<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


Március

1882. március 1.135 éve
Győrben született Dédes Gyula könyvkötő segéd, pártmunkás. 1910-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, 1945 után az SZDP vezetőségi tagja. 1948-tól a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, s a Szakszervezetek Országos Tanácsa Központi Vezetőségének tagja. 1945 után megszakításokkal a fővárosi törvényhatósági bizottság és a fővárosi képviseleti bizottság tagja, 1948-tól a fővárosi törvényhatósági bizottság alelnöke.
1887. március 2.130 éve
Győrben hunyt el Stádel Károly gépészmérnök, gyártulajdonos. Győrben született 1817-ben. Apja műhelyében tanulta ki a szerszámkovács mesterséget. 1837-ben kezdte meg külföldi tanulmányútját, 1839-ben diplomázott géptanból. 1844-ben tért vissza Győrbe atyja halála miatt. 1848-49-ben üzeme hadianyagot gyártott, ő maga nemzetőrnek állt. A hadbíróság elítélte, 1849 végén kegyelmet kapott. Mezőgazdasági gépgyára 1862-től országosan szabadalmaztatott gyárként üzemelt. Mezőgazdasági gépeivel a bécsi világkiállításon is díjat nyert. 1883-ban nyugalomba vonult, gyárát fia vezette tovább.
1907. március 2.110 éve
Sopronban született Tompos Ernő építészmérnök, heraldikus. Középiskoláit Sopronban az Állami Széchenyi István Gimnáziumban végezte, Budapesten a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen építész diplomát szerzett. Sopron város mérnöki hivatalában dolgozott, többek között az óvóhelyek építését bízták rá. 1945-től 1950-ig építészmérnökként, majd műszaki vezetőként dolgozott. Sopron műemléki épületeiről művészeti és építészeti elemzéseket készített, segítve ezzel a város épületeinek helyreállítását. Nyugdíjas éveiben főleg heraldikai kutatásokkal foglalkozott. Sopron város középkori heraldikai emlékeit, a céhek és polgárok címereit és kortárs művészek plakettjeit elemezte. Munkásságának elismeréséül az Academia Internationalis Heraldica díját kapta. 1989. május 13-án hunyt el Sopronban.
1942. március 4.75 éve
Téten született Szűcs István színész. 1960-ban, érettségi után a győri Kisfaludy Színház tagja lett. Zenés és prózai, vígjátéki és tragikus darabokban egyaránt jó alakítások fűződnek nevéhez. Főszerepei voltak: Gábor diák (Huszka J.: Gül baba), Csongor (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde), Liliomfi (Szigligeti E.), Tatár (Gorkij: Éjjeli menedékhely). 2006 januárban hunyt el Győrben.
1887. március 6.130 éve
Győrben született Karácsonyi Sándor (előbb Kocsis) római katolikus lelkész. A győri bencés gimnázium után a szemináriumban végezte tanulmányait. 1911-ben szentelték fel pappá, ezután 1912-ben Himodon káplán, 1914-ben Szilsárkányban adminisztrátor, közben Kisbéren és Halásziban káplán. 1914-től tábori lelkész. 1918 végétől Csapodon adminisztrátor. 1919-től Pázmándfalun plébános, 1924-től a péri esperesi kerület főtanfelügyelője, 1929-től Péren plébános. Megírta Pér község és a plébánia történetét. 1948-ban az iskolák államosítása elleni tevékenységéért elfogató parancsot adtak ki ellene, ezért bujkálnia kellett. Eredeti nevén volt plébános községben és Győrasszonyfán. Győrben hunyt el 1963. április 19-én.
1917. március 7.100 éve
Kópházán született Schneider Pál huszárzászlós. 1941. október 1-jén tartalékos zászlóssá léptették elő. Mint a 47. gyalogezred ezredközvetlen lovasszakaszának parancsnoka 1942 áprilisától részt vett a 2. hadsereg Don menti hadműveleteiben. Az 1943. I-II.-i visszavonulás során, február 2-án az Olim patak völgyében (Szovjetunió) hősi halált halt.
