<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


Április

1807. április 1.210 éve
Pesten halt meg Révai Miklós római katolikus pap, nyelvtudós. Nagyszentmiklóson született 1749. február 24-én. 1769-ben a piarista rend tagja. Hittudományi tanulmányait Kecskeméten, Tatán, Veszprémben, Nagykárolyban és Nyitrán végezte. Főúri családoknál volt nevelő Bécsben, Nagylózson, Héderváron és Grazban. 1783-84-ben a Pozsonyban megjelenő Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű újság szerkesztője. 1784-ben Győrbe költözött. 1787-ben a győri nemzeti iskolában a rajziskola megszervezője, 1787 és 1795 között tanára. Elindította a Magyar Költeményes Gyűjtemény kiadását. 1794-ben kilépett a piarista rendből és győregyházmegyei világi pap lett. 1802-től a pesti egyetem magyar tanszékén volt tanár. Utolsó éveiben Pesten élt.
1842. április 1.175 éve
Bőnyben született noszlopi és sömjéni Németh Lajos ágostai evangélikus népiskolai igazgató-tanító. Tanulmányait a soproni ágostai evangélikus tanítóképzőben végezte. Tanítói működését Téten kezdte, 1868-ban Békéscsabára hívták meg, ahol a legnagyobb magyarországi ágostai evangélikus gyülekezetben folytatta munkásságát. Számos cikket publikált hírlapokba, szaklapokba. Tankönyveket írt, "Bibliai történetek" című könyvét többször is kiadták. 1911. október 8-án hunyt el Békéscsabán.
1957. április 2.60 éve
Győrben halt meg Kapi Béla evangélikus püspök, egyházi író. 1900-ig a soproni evangélikus teológián, 1900-1901-ben a rostocki és a hallei egyetemen teológiát tanult. Nemesdömölkön, Pápán, Körmenden és Szombathelyen működött segédlelkészként, majd püspöki titkárként. 1928-tól 1948-ig Győrött lelkész, egyidejűleg 1916-48-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke. 1948-ban nyugdíjazták. Széles körű irodalmi munkásságot folytatott. A pécsi egyetem soproni evangélikus hittudományi karának tiszteletbeli doktora. A felsőház tagja volt 1927 és 1944 között.
1957. április 2.60 éve
Győrben halt meg Orbán László Emil római katolikus paptanár. Győrben született 1914. május 28-án. A teológia első két évét Győrött, a filozófiai és további teológiai tanulmányait Rómában a Pápai Szent Gergely Egyetemen végezte, itt szentelték pappá. A Győri Püspöki Hittudományi Főiskola dogmatika tanára 1940-től 1952-ig, magántanár a Pázmány Péter Egyetemen 1946-ban. Az Evangélium című lap szerkesztője. Írásai egyházi lapokban jelentek meg.
1817. április 3.200 éve
Győrben született Stádel Károly (névvariáns: Karl Stardl) gépészmérnök, gyártulajdonos. Apja műhelyében tanulta ki a szerszámkovács mesterséget. 1837-ben kezdte meg külföldi tanulmányútját, 1839-ben diplomázott géptanból. 1844-ben tért vissza Győrbe atyja halála miatt. 1848-tól 1849-ig üzeme hadianyagot gyártott, ő maga nemzetőrnek állt. A hadbíróság elítélte, 1849 végén kegyelmet kapott. Mezőgazdasági gépgyára 1862-től országosan szabadalmaztatott gyárként üzemelt. Mezőgazdasági gépeivel a bécsi világkiállításon is díjat nyert. 1883-ban nyugalomba vonult, gyárát fia vezette tovább. 1887. március 2-án hunyt el Győrben, sírhelye a nádorvárosi temetőben található.
1962. április 4.55 éve
Sopronban hunyt el Fekete Zoltán erdőmérnök, egyetemi tanár. Selmecbányán született 1877. április 18-án. Középiskoláit szülővárosában végezte el, majd beiratkozott a Bányászati és Erdészeti Akadémiára. Erdőmérnöki oklevelét 1900-ban szerezte meg, de már 1898-tól a zsarnócai állami erdőhivatalnál gyakornokoskodott. 1901-ben tanársegédi kinevezést kapott a selmecbányai akadémia erdőrendezéstani tanszékére, ahol később adjunktusként tanított. 1907 és 1911 között a zsarnócai erdőhivatal vezetője volt. 1911-től az akadémián az erdőrendezéstan rendkívüli, 1913-tól rendes tanáraként oktatott, 1914-1917-ben az erdőmérnöki osztály dékáni tisztét töltötte be. 1919-től a Sopronba költöztetett bánya- és erdőmérnöki főiskolán továbbra is az erdőrendezéstan nyilvános rendes tanáraként működött. 1934-től 1946. évi nyugdíjazásáig emellett az erdőbecsléstan és az erdőértékszámítás-tan tárgyakat is oktatta. 1920 és 1923, valamint 1925 és 1926 között az erdőmérnöki osztály dékánjaként, 1932–1934-ben pedig a főiskola rektoraként is tevékenykedett. 1928-tól 1937-ig a főiskola képviseletében a felsőház tagja volt. 1946-os nyugdíjazását követően még 1952-ig tanított a soproni tanintézetben.
