<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


Február

1832. február 1.185 éve
Magyaróváron halt meg Németszeghy István (almási) alispán, országgyűlési követ. Komáromban született 1755. augusztus 19-én. Budai jogi tanulmányai után Moson vármegyében többször volt a megye alispánja és országgyűlési követe. Az erősödő magyar nemzeti gondolat kifejtői közé tartozott. Királyi udvari tanácsosként az óvatos reformok hívének számított.
1887. február 1.130 éve
Sopronban született Vargha Vilmos mérnök. Oklevelét a budapesti m. kir. József Műegyetemen szerezte meg 1910-ben. Itt lett tanársegéd a vízépítési tanszéken, Kovács Sebestény Aladár mellett. 1920-tól az Európai Duna Bizottság megbízásából a Duna-delta rendezésében aktívan működött közre. Részt vett a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő (akkori nevén Budapesti Szabad- és Vámmentes Kikötő) tervezésében, üzembe helyezésében, s ő lett annak első igazgatója. A Földművelésügyi Minisztériumból a Kereskedelemügyi Minisztériumba átkerülve a hajózási osztályt vezette, egyben a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR) kormánybiztosa és a Magyar Hajózási Szövetség elnöke osztályfőnöki, majd államtitkári rangban. 1940-ben nyugdíjaztatását kérte. 1945 után a Tiszalöki Vízépítő Vállalatnál a tervosztályt vezette. Élete utolsó éveiben az Akadémiai Kiadó lexikon szerkesztőségének munkatársa volt. Révész Arnold Istvánnal együtt szerkesztette a Magyar Műszaki Alkotók című 1964-ben megjelent technikatörténeti munkát. Számos kitüntetés, közöttük a Francia Becsületrend tulajdonosa volt. Budapesten hunyt el 1968. január 6-án.
1892. február 1.125 éve
Sopronban született Storno Pál festő, grafikus. Storno Kálmán fia. Előbb Bécsben, majd Budapesten tanult. 1925-től Sopronban élt. Soproni, győri utcarészleteket rajzolt és architektúrás tájképeket festett. Győri házakról és utcákról készült kréta- és tollrajzait 1927-ben mutatta be. A soproni udvarokról készült ceruzavázlataival 1952-ben szerepelt tárlaton. A soproni Storno-házról írt kötete 1960-ban jelent meg. 1962. február 24-én hunyt el Sopronban.
1857. február 2.160 éve
Győrben halt meg Silberknoll József római katolikus pap, zenész. Ságon született 1787. július 9-én. Teológiai tanulmányait Győrött végezte. Káplán Csornán, plébános Gyarmaton 1817-1845-ben. Bár győri, szemináriumi tanulmányai után vidéken működött, a győri zenészek társaságához tartozott. A győri középkerület esperese 1845-től, a győri papnevelde igazgatója 1845 és 1850 között. Győri székesegyházi kanonok 1845-től l857-ig, locsmándi főesperes, soproni főesperes 1850-től, éneklőkanonok. Cikkei a Vallási és Egyházi Tárban jelentek meg.
1867. február 2.150 éve
Miskén született Hoffmann Adolf gépészmérnök. Budapesten, a Markó utcai főreáliskolában érettségizett 1884-ben. A Magyar Királyi József Műegyetem Gépészmérnöki Karán 1890-ben kapott diplomát. 1892-től a MÁV szolgálatába állt. Nyolc esztendőn át gépészmérnöki feladatokat végzett a MÁV Budapesti Főműhelyében. A győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. 1900-ban meghívta műhelyfőnöknek. 1914-től 1918-ig az aradi vagongyár igazgatója lett. A háború után visszatért győri munkahelyére, ahol igazgatói beosztást kapott. Sokoldalú közéleti szereplést vállalt: városi képviselő-testületi tag, elnöke a Magyar Mérnök- és Építészegylet győri csoportjának, a Gyáriparosok Országos Szövetsége városi vezetője. A Philantropia szabadkőműves-páholy tagja. A Győri Olvasóegyletben is aktívan munkálkodott. 1932-ben nyugállományba vonult. 1944 júniusában Auschwitzba deportálták.