1762. március 8.255 éve
Homokbödögén született Hrabovszky György evangélikus egyházi író. 1773-ig Téten, 1784-ig Sopronban tanult. 1786-tól 1788-ig a wittenbergi és a hallei egyetemen folytatta tanulmányait. Ezután Veszprém megyében lelkész, 1803-tól az alsó-veszprémi egyházmegye esperese. Lajoskomáromban halt meg 1825. április 12-én. Munkásságának nagy részét prédikációk, gyászbeszédek, versek alkotják. Kéziratban megmaradt munkái az Országos Széchényi Könyvtárban és a soproni evangélikus líceumban találhatók.
1967. március 9.50 éve
Ostffyasszonyfán hunyt el kányai Kánia Antal huszárezredes. Győrben született 1893. szeptember 6-án. 1914. október 15-én a bécsújhelyi Katonai Akadémián avatták hadnaggyá, majd a császári és királyi 6. huszárezredhez helyezték. Az első világháborúban kétszer sebesült meg. 1919. szeptember 1-jén főhadnaggyá léptették elő. 1920-tól a miskolci huszárosztályban szakaszparancsnoki teendőket látott el. 1921. október 1. és 1922. május 1. között Nyíregyházán lovagló-, és géppuskás tanfolyamot végzett. 1923-ban századossá léptették elő. 1923-tól 1926-ig a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolába járt. 1926-tól az 1. vegyesdandár-parancsnokság lóügyi osztályán szolgált. 1928-tól a Hadiakadémia lovaglótanára. 1931-től 1932-ig törzstiszti tanfolyamon vett részt Budapesten. 1934-ben lovas törzstiszti tájékoztató tanfolyamot végzett. 1935-ben őrnaggyá, 1939-ben alezredessé, 1942. április 1-jén pedig ezredessé léptették elő. 1942. november 15-én az örkénytábori Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola parancsnokává nevezték ki. 1945-től 1947-ig szovjet fogságban volt. A szolgálatból 1947. október 8-án bocsátották el.
1912. március 10.105 éve
Kapuváron született Szigethy Attila erdőmérnök, országgyűlési képviselő, a győri 1956-os forradalom vezetője. Az 1930-as években csatlakozott a népi írók mozgalmához, 1939-ben belépett a parasztpártba. 1947-ben a Nemzeti Parasztpárt színeiben országgyűlési képviselő, majd 1950-től a megyei tanács elnökhelyettese lett. 1953-ban Nagy Imre zászlaja alá állt. 1956. október 26-án lett a Győri Ideiglenes Nemzeti Tanács elnöke. 1956-os szerepéért 1957 májusában tartóztatták le. Győrben, a harmadik öngyilkossági kísérletével augusztus 12-én vetett véget életének.
1742. március 12.275 éve
Csepregen született Szabó József r. k. pap, az első magyar gabonanemesítő. 1761-től jezsuita szerzetes, Nagyszombatban teológiát tanult. A rend eltörlése után (1773) világi pap lett, előbb szekszárdi káplán, majd Vácott püspöki szertartó, végül haláláig Besztercebányán plébános volt. 1789-ben kezdett el gabonanemesítéssel foglalkozni, először rozzsal (1789–1790), majd 1791 tavaszán a „csodálatos” (ágas-) búzával, ősszel lengyelbúzával, 1792 tavaszán hajatlan árpával kísérletezett. Erről 1793-ban az első gabonanemesítésről szóló magyar könyvben számolt be. Besztercebányán hunyt el 1801. április 2-án.
1892. március 12.125 éve
Balonyban született Vargha Theodorich Gergely ferences szerzetes, tartományfőnök, teológus. 1907. augusztus 26-án lépett a mariánus ferences rendbe, újoncéve letelte után érettségizett. 1913. június 29-én ünnepélyes fogadalmat tett, a teológiát a budapesti egyetemen végezte. 1915. június 24-én pappá szentelték. 1916-tól teológia tanár Pozsonyban, 1918-ban a budapesti egyetem teológiai doktorrá avatta. 1919-től teológia tanár Veszprémben, 1921-től ugyanott helynök, 1924-től teológia tanár, házfőnök-helyettes és plébános Nagykanizsán. 1927-ben az ószövetségi szentírásmagyarázat tanára Szombathelyen, 1928-ban vikárius Székesfehérváron, 1930-ban házfőnök Szombathelyen és teológiai tanár. 1933-ban házfőnök Esztergomban. 1933–tól 1942-ig a római ferences egyetem tanára, 1940-ben ugyanott dékán. 1942. augusztus 12–től 1945-ig a Szűz Máriáról nevezett ferences rentartomány főnöke. 1944-től a Szent István Akadémia I. osztályának tagja. 1945–től 1948-ig teológia tanár Budapesten az angolkisasszonyok intézetében, 1948-ban definitor. 1961. április 22-én hunyt el Budapesten.