1892. április 6.125 éve
Győrben született Ernst Zoltán belgyógyász. Az egyetemet Budapesten végezte. 1914-től az I. sz. Belgyógyászati Klinikán működött. 1924-től tanársegéd. A Népjóléti Minisztérium megbízásából a Rockefeller-alapítvány támogatásával néhány hónapi tanulmányúton volt Amerikában. Főleg anyagcserével foglalkozó cikkei és tanulmányai az Orvosi Hetilapban és külföldi folyóiratokban jelentek meg. A cukorbetegségek és az insulin című könyvnek társszerzője. 1920-ban a fehérterror miatt elbocsátották a klinikákról, közkórházakból a zsidó orvosokat. Ekkor került Ernst a Városmajor utcai Bíró Dániel Ortodox Zsidó Kórházba. Itt az 1930-as évek első felében belgyógyász főorvossá nevezték ki. A második világháború idején, a theresienstadti koncentrációs táborban hunyt el.
1992. április 7.25 éve
Hamiltonban (Kanada) hunyt el Tűz Tamás (Makkó Lajos Ferenc) r. k. pap, költő. Győrben született 1916. április 18-án. Tanulmányait Győrött, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban és a Püspöki Hittudományi Főiskolán végezte. 1939-ben szentelték pappá. Segédlelkész és hitoktató, 1943-tól tábori lelkész. 1944-től három évet hadifogságban töltött. Utána több községben plébános. 1956-ban elhagyta az országot és Kanadában telepedett le. Diákkori kísérletek után 1939-ben kezdett újra verset írni Harsányi Lajos bátorításával. Első verseit győri lapok, majd a Vigilia, a Magyar Csillag közölte. 1942-től a Kisfaludy Irodalmi Kör tagja lett. 1956 után a magyar emigráns irodalom jelentős alkotó és szervező egyénisége volt. Újabb itthoni megszólalása a Vigilia után a győri Műhelyben volt (1980). Verseskötete "Hét sóhaj a hegyen" címmel jelent meg (1987). Külföldön kiadott kötetei közül az "Aranyrét utca" (1978) sok gyermekkori emléket elevenít meg, honvágyversei és önéletrajzi prózai írásai ismételten utalnak győri emlékeire. 1991-ben Győr város díszpolgárává választotta. A győri köztemető díszsírhelyén nyugszik.
1737. április 8.280 éve
Felbáron hunyt el Amade Antal báró, magyar költő, Amade László költő apja, a barokk nemesi irodalom képviselője. Héderváron született 1676-ban. 1688 és 1696 között a pozsonyi jezsuita gimnáziumban, majd a nagyszombati egyetemen tanult. Pozsony megye táblabírája és királyi tanácsos, aranysarkantyús vitéz. 1702. április 1-jén megházasodott, feleségül vette Simonchich-Horváth Mária Rozália bárónőt. A Rákóczi-szabadságharc idején visszavonultan élt Győrben. Istenes verseit kis kéziratos füzetbe szerkesztve Sajghó Benedek pannonhalmi főapátnak ajánlotta 1736-ban.
1942. április 8.75 éve
Budapesten hunyt el. Mihályi Ferenc operaénekes (bariton) és rendező. 1858-ban született Győrben. Bellovicsa Imre tanítványa. 1893-tól 1917-ig a budapesti Operaház tagja, énekes, majd 1915-től mint főrendező is működött. 1920 és 1925 között ismét az Operaház főrendezője. Munkássága jutalmául a színház örökös tagja lett. 1925-ben nyugalomba vonult. 1919-től a Nemzeti Zenede tanára volt. Gazdag repertoárral rendelkező művész, különösen német (Wagner) és olasz operák szerepeinek tolmácsolásával tűnt ki.
1957. április 9.60 éve
Budapesten halt meg Murányi Antal (Igler) gyógypedagógus. Kapuváron született 1897. június 19-én. 1924-től Szegeden a Siketnémák Tanintézetében, majd a süketek budapesti intézetében tanított. 1942-től 1951-ig Budapesten a Hibásbeszédűek Állami Intézetének igazgatója, egyidejűleg a Gyógypedagógiai Tanárképző tanára volt. Jelentős eredményeket ért el a hallássérültek beszéd- és hallásnevelése terén.
1757. április 11.260 éve
Rómában halt meg Vanossi Antal jezsuita író. Győrben született 1688. június 26-án. A 18. századi latin nyelvű irodalom egyik jelentős személyisége. Tanult Grazban, Bécsben és Pozsonyban. Később házfőnök Trencsénben. Rómában a rend Germania tartományának asszisztense. Ünnepi beszédeken kívül epikus hangvételű történeti tárgyú verses műveket írt. Fő műve az Idea Sapientis, amely a magyarországi emblematikának 18. század eleji kiemelkedő teljesítménye, benne valláserkölcsi nézőpontból az etika, a politika és a gazdaságtan alapfogalmait tárgyalja.