1757. február 3.260 éve
Nagymartonban született Kitaibel Pál természettudós. A győri akadémiára járt, 1780-tól a budai egyetemen jogot tanult, majd orvostudományt. 1784-től az egyetem kémiai tanszékén adjunktus, 1785-ben orvosi oklevelet szerzett. Legmaradandóbb alkotásait a botanikában érte el, de jelentős kémiai munkássága is. Vizsgálta ásványvizeinket, összetételüket, gyógyhatásukat, ezáltal a hazai balneológia úttörőjének tekinthető. 275 növényfajt és faj alatti egységet írt le, a magyarországi növényvilág jellemző fajainak a felét ő fedezte fel.
1842. február 3.175 éve
Győrben hunyt el Kovács Damaszcén János bencés szerzetes. Győrszentmártonon született 1781. július 8-án. 1802. november 10-én belépett a rendbe, fogadalmat tett 1803. november 10-én. 1807-től 1808-ig hitszónok Pannonhalmán, 1808-tól 1815-ig lelkész Tényőn, 1815-től 1817-ig Zamárdiban, 1817-től 1820-ig Varsányban, 1820-tól 1831-ig Füss faluban. 1831-től 1833-ig utóbbi helyen jószágkormányzó. 1833-tól 1837-ig házgondnok Győrben, 1837-től 1842-ig jószágkormányzó Kismegyeren.
1932. február 4.85 éve
Sopronban halt meg Stráner Vilmos evangélikus lelkész, teológus. Sopronban született 1866. április 8-án. 1885-től 1888-ig a soproni evangélikus teológiai akadémián, 1888-tól 1889-ig a tübingeni egyetemen tanult. 1889-től evangélikus segédlelkész, 1908-tól 1923-ig a soproni evangélikus teológiai akadémia tanára, egyúttal 1919-től 1923-ig igazgatója is. 1923-tól a pécsi egyetem soproni evangélikus hittudományi karán a gyakorlati teológia tanára, 1923-tól 1926-ig a kar dékánja. Az Egyházi Élet című egyházi lap alapítója és főszerkesztője. A Magyar Luther Társaság igazgatósági választmányi tagja, a debreceni egyetem teológiai doktora.
1917. február 6.100 éve
Baján hunyt el Horváth Ferenc színész, igazgató. Győrben született 1830-ban. Az 1859-1860-as győri évadban kezdte pályáját. Játszott Szombathelyen, Miskolcon, Aradon, Szabadkán, közbe-közbe visszatért Győrbe is: az 1873-1874-es évadban és 1889-ben. 1879-ben és 1881-től 1882-ig igazgatóként működött, például Újpesten, Újvidéken, Zentán. 1890-ben nyugállományba vonult. Mint komikus aratott nagyobb sikereket, de szívesen szerepelt drámában is.
1917. február 6.100 éve
Győrben született Kallós Ödön közgazdász. Budapesten érettségizett, utána Londonban szerzett közgazdasági diplomát. 1945-től 1947-ig az apja tulajdonában levő Elzett Vasárugyár Rt. kereskedelmi vezetője volt. 1948-tól 1955-ig Magyarország kairói kereskedelmi kirendeltségének vezetőjeként dolgozott. 1955-től 1956-ig a MOGÜRT Gépjárműkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese, 1956-tól az indiai magyar nagykövetségen kereskedelmi tanácsos, 1959-től 1981-ig a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökeként működött. 1981-től társelnök volt, ezt a tisztséget nyugdíjba vonulását (1987) követően is betöltötte. Tizenöt éven át volt a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Kelet-Nyugati Szekciójának társelnöke. Kezdeményezte az angol-magyar, japán-magyar stb. gazdasági klubok megalakítását. A magyar evezős sport támogatója, a Magyar Evezős Szövetség elnökségi tagja volt. Budapesten hunyt el 1989. február 6-án.
1962. február 6.55 éve
Budapesten hunyt el Kadocsa Gyula (1905-ig Kaufmann) mezőgazdász, rovartani kutató. Magyarkimlén született 1880. február 20-án. Középiskoláit Magyaróváron a piarista gimnáziumban és Győrben a bencés gimnáziumban végezte. 1902-ben szerezte diplomáját a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián. 1904-től ugyanitt Linhart György professzor mellett dolgozott a természetrajzi tanszéken. 1909-től a budapesti Állami Rovartani Állomáson folytatta munkáját egészen annak megszűnéséig. 1933-tól a Növényvédelmi Kutató Intézet vezetője lett 1945-ig, közben és utána folyamatosan tanított 1949-ig. 1947-ben nevezték ki rendkívüli egyetemi tanárrá. Kutatási eredményeit mintegy 1200 könyvben, tanulmányban, cikkben tette közzé. 1955-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. 1957-ben megszerezte a mezőgazdasági tudományok doktora fokozatot. Több tudományos társaságnak volt alapító és vezetőségi tagja. 1952-től haláláig a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársaként dolgozott. A Frivaldszky-emlékplakett arany fokozatát 1954-ben kapta meg.