1987. március 14.30 éve
Mosonmagyaróváron halt meg Holényi Géza sportoló, kerékpárversenyző. Magyaróváron született 1925. július 4-én. Festő szakmunkás-tanulóként először az Előre Egyesületben, majd ennek utódegyesületében, a Kühne SE kerékpáros szakosztályában kezdte a versenysportot, amelyet a jogutód Mosoni Vasas SE-ben már válogatott szinten űzött. 1940-ben már Nyugat-válogatott volt. Többszörös magyar hegyi, Balaton- és Millenáris bajnok, 40-szer nyert országos- vagy területi szintű háztömbkörüli bajnokságot. 1949-től magyar válogatott, 1950-ben vidékiként egyedülállóan a csapattal együtt országos bajnok, ugyanebben az évben a Varsó-Berlin-Prága verseny legjobb magyar résztvevője. 1953-ban a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója. Szülővárosában a mai kerékpársport szakosztálya "Holényi emlékverseny" elnevezéssel évente rendez nemzetközi országúti versenyt a Szigetközben.
1617. március 400 éve
Sopronban hunyt el Faut Márk krónikaíró, városi tanácsos, a Soproni Nemes Tudós társaság egyik alapítója. 1565 körül született Sopronban. 1585-ben tanulmányaihoz szülővárosa tanácsától ösztöndíjat kért. 1590-től a soproni belső tanács tagja. 1595-től gyakran képviselte városát a bécsi udvarban és a győri püspök előtt. 1596-tól 1597-ig városbíró, többször volt országgyűlési követ. Az evangélikus lelkészek kitiltása idején egy lelkészt Sopronba hívott, ezért Bécsben bebörtönözték, hat évig raboskodott. Nagyobb várostörténeti mű megírására készült, de csak "Khurze Verzaichnüs" című vázlata készült el, mely az 1426-tól 1611-ig tartó időszakot tárgyalja. Műve gazdag tárháza a korabeli Sopron egyházi, politikai és kulturális életének. Kéziratát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. 1995-ben az értékes helytörténeti forrásművet megjelentették magyar fordításban.
1957. március 17.60 éve
Budapesten halt meg Bánfalvy István (1929-ig Birnbauer) vitéz, katonatiszt. Sopronban született 1897. április 3-án. 1916-ban a mödlingi katonai műszaki akadémián folytatott tanulmányokat, majd hadnaggyá avatták. A 4. tábori tüzérezred tisztjeként a frontra került. 1918. novembertől a győri hadkiegészítő parancsnokságon, majd a 19. honvéd tüzérezrednél, a proletárdiktatúra idején rövid ideig a Vörös Hadseregben is szolgált. 1928-tól 1934-ig a Légügyi Hivatal munkatársa, osztályvezető helyettes. 1934-től 1938-ig a Hadiakadémián, 1936-tól a honvéd törzstiszti tanfolyamon is tanított. 1938-tól 1939-ig a Honvédelmi Minisztériumban osztályvezető. 1939 és 1941 márciusa között a magyar légierő vezérkari főnöke. 1944. júliusától a Honvédelmi Minisztérium légügyi főcsoportfőnöke és a Légierők parancsnoka. 1945-ben nyugállományba helyezték. 1950-ben árurejtegetés vádjával börtönbüntetésre ítélték, majd a fővárosból kitelepítették.