1842. április 11.175 éve
Visken született Fehér Ipoly Kálmán bencés szerzetes, tanár. Gimnáziumi tanulmányait Komáromban végezte. 1858-ban belépett a bencés rendbe. 1865-ben áldozópappá szentelték, 1864-től 1874-ig Pannonhalmán a bencés tanárképző tanára, 1874-től 1882-ig igazgató Esztergomban, 1882-től 1892-ig tankerületi főigazgató Szegeden. 1892-től pannonhalmi főapát. Matematika-, fizika-, kémia tankönyveket írt. 1874-ben jelent meg szerkesztésében a Győr megye és város egyetemes leírása című monográfiája. Pannonhalmán hunyt el 1909. október 27-én.
1942. április 11.75 éve
Budapesten hunyt el Nádas Ernő textilmérnök. 1892. október 6-án született Orsován (Románia). Szülőhelyén kezdte tanulmányait, majd Lugoson érettségizett 1910-ben. Bécsben közgazdaságtanból, Brünnben textiltechnikából szerzett diplomát. A Győri Linum-Taussig Sámuel és Fiai Lenfonó és Szövőgyár Rt.-nél dolgozott. 1915-ben frontszolgálatot teljesített. 1924-től a gyár helyettes vezetője és irodafőnöke. Az 1930-as évek végén a Szociáldemokrata Párt tagja lett. 1940-ben kapcsolatba került a brit titkosszolgálattal, amely szabotázsakció megszervezésére buzdította. Az előkészületekig jutott, amikor segítőivel együtt letartóztatták. Halálra ítélték és kivégezték.
1957. április 11.60 éve
Sopronban halt meg Sümeghy Dezső levéltáros. Apátfalván született 1882-ben. Középiskoláit Székesfehérváron és Veszprémben végezte, majd a budapesti egyetemen tanult. 1907-ben Makóra került, Barna Jánossal együtt könyvet jelentetett meg Csanád megye nemesi családjairól. A háború után Sopron vármegye levéltárosának választották. Rendbe rakta a megyei levéltárat, közben számos középkori oklevelet fedezett fel, ezekből többet ki is állított a levéltárban. "Sopronvármegye levéltárának oklevélgyűjteménye. Középkori oklevelek" című kötete 1928-ban jelent meg. Helytörténeti cikkek tucatjait írta. Utolsó éveiben bányatörténeti adatokat, elsősorban Brennbergbányára vonatkozó adatokat gyűjtött.
1882. április 12.135 éve
Sopronban halt meg Moller Ede újságíró, szerkesztő. 1853. február 12-én született Nagyszombatban. Középiskoláit szülővárosában és Pozsonyban végezte, majd a pesti egyetemen irodalmat, esztétikát, filozófiát hallgatott, nyelveket tanult. 1875-ben került tanárként Sopronba, magyar és német nyelvet tanított. 1876-ban átvette a Sopron c. lap szerkesztését, majd új lapot indított Sopronkörnyéki Lapok címen, amely három hónapig élt. Moller Ede részt vett a Soproni Irodalmi és Művészeti Kör (a későbbi Frankenburg Irodalmi Kör) alapításában. 1879-ben tanártársaival megindította Sopron első magyarnyelvű folyóiratát, a "Külföld"-et.
1812. április 13.205 éve
Szent-Györgyön (Pozsony megye) született Sztachovics Remig Alajos bencés áldozópap és tanár. 1830-ban lépett a bencés rendbe. Pannonhalmán végezte teológiai tanulmányait, 1838-ban pappá szentelték, ettől fogva a soproni gimnázium tanára volt 1842-ig, 1842-től 1844-ig a dömölki apátság hitszónoka, 1844-től 1852-ig tanár Nagyszombatban, 1852-től 1856-ig Kőszegen, 1856-tól 1861-ig Sopronban, 1861-től 1867-ig Győrben. 1867-től 1870-ig a főapátság dékánja és pannonhalmi könyvtárnoka. Ezidő alatt gyűjtötte be Mosonszentjánosról, Mosonszentpéterről, Mosonszolnokról a fellelhető német kéziratos könyvecskéket. Gyűjtötte a Moson megyei németség, a heidebauerek mindennapi szokásait, szellemi hagyatékát. 1870-1871-ben a lázi plébánia adminisztrátora, majd a pannonhalmi levéltár igazgatója. Pannonhalmán hunyt el 1884. október 26-án.
1842. április 14.175 éve
Sopronban született Bertalanffy Teodóz Imre bencés áldozópap, gimnáziumi tanár. 1859. szeptember 8-án lépett a rendbe, tanulmányait Pannonhalmán végezte. 1865. szeptember 24-én misés pappá szentelték. Hitszónok volt 1865-től 1966-ig Pannonhalmán. Ezután 1866-tól 1874-ig Győrben gimnáziumi tanár, illetve 1874-től 1981-ig főiskolai tanár és konventi jegyző. Jószágkormányzóként dolgozott 1881-től 1882-ig Pannonhalmán, 1882-től 1885-ig Bakonybélben. Lelkészi szolgálatban állt 1885-től 1903-ig Endréden (Somogy megyében). 1903-tól 1904-ig másodszámvevő állást töltött be Pannonhalmán. Cikkei jelentek meg a Szombathelyi Lapokban, Vasmegyei Lapokban, írt a Természettudományi Közlönybe, az Idők Tanujába. Balatonfüreden hunyt el 1904. június 23-án.
