb osztályokban tanított. Nagyszombaton több évig a nemes ifjak és kispapok konvictusának és Szent Adalbert szemináriumának igazgatója volt.
1887. május 17.130 éve
Győrben született Szombathelyi Ferenc (1935-ig Knausz) magyar katonatiszt, vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. Az első világháborúban vezérkari beosztásokban szolgált. 1919-ben a Vörös Hadsereg tisztje, 1922-től őrnagy. 1926-tól a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia tanára. 1938-tól a kassai VIII. hadtest parancsnoka. 1941 szeptemberétől vezérkari főnök. A Délvidék magyar megszállása idején történt újvidéki vérengzés miatt a népbíróság 1946-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, ennek ellenére kiadták Jugoszláviának, ahol háborús bűnösként megkínozták, majd a péterváradi erőd falánál agyonlőtték. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1994. március 16-án bűncselekmény hiányában hatályon kívül helyezte az ellene hozott népbírósági ítéletet.
1892. május 18.125 éve
Nagykamondon született Zalán Menyhért János irodalomtörténész, főiskolai tanár, bencés szerzetes. 1910. augusztus 6-án lépett a rendbe, 1917. május 28-án szerzetesi fogadalmat tett, június 24-én pappá szentelték. 1917-ben Kőszegen, 1919-ben Pápán, 1922–től 1928-ig Pannonhalmán volt főiskolai tanár. A Pannonhalmi Szemlében jelentek meg írásai. 1928. szeptember 25-én hunyt el Győrben.
1982. május 19.35 éve
Martonvásáron halt meg I'só István Vince mezőgazdász, tudományos kutató. Győrben született 1909. szeptember 7-én. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, 1928-ban érettségizett. Budapesten 1933-ban mezőgazdász oklevelet szerzett. 1938-ban Magyaróvárra, az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomásra került. Ebben az időben a zab és napraforgó-termesztéssel foglalkozott. 1951-ben Martonvásárra került, a továbbiakban legfőképpen a kukorica termesztésével kísérletezett.
1992. május 19.25 éve
Budapesten hunyt el Lakatos Tibor cigányprímás. Győrben született 1913. október 24-én. A Győri Ének-és Zeneegylet zeneiskolájában Túróczi Magda növendéke volt. Együtt tanult Varga Tibor és Albert Ferenc későbbi hegedűművészekkel. A család 1927-ben Budapestre költözött. Édesapja zenekarával négyéves bécsi és salzburgi vendégszereplésre szerződtek. Húszéves korában beiratkozott az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, de a gyakori külföldi turnék miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. A világháború után 1956-ig a Lyra Étterem, 1958-tól a Pallas Hotel vezetőprímása. A zeneszerzésben Liszt Ferencet tekintette példaképének. Az 1970-es években több felvételt készített vele a Rádió és a Magyar Televízió, egyes szerzeményeit külföldön filmzeneként is feldolgozták. Jézus élete című operáját VI. Pál pápához is eljuttatták. Élete utolsó művét, a Cinka Pannát kétéves levéltári kutatás előzte meg. Hagyatékát jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár kottatárában őrzik.
1957. május 20.60 éve
Budapesten halt meg Jordán János jogász, gyáros. Aradon született 1890. július 17-én. Budapesten a Felső Kereskedelmi Iskolában végzett, majd a Kat. Főgimnáziumban érettségizett. A Kir. Magyar Tudományegyetemen tanult, majd felsőkereskedelmi tanári képesítést szerzett. 1921-ben a malomsoki asztalosárugyárba került a Magyar Leszámítoló Bank jóvoltából. 1922-ben lett a Győri Faipari és Faértékesítő Rt. igazgatója. Az üzemet a Cardo Rt. megvásárolta, ekkor a Cardo Rt. helyettes ügyvezetője lett. 1939-ben a Cardo Rt. a Jordán család tulajdonába került. A Gyáriparosok Országos Szövetségének győri elnöke, országos igazgatóságának tagja. 20 évig volt a gyárvárosi r. k. egyházközség elnöke, ez alatt az idő alatt segítette a gyárvárosi templom építését.