1917. február 7.100 éve
Balatonfüreden hunyt el Bierbauer Lipót Ferenc bencés tanár. Kőszegen született 1841. november 9-én. 1857-ben lépett a Szent Benedek-rendbe, 1864-ben szentelték pappá. 1865-től Sopronban tanított két évig, majd Pannonhalmán a Szent Benedek-rendi Katolikus Szent Gellért Hittudományi Főiskolán hitszónok és tanár. 1867-től 1885-ig a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában tanár. Elsősorban a fizikai eredmények hasznosításának kérdései foglalkoztatták. Tervezője és a megvalósításban tevékeny részese volt a győri vízmű létrehozásának. 1870 után Győrött több helyen bevezettette a telefont, a Széchenyi teret ívfénnyel világíttatta meg.
1917. február 7.100 éve
Budapesten hunyt el Horváth Sándor evangélikus lelkész. Nemesládonyban (Sopron vármegye) született 1837. január 9-én. Iskoláit Sopronban, a teológiát a pesti protestáns teológiai intézetben, végül Halléban végezte el. 1861-ben lelkésszé avatták. Ezután Nagygeresden, néhai Trsztyenszky Gyula esperes és híres szónok mellett, utóbb Dömölkön a hírneves Edvi Illés Pálnál káplánkodott, 1863-ban a vései (Somogy megye) gyülekezetbe rendes lelkésznek választották. Egyházmegyéje által csakhamar egy iskolai kör felügyelőjévé s jegyzőjévé választották, a dunántúli ágostai hitvallású egyházkerület pedig tiszteletbeli jegyzőjévé nevezte ki. Az 1869-től 1872-ig és az 1872-től 1875-ig az országgyűlésen a marczali kerületet képviselte, szabadelvű demokrata programmal. 1877-től Kővágóörsön lelkészkedett és 1884-ben a zalai egyházmegye esperesének választotta. 1888 virágvasárnapja óta a budapesti ágostai evangélikus egyház lelkészeként működött.
1992. február 7.25 éve
Sopronban hunyt el Gangl Pál autószerelő mester. 1927. január 21-én született Sopronban. 1947-ben szerezte meg oklevelét az Evangélikus Tanítóképzőben. Az autók iránt érzett vonzalom erősebb volt a pedagógusi hivatásnál, autószerelő lett. A háború után három kocsival taxi-vállalatot alapított, melyet államosítottak. Ezt követően autószerelő-műhelyt alakított ki, amely a Rákosi korszakban már korszerű autószervízként működött. Nem csak kiváló szakember, de a maga korának kitűnő menedzsere is volt. Hosszú működése alatt harmincnál több kiváló autószerelő került ki szárnyai alól.
1987. február 9.30 éve
Győrben hunyt el Birkmayer János szobrász, kőfaragó. Győrben született 1921. december 15-én. Az Iparművészeti Főiskolán kisplasztikai szakon végzett. A családi műhelyében dolgozott, majd a műemlék-felügyelőség alkalmazottja lett. 1947-48-ban szobrokkal szerepelt a győri kiállításokon. Győrben emléktáblákat is és rekonstrukciókat is készített.
1882. február 11.135 éve
Mezőberényben halt meg Petz Gyula evangélikus lelkész. Győrben született 1821. december 2-án. 1829-ben Sopronba költöztek, ahol a gimnáziumot és teológiai tanfolyamot végezte. 14 éves korától magántanárként dolgozott, többek között Kis János superintendens unokáit oktatta. Halléban is tanult, majd a Lónyay családnál volt nevelőtanár. Szarvason gimnáziumi tanár 1843-tól 1853-ig. Egyszerre hívták Sopronba a gimnáziumba tanítani és Mezőberénybe, az ottani német egyház lelkészének. Az utóbbit választotta, haláláig ott működött. Többek között megjelentek prédikációi és "Gyakorlati magyar nyelvtan"-a.