1912. április 14.105 éve
Győrben született Polgár Dénes újságíró, szerkesztő. A középiskolát szülővárosában a főreáliskolában végezte. A Pécsi Tudományegyetem Jogi Karán hallgatott jogot, majd 1945-től a győri szociáldemokrata helyi újság, a Győri Munkás alapítójaként kezdte pályafutását. Később dolgozott a Világosság, az Esti Budapest, a Szabad Nép és az Esti Hírlap című lapoknál, utóbbinak helyettes főszerkesztője is volt. 1958-től az MTI tudósítója lett. 1959-ig Kairóban, majd 1964-ig Washingtonban, 1970-ig Bonnban és Brüsszelben dolgozott. A hetvenes években a Magyar Televízióban A Hét címmel műsort készített. Munkáját egyebek között az MTI Örökös Tudósítója címmel, valamint Pulitzer-emlékdíjjal ismerték el, és ő volt az Aranytollas Újságírók Társaságának az elnöke. Budapesten hunyt el 2009. január 13-án.
1942. április 15.75 éve
Győrben hunyt el Opitz Gyöngyi Margit festőművész, grafikus. 1897. augusztus 19-én született Győrben. Herritz Oszkárnál tanult, 1929-ben került az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula növendéke lett. 1924-ben már kiállított. 1925-től rendszeresen részt vett szülővárosa közös tárlatain. Borsos Miklós hatására kezdte foglalkoztatni a rézkarc technikája. Szerepelt a győri festők Sopronban rendezett vendégtárlatán (1934). 1942-ben a Téli Tárlaton már csak művei voltak jelen. 1977-ben rajzainak, rézkarcainak jelentős része a Xántus János Múzeum gyűjteményébe került. 1977-ben, majd 1996-ban emlékkiállításon mutatták be alkotásait.
1892. április 16.125 éve
Vásárúton született Házi Jenő (vitéz) főlevéltáros, történész. Pozsonyban érettségizett, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, bölcsészdoktori oklevelet és történelem- földrajz szakos diplomát szerzett. Harcolt az I. világháborúban, hősies helytállásáért többször kitüntették. Csánky Dezső ajánlására került a soproni levéltár élére. Fő műve a 13 kötetes soproni oklevéltár: "Sopron szabad királyi város története, Sopron 1921-1943." 1937-ben kiadta "Sopron a régi magyar irodalomban" című gyűjteményét, 1939-ben megírta Sopron középkori egyháztörténetét. Érdemei elismeréseként a MTA 1938. május 6-án levelező tagjává választotta. Választmányi tagja lett a Magyar Történelmi Társulatnak is. Az 1940-es években segítette az üldözött zsidókat, fellépett a soproni németség kitelepítése ellen. 1944-ben a Gestapo elhurcolta, 1950-ben kényszernyugdíjazták. A közéletből kiszorítottság nem gátolta tudományos tevékenységét, amely ekkor teljesedett ki. 1961-1971 között jelent meg a "Magyar-zsidó Oklevéltár" című nyolckötetes műve, 1982-ben a "Soproni polgárcsaládok 1535-1848" című kétkötetes munkája. 1986. február 10-én hunyt el Sopronban.
1842. április 18.175 éve
Dasztifalun született Kiss Ignác római katolikus teológus, nyelvész. 1865-ben szentelték pappá, Nagymartonban és Sopronban káplán, 1868 és 1871 között a dogmatika főiskolai tanára és szemináriumi tanulmányi felügyelő. 1872-ben a győri Tanítóképző Intézet tanára. 1874-ben koroncói plébános, majd Sopronban a tanítóképző tanára, később mocsai, ill. rábacsanaki plébános. Nyelvtudományi írásai a Magyar Nyelvőrben, az Egyetemes Philológiai Közlönyben és más folyóiratokban jelentek meg. Németre fordította Pázmány Péter prédikációit. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Rábacsanakon hunyt el 1907. április 28-án.
1717. április 19.300 éve
Győrben hunyt el Graumüller, Johannes Henricus festőművész. St.Florianban (Ausztria) született. Első házasságát Kismartonban kötötte 1692-ben, Christian Bock osztrák festő lányával. Másodszor is nősült, feltehetően Oberbergben, 1699-ben. Az első házasságban két, a másodikban hat gyermeke született, utóbbiak közül Franciscus Antonius G. nevű fia szintén festő lett. – Nevével először 1698-ban találkozunk egy győri összeírásban. Az anyakönyv győri festőnek említi. Művei ismeretlenek, Győrön kívül Kismartonban is dolgozhatott.
1812. április 19.205 éve
Szentlőrincen hunyt el Nagy István evangélikus püspök, egyházi író. Beziben született 1729. május 2-án.(Szinnyei József szerint 1728-ban.) Győrben hat évig, majd Sopronban az evangélikus líceumban tanult. 1750-től 1753-ig a wittenbergi egyetemre járt és a magyar könyvtár őre volt egyben. 1756-tól Palotán, 1765-től Szentlőrincen lelkész, ahol templomot is építtetett. 1786-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület püspökké választotta, de nem fogadta el. 1796-tól lett végül a dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke.