1767. március 18.250 éve
Keszthelyen született Péteri Takáts József irodalmár, főjegyző. 1776 és 1782 között a Győri Katolikus Főgimnáziumban tanult. Ezután a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait, majd teológiát hallgatott Pozsonyban, ahol Fejér Györggyel és Juranits Lászlóval irodalmi társaságot alapított. Felszentelése előtt, 1789-ben elhagyta a papi pályát. Festetics György fiának a nevelője lett. Az első három évet Keszthelyen töltötte neveltjével, majd hét évig Bécsben éltek. 1796-ban itt jelentette meg önálló verseskötetét Festetics Györgynek ajánlva. 1797-ben tanítványával visszatért Keszthelyre. 1798-ban a gróf támogatásával létrehozott egy könyvkiadói vállalkozást, a Magyar Minervát. 1799-ben mondott le állásáról, s ekkor készítette el Erkölcsi oktatások című művét. Részt vett a Magyar Hírmondó szerkesztésében. 1808-ban birtokot vett Téten és felvette a téti előnevet. 1811-ben táblabíró lett, 1816. május 2-ától Győr vármegye főjegyzője. Téti és győri tartózkodása idejére estek a nyelvújítási harc legmozgalmasabb évei, ebben a küzdelemben ő is részt vett: az ypszilonistákhoz csatlakozott, csak a mérsékelt nyelvújítást helyeselte.
1867. március 18.150 éve
Csehiben született nemesmiticzi Jaross Sándor felsőházi tag. 1885-ben Besztercebányán érettségizett. A 9-es huszárezredben szolgált Sopronban és Győrött, majd tiszti vizsgát tett. 1892-ben leszerelt, mezőgazdász lett. Először nagybérlő, majd a lesvári családi birtokon dolgozott. Versenylovak tenyésztésével foglalkozott. 1915-ben megvált a családi birtoktól, Dióspusztán önálló angoltelivér-tenyésztésbe kezdett, amit európai színvonalra emelt. Részt vett a vármegye törvényhatósági munkájában, majd Győrbe költözött, a városi törvényhatóság tagjává választották. 1927. december 1-jén a Fehérház Bajtársi Egyesület elnöke. 1927-ben a Társadalmi Egyesületek Szövetsége első elnöke. 1932. december 10-én a felsőházi taggá választották. A kaszinó és az Általános Takarékpénztár elnöke. 1933. november 1-jén hunyt el Győrben.
1962. március 18.55 éve
Budapesten hunyt el Ormándy János mezőgazdasági szakíró. Tömörkényben született 1872. április 8-án. Tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte. 1901-ben szerezte meg végbizonyítványát. Utána Debrecenben működött. 1913-tól a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanára és az üzemtani tanszék vezetője. 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt egy ideig a földművelésügyi népbiztosságon dolgozott mint a termelőszövetkezeti (a dunántúli, elsősorban a Somogy vármegyei) főosztály vezetője. Ezért 1922-ben fegyelmi eljárás indult ellene s nyugdíjazták. Ezután a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója a kamarák megszüntetéséig. 1926-ban a budapesti közgazdasági egyetemen doktorátust szerzett, 1930-ban ugyanott magántanár lett. Működésének fő területe a mezőgazdasági számvitel.
1957. március 19.60 éve
Keszthelyen halt meg Groffits Gábor nemzetközi hírű mérnök, iskolaszervező. Tótmegyeren született 1880. március 21-én. A budapesti műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Ő építette meg az ország első nagy fesztávolságú vasbeton völgyhídját Garamkövesden 1907-ben. 1908-ban a keszthelyi akadémia műszaki tanszékén tanított. Állattartó épületeket tervezett és gazdasági épületek műszaki fejlesztésével foglalkozott. 1920-tól a budapesti műegyetemen az újabb építési módok alkalmazása a gazdasági építkezéseknél című tárgykör magántanára. 1930-ban nevezték ki a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatójának. Sokat dolgozott az agrár-felsőoktatás országos megreformálásában. 1943-ban, amikor a magyaróvári intézmény főiskolai rangot kapott, ő lett az első dékán. Élete végén Keszthelyen kapott munkát.
1837. március 20.180 éve
Győrben hunyt el Király György mérnök. Győrben született 1758-ban. Oklevelét a pesti Institutum Geometricumban szerezte 1787-ben. 1788-tól 1832-ig Győr vármegye földmérője. A Győr vármegyei folyókról részletes felvételeket készített. Összegyűjtötte a vármegye teljes vízrajzi anyagát, elkészítette a vármegye első teljes és összefoglaló térképét. Részt vett a Lajta, a Marcal, a Duna, a Rába és a Rábca szabályozásában. 1818-ban Győr utcahálózatáról készített térképet.