1857. május 21.160 éve
Győrújvárosban született Nyőgér Antal római katolikus pap. 1882-ben szentelték pappá. Káplán volt Rábaszentmihályon 1882-től 1884-ig. Győr-Belvárosban 1884-től 1885-ig, Győrújvárosban 1885-től 1887-ig, Győr-Belvárosban 1887-től 1890-ig. Káptalandombi lelkész és karkáplán 1890-től 1903-ig. Plébános Győr-Nádorvárosban 1903-tól 1924-ig. Szentszéki ülnök 1905-ben, zsinati vizsgáló 1907-ben. Győrben halt meg 1924. július 13-án.
1882. május 21.135 éve
Budapesten halt meg Hornyánszky Viktor György újságíró, kiadó és nyomdatulajdonos. Hegyeshalomban született 1828. április 10-én. Modorban az evangélikus gimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait, ezt követően a magyar nyelv elsajátítására Nagybaráton, az 1848/49-es tanévtől a pozsonyi evangélikus gimnáziumban tanult. Ezután Hegyeshalomban volt tanító, majd Pesten a "Pester Zeitung"-nál lett újságíró. Több könyv és időszaki kiadvány szerzője, szerkesztője. 1863-ban másodmagával nyomdát alapított, amelynek 1872-től egyedüli tulajdonosa lett. 1883 és 1895 között a Magyar Tudományos Akadémia számos kiadványát állította elő. 1863-tól az ország legnagyobb evangélikus kiadója, többek között Bibliát nyomtatott számos idegen nyelven, valamint a háromkötetes Magyar Nyelvtörténeti Szótárt. Halála után özvegye és fiai vitték tovább a nyomdát.
1862. május 25.155 éve
Jobaházán született Zalka László katolikus pap, könyvtáros. Középiskoláit Győrött és Magyaróváron, a teológiát 1882–től a Pazmaneumban végezte. 1885-ben pappá szentelték. Fertőfehéregyházán, majd Vágon adminisztrátor. 1887-től a győri szeminárium tanulmányi felügyelője, 1889-ben Bécsben teológiai doktori oklevelet szerzett. 1894-től Győrött teológia tanár és zsinati vizsgáló, 1901-től címzetes kanonok, 1910-től az egyházmegye főtanfelügyelője. Széchenyi püspök megbízásából új alapokra helyezte a plébániai vagyonkezelést, megalkotta annak szabályzatát. Rendezte a győri papnevelde 30 000 kötetes könyvtárát, elkészítette címjegyzékét. Megalapította a győri Szt. Orsolya-rend női ipariskoláját. Az iskolán kívüli népművelésnek egyik úttörője volt. Győrben hunyt el 1937. július 27-én.
1892. május 26.125 éve
Dénesházán hunyt el Gyapay Dénes (nemesi előneve: czakóházi és döri) ügyvéd, főispán. 1824-ben Téten született. Felsőfokú iskoláit Budapesten végezte, 1838-tól 1840-ig bölcselethallgató, 1840-től 1842-ig joghallgató. 1843-ban tett ügyvédi vizsgát. Az 1843-44-es országgyűlésen részt vett az írnoki választmányban. Tagja a fiatal értelmiségiekből álló Győri Tízek közösségének. 1848 nyarán Győrött szervezte a nemzetőrséget. 1848. november 3-án beállt a honvédseregbe. 1849. március 1-jén honvéd százados. 1849 május elején Győr vármegye másodalispánja. 1849. május 10-én Győr város és megye kormánybiztos-helyettese. A szabadságharc leverése után egy időre külföldre menekült. 1867-ben másodalispán, 1871-ben első alispán. 1873-ban a vármegye és Győr város kormányzó alispánja. Miniszteri tanácsos. Elindította a Duna, Rába, Rábca szabályozásának és a belvizek levezetésének munkálatait. 1884-től 1887-ig a péri kerület országgyűlési képviselője. Élete utolsó éveit az általa alapított és róla elnevezett Dénesházán töltötte. A téti családi sírboltban nyugszik.