1907. április 20.110 éve
Győrben halt meg Kozma Imre ügyvéd, polgármester. Győr-Újvárosban született 1822. január 2-án. A Győri Királyi Tudomány-Akadémia hallgatója lett. 1848-ban a forradalom mellé állt, a nemzetőrtoborzások aktív szónoka lett. Windischgraetz győri bevonulásakor letartóztatták. Haynau bevonulásakor szintén letartóztatták, több hónapig börtönben tartották. Az önkényuralom elleni tiltakozásul 1860-ig nem lépett ki a házából. Kossuth 1851-es kütahyai alkotmánytervezetét magyarra fordította. Az 1861-es országgyűlésen Győr város képviselője, nagyszabású tervet nyújtott be a nemzetiségi kérdés megoldására. 1867-ben polgármesterré választották. 1872-ben nyugalomba vonult, ezután harminc évig tanácsnokként szolgálta a várost. 1888-ban ő vitte Turinba Kossuth Lajosnak a város díszpolgári címét igazoló oklevelet.
1912. április 20.105 éve
Győrben született Katona János gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora. 1934-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen. 1950-ig az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyárban üzemmérnök. Ezután a Telefongyárba került főkonstruktőrnek. 1953-tól nyugdíjba vonulásáig, 1974-ig a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetben dolgozott. Kezdetben laboratóriumvezető, majd tudományos főosztályvezető, 1971-től az Intézet Tudományos Tanácsának vezetője. 1959-től oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1970-től egyetemi tanár. A Karl-Marx-Stadt-i műszaki egyetemen vendégprofesszorként adott elő 1970-től 1977-ig. Tagja volt az MTA Híradástechnikai és Elektronikai Eszközök Bizottságának, és a MTESZ Híradástechnikai Tudományos Egyesület elnökségének. Számos új elektroncső konstrukcióját és technológiáját dolgozta ki. Több szabadalma született az elektronikai alkatrészekkel kapcsolatban. Ebből a témából számos szakcikke jelent meg magyar és külföldi szakfolyóiratokban. Budapesten hunyt el 1977. augusztus 12-én.
1917. április 20.100 éve
Budapesten elhunyt Cenner Lajos egyházi író, publicista, szerkesztő. Magyaróváron született 1865. augusztus 22-én. Esztergomban végezte a teológiát, 1888-ban szentelték pappá. Hitoktató, majd Budapesten Erzsébetvárosban lelkész, 1904-től haláláig süttői plébános volt. 1893-tól szerkesztette a Katholikus Egyházi Közlönyt, közben szépirodalmi tevékenységet is folytatott. A fiatal Krúdy Gyula baráti köréhez tartozott; "Rezeda Kázmér szép élete" című művében név szerint is említi mint szellemes embert, a „cenneriádák” szerzőjét. Művei: Kicsinyek és nagyok (tárcák, Bp., 1891), Negyedórák (elb. Bp., 1892), Ostorpattogás (tárcák, Bp., 1893), A mi könyvünk (Bp., 1896).
1917. április 20.100 éve
Sopronban született Osskó Endréné (Liszkay Magdolna) néptánc-pedagógus, koreográfus. Sopronban a mozdulatművészeti órákon Brunner Dóránál tanult táncolni (1923-1932), ebben az időszakban rendszeresen fellépett a soproni Városi Színházban. Hatvan évig néptánccal foglalkozott, többek között a Nagyvásártelepi Táncegyesületnél, az angyalföldi József Attila Táncegyesületnél, a Vadrózsák Táncegyesületnél. Irodalmi műre készített tematikus koreográfiái mellett a gyermek- és ifjúsági néptánc csoportok számára készített koreográfiái a legismertebbek. A Dijoni Folklór Fesztivál zsűritagja volt, magyar néptáncot tanított többek között Svájcban, Dániában. A Society for International Folk Dancing első magyar tagja. Több kitüntetéssel díjazták munkásságát. 2009 januárban hunyt el Budapesten.
1982. április 20.35 éve
Székesfehérváron halt meg Kisberk Imre római katolikus megyéspüspök. Peresztegen született 1906. szeptember 8-án. A teológiát Székesfehérváron végezte, 1930-ban szentelték pappá. Ráckevén, Székesfehérváron, Perkátán káplán, hitoktató, plébános, majd kanonok, 1951-ben segédpüspök. 1956-ban szolgálaton kívül helyezték. 1958-tól ismét plébános Székesfehérváron. 1969-től apostoli kormányzó, 1974-től megyéspüspök Székesfehérváron. 1971-től 1974-ig az esztergomi főegyházmegye apostoli kormányzója. 1982-ben II. János Pál pápa saját kérésére felmentette tisztségéből. 1972 és 1982 között az Országos Lelkigondozási Tanács elnöke. Vezető szerepe volt a Collectio Rituum összeállításában.