1962. február 11.55 éve
Sopronban hunyt el Balázs István kohómérnök, egyetemi tanár. Kispalugyán született 1881. augusztus 20-án. 1902-ben a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémián kohómérnöki oklevelet szerzett. 1902-től a zólyombrezói vasgyár vaskohómérnöke, 1904-től a selmecbányai főiskola vaskohászati tanszékén tanársegéd. 1921-1923-ban a soproni bánya- és erdőmérnöki főiskola ny. rendkívüli tanára, 1923-tól 1934-ig a tüzeléstan és anyagvizsgálat rendes tanára, 1934-ben vonult nyugdíjba. 1934-től 1938-ig a vasipari anyagvizsgálat meghívott előadója. Metallográfiával, az ötvözött öntöttvasfajták tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozott.
1637. február 12.380 éve
Sopronban született Rosner Mátyás evangélikus lelkész, geográfus. Apja jómódú polgár volt. Sopronban kezdte tanulmányait, majd Wittenbergben tanult 1658 és 1662 között. Hazatérve Lépesfalván, majd Ágfalván lett prédikátor. Itt négy gyermeke született. 1674-ben kénytelen volt kivándorolni az országból, mivel a protestánsokat elűzték, templomukat elvették. Később a szász herceg udvari papja lett. 1660-ban Sopron városáról részletes leírást készített, így Európa is megismerhette a szülővárosát.
1842. február 12.175 éve
Várpalotán született Ney Dávid operaénekes. Tehetségére a veszprémi zsidó kántor figyelt fel, és az ottani kórusban kezdett énekelni 1861-ben. 1863–tól 1869-ig katonáskodott. Lombardiában képezte tovább hangját. Leszerelése után a bécsi Karl Színház karénekese volt. Bécsből Tapolcára, majd Győrbe került zsidó kántornak. Részt vett a város zenei életében: közreműködője volt több jótékonysági estnek, a Győri Ének- és Zeneegylet hangversenyeinek. Egyúttal a zeneegylet műbíráló bizottságának is tagja volt. 1874-ben Richter János karkötelezettséges magánénekesnek szerződtette a Nemzeti Színházhoz. 1877-től 1884-ig a Nemzeti Színház, 1884-től haláláig a Magyar Királyi Operaház tagja volt. Később is hallhatta a győri közönség az 1889-es, 1892-es és 1900-as vendégszereplései alkalmából. 1905. augusztus 31-én halt meg Budapesten.
1992. február 12.25 éve
Győrben hunyt el Pálfy Antal testnevelő tanár. 1920. május 23-án született Véneken. Elemi iskoláit Győrött végezte, 1940-ben a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben tanítói oklevelet szerzett. Tanított Nagykőrösön, majd 1942-től 1949-ig Tamásiban a Gazdaképző Iskolában testnevelést oktatott. 1953-ban a Pécsi Tanárképző Főiskolán testnevelő tanári oklevelet szerzett. Győrben a József Attila úti Beloiannisz Általános Iskola testnevelő tanára, majd 1951–től 1958-ig a Gárdonyi Géza, 1958–tól 1980-ig, nyugdíjazásáig a Ságvári Endre Általános Iskola tanára. Megyei testnevelési vezető szakfelügyelő és a Megyei Általános Iskolai Sporttanács elnöke volt. Az 1960-as években alakult győri sportiskola igazgatója. 1971-ben megkapta a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem Bronz fokozatát.
1842. február 13.175 éve
Győrben született Abday Asztrik Sándor gimnáziumi tanár, bencés pap. Pannonhalmán a Szent Benedek rendiek közé lépett 1859. szeptember 8-án. Első papi működését Kajáron kezdte meg. 1866-tól 1868-ig hitszónokként működött a pannonhalmi székesegyházban, egyúttal mint tanár a rendtársait oktatta. 1868-ban az esztergomi főgimnáziumhoz került és a tanári, valamint az egyházi szószéken fáradozott. 1872-től hét éven át Győrben tanár, illetve a jogakadémián a bölcseleti tanszéken helyettesként működött. Sokat utazott, a párizsi világkiállítás alkalmával Franciaországba ment, majd Londonban bővítette ismereteit. 1879-től 1880-ig Pannonhalmán oktatta a rend növendékeit. 1885 szeptemberben a kőszegi gimnázium igazgatója lett. 1887-től tanár a komáromi gimnáziumban. Költeményei 1873-tól 1883-ig a Győri Közlönyben, prédikációi az Isten Igéje című folyóiratban jelentek meg álnév alatt. 1894. március 3-án hunyt el Bakonybélben.