1892. március 20.125 éve
Győrben született Krivátsy-Szüts György festőművész, tanár. A Képzőművészeti Főiskolán, majd Fényes Adolf vezetése alatt a szolnoki művésztelepen tanult. Új hangot jelentő, finom hangulatú, dekoratív kompozíciójával tűnt fel (Fehér börtön, 1920). 1924-től 1940-ig magánfestőiskolát tartott fenn (városmajori művésztelep). 1940-től 1944-ig a Műbarát kiállításainak szervezője és irányítója volt. A Női akt, Ablaknál, Tiszapart című képei a Nemzeti Galériában találhatók. 1975. június 6-án hunyt el Budapesten.
1857. március 22.160 éve
Csornán született Koltai Virgil Antal. A gimnáziumot a győri bencés gimnáziumban végezte, a VIII. osztályt Pannonhalmán. Teológiai tanulmányait 1879-ben fejezte be. Esztergomban és Komáromban oktatott, a budapesti Kir. Magyar Tudományegyetemen avatták bölcsészdoktorrá. 1887-90 között a győri Kir. Jogakadémia bölcseleti magántanára. Győr szellemi, irodalmi örökségével foglalkozott, cikkei a Győri Közlönyben jelentek meg, 1885-től szerkesztette a Győri Híradót. 1890-ben kilépett a rendből, Budapestre költözött, 1892-ben megszervezte a Röser-féle gimnáziumot, három évig igazgatója volt. Budapesten halt meg 1907. február 28-án.
1857. március 22.160 éve
Szentmargitbányán született Scheitz Mihály tanító. A soproni reáliskolában kezdte középiskolai tanulmányait, majd az ottani tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. Sopronban karnagyi képesítést kapott. 1878-ban lépett a tanítói pályára. Védenyben és Kismartonban tanított. 1881-ben került a magyaróvári népiskolához, itt dolgozott 1922-ig, nyugdíjba vonulásáig. Harminc évig volt a Magyaróvári Férfidalárda ének- és zenekarának karnagya, később alelnöke, elnöke. Évtizedekig volt tagja az Országos Tanító Egyesületnek. Magyaróváron halt meg 1936. április 24-én.
1892. március 22.125 éve
Kolozsváron született Valló István jogász, helyettes polgármester. A középiskola és az Egri Érseki Joglyceum után, 1912-ben családjával együtt Győrbe költözött. A Győri Hírlap munkatársa lett, majd amikor jogi tanulmányait a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen befejezte, 1915-ben városi szolgálatba lépett. Első önálló feladata a Szociálpolitikai Ügyosztály szervezetének és működési rendjének kidolgozása volt. A Művelődési Ügyosztály vezetője lett. Részt vett a Győri Szemle alapításában, annak felelős szerkesztője 1930. február 15. és 1937 januárja között. Sikerre vitte a városi kultúrház építését, az önálló városi színtársulat és a városi múzeum ügyét. 1930-ban tagja lett a Kisfaludy Irodalmi Körnek, egy év múlva titkára, 1934-ben főtitkára, 1938-ban társelnöke. 1940-ben helyettes polgármester. 1945 nyarán nyugdíjazták, 1946-ban nyugdíját is megvonták. A Magyar Amatőr Fényképészek győri csoportjának elnöke. 1950-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Városgazdasági Tanszékén kapott feladatot. Ekkor írta meg Borbíró Virgillel Győr városépítés-történetét. 1964. május 14-én hunyt el Budapesten. A győri köztemető díszsírhelyén nyugszik.
1982. március 22.35 éve
Rómában halt meg Tóth László irodalomtörténész. Győrben született 1910. június 6-án. 1920 és 1928 között a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tanult, majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magyar-olasz szakán szerzett diplomát. Olaszországba utazott, Rómában és Paviában tanult, majd a pécsi Erzsébet Tudományeyetemen doktorált. 1935 és 1943 között a Római Magyar Intézet titkára, a római egyetemi magyar tanszék lektora. Többek között Ady verseit fordította olaszra. 1946-ban Olaszországba költözött, a római és a nápolyi egyetemen a magyar nyelv és irodalom oktatója. 1952-ben a Külföldi Magyar Actio Catholica főtitkárává választották.
1907. március 25.110 éve
Győrben született Juhász Ernő Béla sportszakember. Bőrdíszműves mesterséget tanult Győrött. Versenyszerűen asztaliteniszezett és biliárdozott. 1940-től az újvárosi labdarúgócsapat edzője, majd a második világháború után sportvezetői feladatokat vállalt. Tagja volt a városi labdarúgó-szövetségnek és szervezője az asztalitenisz csapatbajnokság megindításának. Győrben halt meg 1981. július 26-án. 1991-től a Győri Dózsa-pályán márványtábla őrzi emlékét.