1867. április 21.150 éve
Győrben született eszterházi és kapuvári dr. Odor Imre postafőigazgató. A posta szolgálatába 1887. március 31-én lépett, mint távirdasegédtiszt. 1888-ban Hughes-vizsgát tett. 1889-ben posta- és távirdatisztté nevezték ki. A budapesti tudományegyetemen 1895-ben az államtudományok doktorává avatták. Fogalmazóvá 1896-ban nevezték ki Pozsonyba. 1898-ban Budapestre helyezték át. Itt részt vett a Posta- és Távirda Szabályrendeletek Gyűjteményének megalkotásában, melyért elismerésben részesült. 1905-ben a tisztképző tanfolyamon a gép- és kapcsolástan, valamint a távirdaépítészet és távirdatörténet segédtanárává nevezték ki. 1916-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta a katonai szolgálati érem szalagján. 1920-ban megvált a tanári állásától, és 1921-ben, 34 évi szolgálat után, mint postafőigazgató vonult nyugalomba. Több felolvasást tartott a "Posta és Távirda Szakkörben", 1899-ben már a drótnélküli távírásról is, kísérletek bemutatásával. Sok szakcikket írt. Két megjelent könyvének címe: A posta, a telegráf és a telefon műszaki berendezése, A távíró és távbeszélő (I. rész: Géptan és építészet, II. rész: Kezelés). Elhunyt 1935-ben Budapesten.
1942. április 21.75 éve
Győrben hunyt el Péter Lajos könyvszakértő, tanár. A Győri Királyi Törvényszék könyvszakértője, hites könyvvizsgáló volt. A Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában 1921 és 1940 között könyvvitelt, kereskedelmi levelezést és áruismeretet oktatott. Vezette az ifjúsági énekkart, több tantárgynak szakfelügyelője, a Győri Ének- és Zeneegyletnek választmányi tagja volt. Több helyi szervezetben működött. 1941-ben Újvidékre helyezték iskolaigazgatónak.
1942. április 21.75 éve
Pinnyéden hunyt el Finta József tanító. Győrben született 1891. február 10-én. A Győri Királyi Katholikus Tanítóképző Intézetben 1910-ben diplomázott. Először a Sopron megyei Veszkényben kapott tanítói állást, majd Mosonszentmiklóson a Római Katholikus Elemi Iskolában tanított. A háború alatt az édesanyjához közelebb eső Pinnyéd község megüresedett tanítói állását pályázta meg sikerrel. A gyermekek becsületre és jóra nevelésén túl foglalkozott a felnőtt lakosság művelésével is. Népművelési és közműveltségi előadásokat és tanfolyamokat tartott és/vagy szervezett. Műkedvelő előadásokra hívta meg az orsolyiták tanítóképzőjének és a katolikus fiú tanítóképzőnek tanítójelöltjeit, énekével és zenei közreműködésével színesítette az egyházi és állami ünnepségeket - mindezeket nagy sikerrel. Részt vett a helyi iskolaszék működésében és képviselőtestületi tag volt. Az ő kezdeményezésére valósultak meg a következők: a falunak saját temetője lett, megemlékeztek a háborúban elhunyt pinnyédi hősökről emlékkő felállításával, Pinnyéd pártoló tagként belépett a Falu Országos Szövetségbe, 1926-ban Jókai síremlékének felállítására országosan meghirdetett gyűjtéshez a falu is hozzájárult 200 000 korona adománnyal.
1862. április 23.155 éve
Matzleinsdorfban (Ausztria) hunyt el Vághy Xavér Ferenc (1831-ig Wágner) jogász, polgármester. Sopronban, más források szerint Darázsfalván (Trausdorf) született. Bécsben végezte jogi tanulmányait, 1800-tól Sopron polgára, 1821-1841 között polgármester és bíró. Ez idő alatt a város építője és szépítője, neki köszönhető, hogy Sopron váltótörvényszéket kapott. 1811-től 1840-ig öt országgyűlésen Sopron város követe. 1840-től a kir. váltó-feltörvényszék bírája, 1842-48-ban a Hétszemélyes Tábla váltóosztályának ülnöke. 1862-től a bécsi legfőbb törvényszék bírája. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia alakulásakor igazgatósági tag lett, 400 pengő forinttal emelte a társaság alaptőkéjét.
1907. április 23.110 éve
Nezsiderben halt meg Bejczy Károly pápai kamarás, plébános. Bejczen született 1849. január 25-én. A középiskoláit a magyaróvári piaristáknál végezte el, 1872-ben szentelték áldozó pappá. 1877 óta szolgált Moson vármegyében. (Moson)Szent-Péteren nagy óvodát építtetett. Több cikke jelent meg a "Magyar Állam", szentbeszédei az "Isten Igéje" című lapokban. Egyik kezdeményezője és alapítója volt az "Őrangyal" című gyermeklapnak.
1912. április 24.105 éve
Győrben született Szabó György nyomdász, politikus. Négy polgárit végzett, majd nyomdász volt a győri Láng György nyomdájában, azután a Győri Hírlapnál. 1932-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja. 1948-tól 1956-ig az Öntöde- és Kovácsológyárban meós. 1956-ban a Dunántúli Nemzeti Tanács elnökhelyettesévé választották. November 1-jén Kéthly Annával Bécsbe utazott a Szocialista Internacionálé ülésére. November 4. után nem tért haza. Münchenben telepedett le, ahol kéziszedőként dolgozott 1977-ig, nyugdíjazásáig. Győrben hunyt el 1992. május 5-én.