1907. február 14.110 éve
Sopronban született Sebestyén Ferenc festő, szobrász. 1925-től a budapesti képzőművészeti főiskolán Réti István növendéke volt, 1934-ben szerzett oklevelet. Nagybányán és külföldön tanult. 1937-től a budapesti képzőművészeti főiskola iparművészeti tanszékén tanított. 1942-től a budapesti Madách Gimnáziumban, majd a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban volt rajztanár. Képeinek többsége Szentendrét és Tihanyt ábrázolja. Festményeinél maradandóbb értéket képviselnek gobelin- és üvegablak tervei. Nagybányán halt meg 1972. szeptember 30-án.
1907. február 15.110 éve
Mosonban halt meg Mátyás Endre tanító. Középiskoláit Magyaróváron és Győrben végezte, 1866-ban a győri katolikus tanítóképzőben altanítói oklevelet szerzett, 38 éven át a Jánosháza-pusztai uradalmi iskola tanítója. Első jegyzője, majd 1883-tól elnöke a Magyaróvárvidéki Római Katholikus Tanítóegyesületnek. Több pedagógiai pályázaton nyert aranyérmet.
1957. február 17.60 éve
Győrben halt meg Birnbauer Mária Erzsébet perjel, könyvtáros. Sopronban született 1899. január 4-én. 1917-ben tanítói, 1921-ben polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1925-ben az Apponyi Kollégiumban tanári képesítést nyert, majd elvégezte a Ward Kollégium hitoktatóképző főiskolát is. 1927-ben nevelőtanárként dolgozott a Győri Állami Elemi Tanítóképző Intézetben. 1929-ben lépett be a karmelita nővérekhez. 1939. június 4-én perjelnő lett Pécsett. A rend megszüntetése után Budapesten és Győrben élt, 1953-ban a győri kórház könyvtárosa lett.
1942. február 18.75 éve
Győrben hunyt el Zacher Pál törvényszéki orvos, egyetemi magántanár. Budapesten született 1883. március 15-én. Orvosi tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen fejezte be 1907. június 6-án. 1906. április 1-jétől 1907. november 2-ig a kolozsvári egyetem kórbonctani intézeténél volt helyettes díjas gyakornok. 1907-ben középiskolai egészségtantanári képesítést szerzett. 1907. november 2-ától 1909. október 14-ig helyettes tanársegéd ugyanott. 1909-ben tisztiorvosi oklevelet, 1910-ben törvényszéki orvosi oklevelet szerzett. 1909. október 15-étől 1919. november 1-jéig kinevezett I. sz. tanársegédje az intézetnek. 1919. szeptember 1-jétől Szegeden az újra felállított Ferenc József Tudományegyetem kórbonctani intézetének tanársegédje lett. 1922 júniusában egyetemi magántanári képesítést szerzett kórbonctanból és igazságügyi orvostanból. 1922. szeptember 1-jével adjunktusi kinevezést nyert az intézetnél és 1924. február 1-jéig ebben a beosztásban dolgozott. 1924-ben Győrött kinevezték kórbonctan főorvossá. Több kitüntetéssel díjazták (Ferenc József-rend lovagkeresztje, Signum Laudis a kardokkal, Károly csapatkereszt, II. oszt. vitézségi kereszt díszjelvény). A Zrínyi utcai kórház épületében Zacher Pál nevét emléktábla őrzi.
1992. február 18.25 éve
Crosne-ban (Franciaország) hunyt el Bajomi Miklós tanár, író. Bátaszéken született 1919. március 23-án. Tanulmányait a pannonhalmi Szent Imre Gimnáziumban kezdte. 1938-tól 1945-ig a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának francia szakán tanult. 1948-ban ösztöndíjjal Párizsban járt. 1951-ben került Győrbe. A 10. sz. Általános Gépészeti Technikum orosz tanára és a Kálvária utcai kollégium első igazgatója. Kapcsolatban állt a győri írócsoporttal. 1956 szeptemberében diáktüntetést szervezett, majd pártszervezésbe kezdett. 1957-ben Párizsban telepedett le. Bátori Miklós néven magyar nyelven írt az "Ahogy lehet" című folyóiratba. Győri élményeit örökítette meg a "Kálvária" című regényében, melyet franciául is kiadtak. 1965-ben megkapta a francia katolikus irodalmi nagydíjat.