1917. március 25.100 éve
Magyaróváron hunyt el id. Sporzon Pál mezőgazdasági szakíró. 1831. január 12-én született Galgócon. Pozsonyban és a bécsi egyetemen jogi és bölcseleti tanulmányokat folytatott, majd a magyaróvári gazdasági tanintézetben tanult. Gazdatiszti gyakorlat után 1858-ban a József Műegyetem ekkor felállított gazdasági és erdészeti tanszékére nevezték ki. 1867-ben a keszthelyi gazdasági felsőbb tanintézet igazgatója, 1874-től 1890-ben történt nyugdíjazásáig a magyaróvári gazdasági akadémia tanára. Élénk szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Gazdasági szaklapokban több száz cikke jelent meg, a gazdasági szakoktatást tanulmányozó külföldi útjairól jelentésekben számolt be. 1866-ban átvette az Erdészeti és Gazdasági Lapok szerkesztését s az általa alapított (1872) Gyakorlati Mezőgazda című szaklapnak tizenhat éven át szerkesztője és kiadója volt.
1857. március 26.160 éve
Bécsben halt meg Felsőbüki Nagy Pál politikus. Szentmiklóson született 1777. szeptember 7-én. A pesti egyetemen jogtudományi oklevelet szerzett, majd ügyvédi oklevelet. Az 1797. és 1805. évi nemesi felkelések során kapitányi, később őrnagyi rangban szolgált. 1805-től tevékenyen részt vett Sopron vármegye közéletében. 1807-től Sopron vármegye követeként szót emelt a jobbágyok terheinek csökkentése és helyzetük javítása érdekében. Küzdött a magyar nyelv egyenjogúságának elismertetéséért. 1825-ben ismét követté választották. Jelentős érdeme volt abban, hogy az országgyűlés elrendelte az úrbéri nemesség adóösszeírását. Az 1830. évi országgyűlésen már nem támogatta a reformokat, konzervatív nézeteket vallott. Később a politikától visszavonultan élt, így az 1848-49-i forradalom és szabadságharc idején is.
1917. március 26.100 éve
Győrben hunyt el Eggenveiler Miklós fényképész. Sopronban született 1840-ben. 1881-ig Tatán dolgozott Blopner József fényképésznél. 1881-től egy győri fényképészmesternél szerzett gyakorlatot, 1890-ben önálló fényképészként saját műtermet nyitott a Wiedemann-féle söröde helyiségében, az Auer-kávéház mellett. 1892-ben még győrszigeti fényképészként tartották nyilván. Négy évvel későbbi fotó szerint új műtermet tartott fenn a mai Aradi vértanúk útja 6. számú épületben.
1912. március 27.105 éve
Budapesten hunyt el Földváry Tibor korcsolyaversenyző, a magyar korcsolyázás úttörője. Öttevényen született 1863. július 5-én. Kiemelkedő nemzetközi sikereivel a műkorcsolyázást a szórakozásból versenysporttá fejlesztette. 1892-ben Bécsben II., 1894-ben ugyanott III. helyezést ért el az Európa-bajnokságokon, 1895-ben pedig Budapesten megnyerte az első magyar Európa-bajnokságot. E sikere után a versenyzéstől visszavonult és kidolgozta a műkorcsolyázás nemzetközi szabályait.
1917. március 28.100 éve
Börcsön született Varga Andor (névvariáns: Varga Andrew, C.) jezsuita szerzetes, egyetemi tanár. 1935. július 30-án lépett a Jézus Társaságba. A teológiát Budapesten, Kassán és Szegeden végezte. Rómában a Gregorianán filozófiából doktorált. 1947-ben elhagyta Magyarországot. 1951-ben Torontóban (Kanada) a Regis Collégium etika, 1955-től a New York-i Fortham egyetem filozófia tanára. Közben 6 évig Rómában a generális mellett volt. 1966-tól 1971-ig a jezsuita rend asszisztens generálisa, 1971-től a New York-i John Le Farge és a John Courtney Murray Forum igazgatója. 1994. július 10-én hunyt el New Yorkban.