1907. május 26.110 éve
Kismartonban született Szemző Piroska (Dezsényi Béláné) könyvtáros, művelődéstörténész. 1932-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet a budapesti egyetemen. 1935-től a Magyar Nemzeti Múzeum, ill. az akkor még hozzátartozó Országos Széchényi Könyvtár különböző gyűjteményeiben dolgozott. 1962-ben történt nyugdíjazása után az ELTE irodalomtörténeti tanszékén tanított. Fő kutatási területe a XIX. század művelődéstörténete volt. Budapesten halt meg 1982. július 22-én.
1907. május 26.110 éve
Pozsonyban született Langer Herbert. Anyai nagyapja, a soproni Rum-, likőr és ecetgyár üzemét vezető Zettl Gusztáv a Balfi utcában megalapította nevezetes magángyűjteményét. Langer Herbert a soproni bencés gimnáziumban tanult, majd a bécsi Akademie für Welthandel-ra iratkozott be. Szegeden jogi tanulmányokat folytatott, majd átvette a családi örökséget, vezette az ecetgyártást és a szeszfőzést. Az államosítás után könyvelőként és főkönyvelőként dolgozott. 1955-ben feleségével megnyitották a múzeum jellegű lakásukat. Zettl Gusztáv gyűjteménye a város nevezetességévé vált. 2000. július 16-án hunyt el.
1737. május 27.280 éve
Budán hunyt el Csepelényi Ferenc jezsuita szerzetes, tanár. Győrben született 1676-ban. 1695-ben lépett a jezsuita rendbe. Filozófiát Nagyszombatban, a teológiát Grazban és Bécsben hallgatta. Filozófiai és teolológiai doktor lett. Tanulmányai végeztével Erdélybe küldték, ahol titokban kezdett tanítani. Később Kassán és Nagyszombatban tanított. 1720-tól Trencsénben kollégiumi rektor és novíciusmester. 1727-től Pozsonyban, 1730-tól Kassán, 1731-től Egerben igazgató, 1732-től a nagyszombati egyetem kancellárja.
1892. május 30.125 éve
Újpesten hunyt el Lebstück Mária honvéd főhadnagy. Zágrábban született 1830. augusztus 15-én. 1848 márciusában részt vett a bécsi forradalomban, a német légióban Lebstück Károly néven férfiruhában harcolt. Az októberi forradalom idején a jogászcsapathoz került. A forradalom leverése után Magyarországra szökött. Ismét férfiruhát öltött, beállt a német légióba, majd a tiroli vadászok közé. A kápolnai csatában (1849. február 26–27.) való hős helytállásáért Dembinszky tábornok hadnaggyá nevezte ki. 1849 áprilisában áthelyezték a 9. Miklós-huszárezredhez, ahol főhadnagyságig vitte. Részt vett Buda ostromában, itt ismerkedett meg Jónák József tüzér századossal, későbbi férjével. A világosi fegyverletétel után fogságba került. Az aradi börtönben 1849 decemberében hozta világra kisfiát. 1851-ben Győrbe költözött. Miután első házasságát felbontották, 1851-ben férjhez ment Paschle Gyula festőhöz. Huszonegy évet éltek házasságban, melyből tizenhetet Győrben töltöttek. Komáromban is laktak, férje ott halt meg. 1870-től Budán, 1880-tól Újpesten varró-és mosónő.
1907. május 30.110 éve
Sopronban született Balsay István kohómérnök. 1929-ben Sopronban a bánya- és erdőmérnöki főiskolán vaskohómérnöki oklevelet szerzett. 1929-től 1935-ig a MÁVAG diósgyőri acélművében, 1935-től 1938-ig a Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi acélüzemében mérnök. 1934-ben Sopron vármegye ösztöndíjával két hónapon keresztül tanulmányozta a németországi vasgyárakat. Nehézipari vállalatoknál dolgozott vezető beosztásokban. Nyugdíjazása után a Vasipari Kutatóintézet tudományos műszaki tanácsadója. 1956-tól a miskolci nehézipari műszaki egyetem vaskohászattani tanszékén egyetemi tanár. Budapesten halt meg 1984. június 12-én.