1887. február 20.130 éve
Zalaszentmihályon született Bán János városplébános, árvaház-igazgató, történész, helytörténész. Sopronban végezte a gimnázium első négy osztályát. A többit, valamint teológiai tanulmányait Győrött a bencés gimnáziumban, majd a Teológiai Főiskolán. Pappá szentelése után 1910 és 1924 között lelkész Mezőörsön, Kisbéren, Fertőszergényben, Győr-Újvárosban, Gáloson és Sopronban. 1925-től Sopronban árvaházi igazgató, Magyarország legrégebbi árvaháza, a soproni Voss-árvaház élén, melyet megmentett a megszűnéstől. Soproni városplébános 1946 és 1962 között. 1938-ban jelentette meg "A soproni kegyúri jog, tekintettel új plébániák létesítésének kérdésére" című munkáját. Megírta Sopron újkori egyháztörténetét 1939-ben. A Voss-féle árvaház és a Katolikus Konvent történetét is lejegyezte 1965-ig bezárólag. Ezek a művek kéziratban maradtak, kiadásukra nem kerülhetett sor. Végül kiegészítve, szerkesztve 2000-ben jelenhettek meg írásai Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története, illetve Soproni Katolikus Konvent története: 1625-2000 címmel. Életének utolsó éveit Fertőrákoson töltötte. 1971-ben hunyt el.
1982. február 20.35 éve
Budapesten halt meg Weichinger Károly építész. Győrben született 1893. október 12-én. Középiskolai tanulmányait a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. Már ekkor elkezdett foglalkozni a magyar népművészettel, a közeli falvakban gyűjtött és rajzolt kapufélfákat. Egyetemi tanulmányait a háború után fejezte be a Magyar Királyi József Műegyetemen. 1928-ban Pécs szabályozási és Győr rendezési tervével első díjat nyert. A 11-es győri zászlóalj emlékműve az ő tervei alapján készült. 1939-ben New York állam díszpolgára lett. 1947-től 1969-ig, nyugállományba vonulásáig a budapesti műegyetem városépítési tanszékén tanított. 1976-ban a műszaki tudományok doktora. 1954-ben a Kossuth-díj ezüst fokozatával tüntették ki.
1912. február 21.105 éve
Csikvándon született Rácz Endre tanár, fotóművész. Sopronban végezte a tanítóképzőt. A Soproni Fotóklubban ismerkedett meg a fényképezéssel, mesterei Finta Béla, Angyalffy Andor voltak. 1932-től 1958-ig tanító volt a Vas megyei Vönöckön. 1958-ban a Győri Fotóklub alapító tagja, 1964-től 1966-ig elnöke, 1979-ig elnökhelyettese. 1962-ben felvették a Fotóművész Szövetségbe, melynek 1964-1966 között elnöke volt. 1967-ben tagjai közé választotta az AFIAP. A táj, a falu lakóinak életét örökítette meg realisztikus fekete-fehér felvételein. 1958-tól rendszeresen szerepelt megyei, országos és nemzetközi kiállításokon, számos díjat nyert. Győrben hunyt el 1996. július 6-án.
1962. február 21.55 éve
Bécsben hunyt el Vass Károly (Wanek Károly) cégvezető, főispán. Sopronban született 1906. augusztus 5-én. Sopronban érettségizett, majd Budapesten egyéves kereskedelmi akadémiát végzett, később sütőipari mestervizsgát tett. 1927-től a családi tulajdonban lévő soproni Wanek Kenyérgyár cégvezetője. A Sütőiparosok Országos Szövetségének elnöke. 1936-tól tagja az FKgP-nek, a soproni szervezet egyik vezetője, 1945-1948-ban elnöke. 1944 októberében a Gestapo letartóztatta, rövid vizsgálati fogság után szabadult, de rendőri felügyelet alatt maradt. 1945. június 24-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották. Az 1945-ös novemberi és az 1947. évi választásokon pótképviselő. 1948. február 12-én, Németh József utódjaként Veszprém vármegye főispánjává nevezték ki, de tíz hónap múltán lemondott. A kenyérgyárát államosították, őt az ötvenes évek elején letartóztatták, és koholt vádak alapján életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. 1956 októberében szabadult, novemberben családjával Bécsbe menekült.
1967. február 22.50 éve
Keszthelyen hunyt el Vladár Endre gépészmérnök, mezőgazdász. 1888. szeptember 24-én született Bián. Egyetemi tanulmányainak befejezése után 1910-ben a debreceni Gazdasági Akadémián gyakornok, később tanár a magyaróvári gazdasági akadémia műszaki tanszékén. A magyaróvári Gépkísérleti Állomásnak 1918-tól volt vezetője. 1931-től a keszthelyi gazdasági akadémián nyugállományba vonulásáig ugyancsak a műszaki tanszéket vezette. Ezután főleg a Balaton meteorológiai kérdéseivel foglalkozott. Számos cikke jelent meg. Főbb művei: A gépszántás mezőgazdasági, gépszerkesztési és gyártási szempontból (Bp., 1914), Mezőgazdasági Gépiparunk fejlesztése (Bp., 1917), Talajmívelő gépek vizsgálatához újabb műszerek szerkesztése (Bp., 1926).