1967. április 24.50 éve
Győrben hunyt el Ikotics Anna (Horváth Imréné) divatszalon tulajdonos. Visegrádon született 1910. február 27-én. Győrben végezte a tanítóképzőt, majd 1938-tól 1939-ig az Iparművészeti Főiskola tanfolyamán tanult. 1940-ben tett mestervizsgát, majd Győrben a Bisinger sétányon nyitotta meg szalonját, ahol saját tervezésű ruháit árulta. A KIOSZ jegyzője, a női szabók szakosztályának elnöke. A győri nőiszabó-iparosok szövetkezetének alapító tagja és igazgatója, tanonc- és mestervizsgáztató.
1887. április 25.130 éve
Feketevárosban született Garami Elek György (1906-ig Graf) bencés szerzetes, házfőnök, gimnáziumi igazgató. 1906-ig Győrben elvégezte a bencés gimnáziumot, majd Pannonhalmán tanult teológiát. 1913-ban szentelték pappá. A Pázmány Péter Tudományegyetemen latin-német szakos tanári és doktori oklevelet szerzett. 1916-ban helyezték Sopronba tanárnak. 1942-től a Szentbenedekrendi Szent Asztrik Gimnázium igazgatója és házfőnök. 1950-ben elhurcolták, ez év októberétől Sopronbánfalván rokonainál élt. 1958-ban Brennbergbányán adminisztrátor, 1959-től Sopronbánfalván lelkész. 1970. május 11-én hunyt el Sopronban.
1892. április 25.125 éve
Abdán született Somogyi Antal római katolikus pap, művelődéstörténész. Teológiából doktorált a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Karán. Egy évig ösztöndíjasként művészettörténetet tanult Rómában. 1938-tól magántanár a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán. Ő fedezte fel és indította el pályáján Borsa Antal iparművész-szobrász-festőt és Samodai József festőt. A második világháború végén Kisbéren plébános, ahonnét a visszavonuló katonai alakulatok magukkal hurcolták nyugat felé. Csallóközben megszökött, a győri kórház belgyógyászatára vették fel betegként. Apor püspök sebesülése és operációja után őt hívták a haldokló ágyához, ő adta fel a végső szentségeket. Később szemináriumi rektor, kanonok és nagyprépost lett. Tagja volt a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak és a Kisfaludy Irodalmi Körnek. 1971. január 5-én hunyt el Győrben.
1992. április 25.25 éve
Győrben hunyt el Káldy Barna építész. Komáromban született 1903. november 6-án. Családja középnemesi származású. Tősgyökeres győriek voltak, csupán amikor építési vállalkozó édesapja Komáromban dolgozott, akkor költöztek el egy rövid időre. 1904-től Győrött élt. A Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskolában tanult. 1927-ben építőmesteri képesítést szerzett. 1928-tól - apja vállalkozását átvéve – számos épületet tervezett, kivitelezett. Első megrendelését Id. Csermák Gusztávtól kapta, egy kétemeletes bérház és vegytisztító üzem megtervezésére és építésére 1928-ban. Építészeti vállalkozása a háború előtt virágzott, elsősorban bérházakat épített (pl. Buda utca 3., 20., Bem tér 8. "Nyúl Miska háza" stb.) 1938-ban a vagongyár fejlesztéséhez, bővítéséhez tervezett, épített műhelyeket, 1939-ben a Richards gyár bővítését végezte. Káldy Barna kivitelezőként fő munkájának a győri nádorvárosi evangélikus templom építését tartotta (1940-1944). A győri fiúkereskedelmi iskola bővítése és a komáromi református templom is a nevéhez fűződik. 1955-ig osztályvezető a GYÉV-nál, majd a megyei tervező vállalatnál dolgozott. Győr újkori építészetének alapos ismerője volt. A győri köztemető VIII. parcellájában helyezték örök nyugalomra.
1912. április 27.105 éve
Sóskúton született Tomka Gábor mikrobiológus, tejipari szakember. 1938-ban Budapesten, József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán szerzett oklevelet, majd tejgazdasági és tejipari szakirányú végzettséget Magyaróvárott, a mai Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának jogelődjében. Pályáját Mosonmagyaróvárott a Tejgazdasági Kísérleti Intézetben kezdte, kutatási eredményeit szaklapokban publikálta, oktatott és jegyzeteket is írt. 1952-ben a mezőgazdasági tudomány kandidátusa címet nyerte el. 1955 és 1958 között a Tejgazdasági Kísérleti Intézetet vezette. Úttörő munkát végzett a sajtok pasztőrözött tejből való gyártásának hazai bevezetésében, a félkemény sajtok gyártástechnológiájának korszerűsítésében. Pécsett folytatta munkáját nyugdíjazásáig. 1980. november 25-én halt meg váratlanul.