1817. március 29.200 éve
Magyaróváron született Opitz Ferenc gabonakereskedő. Felesége hozományából nyitott gabonakereskedést Győrött. Vállalkozása vagyonossá tette. A belvárosban több emeletes házat építtetett. A Batthyány tér kialakításához telket adományozott a város javára. 1874. szeptember 20-án hunyt el Szegénypusztán. Végrendeletében a szerencsétlenül járt tűzoltóknak, az árváknak, a téti római katolikus iskola szegényeinek hagyományozott nagyobb összeget. Halála után utcát neveztek el róla.
1862. március 29.155 éve
Budán hunyt el Adler György zeneszerző, karnagy. Mosonszentjánoson született 1789. április 20-án. Győrben a győri székesegyház hangszeres zenésze és basszistája. 1827-ban Budára költözött, a Mátyás-templom zenésze, 1838-tól haláláig karnagya. Egyik alapítója a Táborszky vonósnégyesnek, majd 1834-től a Nemzeti Kaszinó vonósnégyesnek. Több kamara- és zongoraművet, férfikórus művet írt. Adél leányát Erkel Ferenc vette feleségül. Fia, Vince zongoraművész és zeneszerző Párizsban és Genfben.
1857. március 30.160 éve
Bőben született Stephanek János tanító. Iskoláit Sopronban és Kőszegen végezte. Pedagógusi pályáját Zircen kezdte, majd a veszprémi iskolaszék hívta meg tanítónak. 1882-től a tapolcai római katolikus elemi fiúiskola tanítója, később igazgatója. A községi iparos tanonciskolának 31 évig igazgatója volt. 1908-ban a Tapolca-balatonfüredi és Monostorapáti Tanítói Kör elnöke. A Tapolczai Újság egyik alapítója. Budapesten halt meg 1933. június 2-án.
1992. március 30.25 éve
Győrasszonyfán hunyt el Németh Mihály pedagógus, iskolaigazgató. 1912. február 3-án született Veszkényben. A középiskolát Kapuvárott a Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskolában végezte, majd a kőszegi Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézetbe iratkozott be. Tanítói oklevelét 1934-ben kapta meg. 1934-től 1935-ig katona volt. 1937. október 1-jével kezdte meg munkáját Győrasszonyfán, mint segédtanító, három év múlva már kinevezett tanítóként működött. 1944-től a tápi iskolában kántortanító volt. 1944-ben újra behívták katonának, 1945-ben fogságba esett, a Szovjetunióban volt hadifogoly, ahonnan 1948-ban tért haza. Ebben az évben jöttek létre a nyolcosztályos állami általános iskolák. 1949. augusztus 1-jével Péren folytatta pedagógusi munkáját az Állami Általános Iskolában igazgatóként. 1953-ban Budapesten az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán matematika-kémia szakos általános iskolai tanári oklevelet szerzett. Pér a járás egyik "mintaiskolája" lett. 1953-ban az Oktatási Minisztérium elismerésül a Közoktatás Kiváló Dolgozója kitüntető oklevelet adományozta Németh Mihály részére. Évek múlva a Megyei Pártbizottság utasítására - koholt vádak alapján - visszaminősítették beosztott tanárrá. 1960. augusztus 1-jével saját kérésére áthelyezték Győrszentivánra, itt dolgozott 1973. augusztus 31-i nyugdíjazásáig. Eredményes tanári tevékenységéért többször is jutalomban részesítették. Győrszentivánon a művelődési otthon vezetőjeként is sikeresen működött.
1867. március 31.150 éve
Zselizen (Szlovákia) született Fischer-Colbrie Emil erdőmérnök. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán, és Pozsonyban végezte. 1884-től 1887-ig a selmecbányai erdészeti főiskolán tanult, ahol erdőtiszti oklevelet szerzett. Pályáját 1888-ban Frigyes főherceg béllyei uradalmában kezdte. 1907-ben nevezték ki a magyaróvári uradalomhoz erdőtanácsosnak. Feladata az erdő- és vadgazdálkodás felügyelete volt. Az itteni vadászatokon megismerkedett a porosz, bajor, spanyol uralkodóház néhány tagjával, akiktől magas kitüntetéseket kapott. Egy ideig tagja volt Magyaróvár város képviselő-testületének is. 1933. augusztus 13-án hunyt el Magyaróváron.