1912. február 23.105 éve
Győrben született Fias István nyomdász. Az elemi és a polgári iskolát Szentesen és Győrött végezte. 1931-ben szerzett nyomdász képesítést. Győr több magánnyomdájában és az evangélikus egyház Baross Nyomdájában dolgozott, 1945-ben kapott mesterlevelet, 1948-tól az államosításig vezette ezt a nyomdát. 1950 és 1952 között az Északdunántúli Nyomdaipari Egyesület statisztikusa, majd a Győr-Sopron megyei Nyomdavállalat statisztikusa, 1968-tól műszaki igazgatóhelyettes nyugdíjazásáig. 1974-től 1980-ig az Evangélikus Egyház országos főjegyzője, a győri evangélikusok felügyelője, az evangélikus szeretetház világi elnöke. Nyomdászattörténettel is foglalkozott.
1907. február 24.110 éve
Lussinpiccoloban halt meg Grünwald István ipariskolai tanár. 1859-ben született Győrött. Az állami főreáliskolában érettségizett, majd Budapesten a műegyetemen tanult. 1884 elejétől kezdve a budapesti állami ipariskola rendes tanára. Geometria tankönyveket írt középiskoláknak és ipari iskoláknak.
1942. február 24.75 éve
Győrben hunyt el Richards Richard Ágost textilgyáros. 1867. december 1-jén született Brünnben. 1900. március 14-étől Győrben Back Hermannál hengermalmi cégvezető, 1904. augusztus 13-ától társtulajdonos lett. 1905-ben a Back-malom egy helyiségében rendezte be szövőműhelyét. 1905-ben "dunaréti" előnevet és nemességet kapott. 1906. június 27-én gyáralapítási engedélyt szerzett. 1908. január 1-jén indította el szövőüzemét. 1914-ben megvásárolta Ruschek Antal rézmetszethagyatékát, s Győr városnak adományozta. 1915. június 5-én győri illetőséget kapott. 1926. május 1-jétől a Magyar-Osztrák Kereskedelmi Kamara elnöke. 1940. január 2-án megalapította a Fésűsfonoda Rt.-t.
1962. február 24.55 éve
Sopronban hunyt el Storno Pál festő, grafikus. Storno Kálmán fia. Sopronban született 1892. szeptember 1-jén. Előbb Bécsben, majd Budapesten tanult. Soproni, győri utcarészleteket rajzolt, festett. Győri házakról és utcákról készült kréta- és tollrajzait 1927-ben mutatta be. A soproni udvarokról készült ceruzavázlataival 1952-ben szerepelt tárlaton. A soproni Storno-házról írt kötete 1960-ban jelent meg.
1957. február 25.60 éve
Budapesten halt meg Mladiáta A. János haditengerész, hajóépítő mérnök. Győrben született 1880. május 11-én. 1900-ban vonult be a haditengerészethez, elvégezte a bécsi polytechnikumot. 1903-ban nevezték ki III. osztályú hajóépítő mérnöknek. A tengeralattjáró- és hajóépítés, gépszerkesztés, vízirepülés, torpedó, akna, tüzérség, partvédelem, rádiózás területén működött. 1918 után hazatért Magyarországra, jelentős szerepet játszott a Duna-flottila újrafegyverzésében. Jelentős része volt a magyar folyami és Duna-tengerhajózási úszóegységek megtervezésében és építésében. 1945 után teljes visszavonultságban élt.
1867. február 26.150 éve
Kőszegen hunyt el Kugler János festőművész. Sopronban született 1800. július 2-án. 1816–tól 1820-ig a bécsi akadémián tanult, majd az 1930-as években Kőszegre költözött, ahol rajztanárként működött. Városképeket és főleg arcképeket festett. 1834-től 1866-ig ő készítette a kőszegi Szőlő Jövésnek Könyve grafikáit, majd 1845-ben a Kőszeg ostroma című nagyméretű olajfestményt. 1847-ben hat üvegfestménnyel részt vett az első soproni művészeti kiállításon. Sopron látképét kőrajzban is megjelentette. 1855-ben Bécsben kiadta Sopron és Kőszeg városának térképét. Művei a Nemzeti Galériában, a kőszegi és a soproni múzeumban találhatóak.