1942. április 27.75 éve
Budapesten hunyt el Ferentzy József kereskedelmi főtanácsos, vegyészmérnök, műegyetemi tanár. Győrben született 1880. szeptember 21-én. Vegyészmérnöki oklevelet szerzett Budapesten és műegyetemi hallgatóként a szünidőben a MÁV vegyészeti laboratóriumában is dolgozott. Egy évig a Földművelésügyi Minisztérium vegyésze, utóbb műegyetemi adjunktus volt. 1907-ben szerezte meg műszaki doktori oklevelét, 1909-ben a Műegyetem magántanára lett. Nyilvános vegykísérleti állomást is állított fel, melynek tulajdonosa volt. 1916-ban a "Hangya" Ipar Rt. műszaki tanácsadója lett, 1919-ben lépett végleg a "Hangya" Ipart Rt. kötelékébe. A Statisztikai Értékmegállapító Bizottság szakosztályelnöke, természettudományi-, mérnöki-, társadalmi- és sportegyesületek tagja. Szakmai témájú művein (pl. "Antimon meghatározása ötvözetekben", "A vas rozsdásodásáról", "Milyen legyen az ivóvíz", "Lágy vagy kemény vizet igyunk-e" stb.) kívül rendkívül érdekes dolgozatai jelentek meg a színes fényképezés újabb eljárásmódjairól és az omnicolorlemezekről.
1887. április 28.130 éve
Magyaróváron született Modrovich Ferenc erdőmérnök. A magyaróvári piarista gimnáziumba járt 1901-ig, 1909-ben szerzett a selmecbányai Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán oklevelet. A Felvidéken és Erdélyben dolgozott a háborúig, 1914-ben bevonult. 1918-1923-ig a földművelésügyi minisztérium megbízásából a Bükkben erdei vasutat épített, nevéhez fűződik a Mély-völgyi viadukt építése. 1923-tól került Sopronba az Erdészeti Kutató Intézethez, és megbízták a Főiskola Út- és Vasútépítéstani Tanszékének vezetésével. 1923. december 22-én pedig át is helyezték a Főiskolához és kinevezték főiskolai rendkívüli tanárnak. 1927-ben rendes tanárrá, majd a Főiskolának 1934-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez, annak Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karaként történt csatolása után 1938-ban egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Neki köszönhető, hogy az okleveles erdőmérnököket nem csak az erdészet, hanem a közlekedés, az út-, vasút- és kötélpálya tervezés és építés területén, és másutt is, jól képzett, gyakorlati ismeretekben felkészült mérnököknek ismerjék el. Sopronban hunyt el 1947. július 15-én.
1907. április 28.110 éve
Rábacsanakon halt meg Kiss Ignác római katolikus teológus, nyelvész. Dasztifalun született 1842. április 18-án. 1865-ben szentelték pappá, Nagymartonban és Sopronban káplán, 1868 és 1871 között a dogmatika főiskolai tanára és szemináriumi tanulmányi felügyelő. 1872-ben a győri Tanítóképző Intézet tanára. 1874-ben koroncói plébános, majd Sopronban a tanítóképző tanára, később mocsai, ill. rábacsanaki plébános. Nyelvtudományi írásai a Magyar Nyelvőrben, az Egyetemes Philológiai Közlönyben és más folyóiratokban jelentek meg. Németre fordította Pázmány prédikációit. Az MTA levelező tagja volt.
1867. április 30.150 éve
Révfaluban született Hollós János (névvariáns: Holczhammer) gimnázium igazgató. Középiskoláit Győrben és Sopronban, az evangélikus reálgimnáziumban végezte, itt érettségizett 1886-ban. 1890-ig a soproni evangélikus teológiának volt hallgatója. Egyetemi tanulmányainak folytatására a jénai egyetemre ment, ahol egy évet töltött. Hazatérve egy évig a bonyhádi evangélikus gimnáziumban tanított. 1891-ben szerezte meg a lelkészi oklevelet. A következő évben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemre ment, ahol tanulmányai végeztével latin-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Ezután visszatért Sopronba, 1895-ben a teológiai akadémián helyettes tanárként dolgozott. 1896-tól már az evangélikus főgimnázium rendes tanára, 1913-tól az intézet igazgatója volt. 1902-ben a tornatanári oklevelet is megszerezte. Aktív szerepet játszott Sopron társadalmi életében. Számtalan egyesület tagja volt, 1904-től a Soproni Tornaegyesület elnöke és a Magyar Országos Tornaszövetség egyik alelnöke, Sopron város törvényhatósági bizottságának tagja. Tevékenyen részt vett a soproni evangélikus egyházközség életében is. 1931. február 7-én hunyt el Sopronban.
1892. április 30.125 éve
Győrszigetben született Győri-Juhász Jenő [1909-ig Pollák Jenő] tanár, költő, műfordító. Középiskolai tanulmányait a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1910-től a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem magyar–francia szakos hallgatója. 1913-ban a dijoni egyetem külföldiek számára létesített fakultásán tanult. 1914-ben a Kárpátokban harcolt. 1915-ben megsebesült, orosz fogságba esett, 1918-ban hazaszökött. 1919-ben bölcsészdoktori címet szerzett. Disszertációját nyelvészetből, a legrégibb magyar bibliafordítások nyelvi egybevetéséről írta. Középiskolai tanárként dolgozott, tanítványa volt Radnóti Miklós, Illyés Gyula és Fenyő László. Angol, francia, olasz, német és orosz költők verseit fordította. 1944-ben Weöres Sándorral együtt elismerésben részesült a Diárium című folyóirat által meghirdetett "Lefordíthatatlan versek" című irodalmi pályázaton. 1944 áprilisában kényszernyugdíjazták, majd munkatáborba hurcolták. Az elszenvedett bántalmazások következtében hunyt el 1944. november 7-én.