1892. február 27.125 éve
Szegeden született Betlen Bruckner László zeneszerző, színigazgató, karnagy. A bécsi zeneakadémián tanult. 1914-15-ben Pécsett, 1915-16-ban Győrött volt színházi karmester. 1917-től 1921-ig Zomborban, Kaposvárott és Nyíregyházán színigazgatóként dolgozott. Az 1920-as és 1930-as években több alkalommal külföldre szerződött. 1940-től 1945-ig származása miatt nem alkalmazták. 1945-ben Szegeden megalapította a Vígszínpadot. 1955-ben Győrbe helyezték, ahonnan 1959-ben az Állami Déryné Színházhoz szerződött. 1960-ban visszatért Győrbe. 1976-ig a színház zenei vezetője volt. Több operettet komponált, kísérőzenéket írt. 1980. november 22-én hunyt el Győrben.
1937. február 27.80 éve
Magyaróváron hunyt el Unger Irma (Horváth Béláné) tanítónő. Mosonban született 1861-ben. Férje halála után Arad megyébe helyezték, egy román nyelvű iskolába. Szülővárosában még 1919-ben kinevezték az állami népiskola tanítójává. Minden szabad idejét a jótékonyságnak szentelte, tagja és egyik vezetője volt a Szociális Missziónak. 1925. január 1-jével vonult nyugalomba, ettől kezdve még több karitatív munkát vállalt. Ezt a tevékenységet 1932-ben a népjóléti miniszter díszoklevéllel jutalmazta.
1967. február 27.50 éve
Győrben hunyt el Holenda Barnabás Gyula fizikus, bencés tanár. Kámban született 1896. július 17-én. Gimnáziumi tanulmányait a szombathelyi Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte. 1914-ben lépett a bencés rendbe. Tanulmányait a pannonhalmi Szent Benedek-rendi Katolikus Szent Gellért Hittudományi Főiskolán folytatta. 1919-ben szentelték pappá, majd Esztergomban, Győrben (1922–1923), Budapesten volt gimnáziumi tanár. 1924-től 1938-ig a pannonhalmi főiskolán tanított elméleti fizikát. 1932-től Győrött is tanított a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, 1938-tól 1948-ig ugyanitt igazgató. 1948–tól 1950-ig a Győri Püspöki Papnevelő Intézet igazgatója, 1950–től 1963-ig a Szent Benedek-rendház házfőnöke és a gimnázium igazgatója Győrben. Tagja volt a Katolikus Tanügyi Tanácsnak. Több cikke jelent meg a Pannonhalmi Szemlében, a Vigiliában, a Katholikus Szemlében a fizika átalakulásával, annak világnézeti vonatkozásaival kapcsolatban. Matematika tankönyveket is írt többféle iskolatípus számára. A győri bencés templom kriptájában nyugszik.
1907. február 28.110 éve
Budapesten halt meg Koltai Virgil Antal (1877-ig Chromacsek) bencés tanár, irodalomtörténész. Csornán született 1857. március 22-én. A gimnáziumot a győri bencéseknél végezte, a VIII. osztályt Pannonhalmán. Teológiai tanulmányait 1879-ben fejezte be. Esztergomban és Komáromban oktatott, a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen avatták bölcsészdoktorrá. 1887-90 között a győri Királyi Jogakadémia bölcseleti magántanára. Győr szellemi, irodalmi örökségével foglalkozott, cikkei a Győri Közlönyben jelentek meg, 1885-től szerkesztette a Győri Híradót. 1890-ben kilépett a rendből, Budapestre költözött. 1892-ben megszervezte a Röser-féle gimnáziumot, amelynek három évig igazgatója volt.
1892. február 29.125 éve
Segesváron született Apor Vilmos, altorjai br. boldog római katolikus püspök. A teológiát Innsbruckban végezte. 1915. augusztus 24-én szentelték pappá Nagyváradon. Gyulán először káplán volt, majd plébánosként teljesített szolgálatot. 1941. március 2-től győri püspök. A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után a kiszolgáltatottak védelmére kelt. 1945. március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Húsvéthétfőn halt bele sérüléseibe. A karmelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a bazilikában végső nyughelyére helyezték. 1990-től tér viseli a nevét. Győr 1991-ben díszpolgárává választotta. 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.