<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


December

1867. december 1.150 éve
Brünnben (Csehország) született Richards Richard Ágost textilgyáros. 1900. március 14-étől Győrben Back Hermannál hengermalmi cégvezető, 1904. augusztus 13-ától társtulajdonos lett. 1905-ben a Back-malom egy helyiségében rendezte be szövőműhelyét. 1905-ben "dunaréti" előnevet és nemességet kapott. 1906. június 27-én gyáralapítási engedélyt szerzett. 1908. január 1-jén indította el szövőüzemét. 1914-ben megvásárolta Ruschek Antal rézmetszethagyatékát, s Győr városnak adományozta. 1926. május 1-jétől a Magyar-Osztrák Kereskedelmi Kamara elnöke volt. 1940. január 2-án megalapította a Fésűsfonoda Rt.-t. 1942. február 24-én hunyt el Győrben. A Szent Imre-templom altemplomában nyugszik.
1842. december 3.175 éve
Kapuváron született Vargyas Endre tanfelügyelő, író, lapszerkesztő. Pesten jogot tanult. 1869. március 3-ától Sopron város aljegyzője. 1871. december 8-ától Győr megye és Komárom-Esztergom megye királyi másodtanfelügyelője, 1876-tól Győr tankerületi főtanfelügyelője. 1884. április 29-én nemesi címet kapott, és akkor vette fel a kapuvári előnevet. 1887. december 22-én áthelyezték Veszprém, 1897-ben Esztergom vármegyébe tanfelügyelőnek. 1905. január 1-jével nyugdíjba vonult. Népies elbeszéléseket, költeményeket írt. Számos lapnak munkatársa volt, a Győri Közlönynek főmunkatársa, 1883. október 14-étől 1887. május 1-jéig felelős szerkesztője. Ez időben "Vas Borona" álnéven publikált. Tankönyvei 154 kiadásban 242 változatban, több mint hárommillió példányban jelentek meg. A Győrvidéki Tanítóegylet első elnöke volt. 1913. március 31-én hunyt el Budapesten.
1937. december 3.80 éve
Magyaróváron hunyt el Both Ferenc piarista szerzetes, filozófus, pedagógus. Lébényszentmiklóson született 1872. január 3-án. Magyaróváron a piaristáknál kezdte el a kisgimnáziumot, ezután Győrött a bencéseknél, és Kecskeméten folytatta gimnáziumi tanulmányait. A teológiát Nyitrán kezdte 1893-ban és Kolozsváron fejezte be. Vácon, Temesváron, Kolozsváron és Szegeden volt gimnáziumi tanár. 1896-1898 között a kolozsvári egyetemen latint és magyart tanított. 1899-1900 között Szegeden volt gimnáziumi tanár. 1911-1921 között Temesváron rektor és igazgató, 1922-től 1925-ig ugyanitt romániai helyettes provinciális (tartományfőnök). A trianoni határrendezés után a romániai rendtartomány főnöke lett, 1926-1928 között Rómában a generális asszisztense, 1929-1932-ig ismét Temesváron tanárkodott. 1932-1937 között Magyaróváron élt nyugdíjasként, idejét emlékiratai megírásával töltötte. Iskolai értesítőkben, folyóiratokban jelentek meg munkái.
1707. december 6.310 éve
Nagymartonban született Schmitth Miklós bölcseleti és theológiai doktor, történész. 1728-ban lépett a jezsuita rendbe. Bécsben dialektikát, 13 évig Nagyszombatban bölcseletet és teológiát tanított. 1759 és 1761 között ugyanitt egyetemi kancellár, 1765-ben rektor. A győri rendháznak is főnöke volt. 1767. augusztus 23-án halt meg Nagyszombatban.
1892. december 6.125 éve
Győrben született Pokorny Miklós római katolikus pap, apátkanonok. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, teológiai tanulmányait a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen végezte. 1915. június 29-én Győrött Fetser Antal megyés püspök szentelte pappá. Három esztendeig a soproni Szent Mihály-plébánián volt segédlelkész. 1918 decemberében a győr-belvárosi plébánia segédlelkésze lett. 1924 augusztusában püspöki titkár és szentszéki jegyző, 1928-ban pápai kamarás, 1930 májusától püspöki irodaigazgató volt. 1936. október 31-étől a győr-belvárosi plébánia plébánosa és a székesegyházi espereskerület esperese. Káptalani helynökként 1945 áprilisától haláláig, 1946. április 6-ig a győri egyházmegye vezetője volt. A győri székesegyház kriptájában nyugszik.
1887. december 9.130 éve
Féltoronyban született Grősz József érsek. A győri bencés gimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait a bécsi Pazmaneumban végezte. 1911-ben felszentelték, segédlelkész Farádon és Oroszváron. 1914-től győri püspöki levéltáros, 1921-ben püspöki titkár, 1924-ben irodaigazgató. 1928-ban segédpüspök Győrben, 1930-ban kanonok. Megszervezte az egyházmegyei Actio Catholicát. 1936-ban szombathelyi apostoli adminisztrátor, 1939-ben szombathelyi püspök, 1943-ban kalocsai érsek. 1945-ben, majd Mindszenty József letartóztatása után, 1949-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. 1951-ben letartóztatták, elítélték. 1956 májusában szabadult, visszatért Kalocsára, ismét a Püspöki Kar elnöke lett. Kalocsán hunyt el 1961. október 3-án.
1962. december 9.55 éve
Pannonhalmán hunyt el Kocsis Lénárd Gyula bencés szerzetes, pedagógus, főiskolai tanár. Egyeden született 1879. április 23. 1896-ban lépett be a bencés rendbe, 1901-ben szentelték fel. 1902-ben magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett és doktorált. 1901-ben Kőszegen gimnáziumi, 1905-től 1908-ig Pannonhalmán főiskolai tanár. 1905-06-ban tarjáni hitoktató is. 1908-ban Sopronban gimnáziumi tanár. 1921-től Pannonhalmán főiskolai igazgató, 1926-tól főiskolai tanár. 1929-től Győrött házfőnök és igazgató, 1933-tól 1938-ig a bencés gimnázium főigazgatója. 1939-től főiskolai igazgató. Írásai a Pannonhalmi Szemlében, az iskolai értesítőkben jelentek meg. Nyelvészeti témában is publikált.
1892. december 10.125 éve
Zemenyén (Ausztria) született Whrenkh Ede soproni kanonok, plébános. A győri papneveldében tanult, két évig segédlelkész volt Fertőfehéregyházán. 1918-ban elnyerte a teológiai doktor címet, majd 1918-tól 1926-ig karkáplán Sopronban. 1926-tól 1930-ig spirituális a győri kisszemináriumban, 1929-től 1946-ig a teológia tanára a győri Hittudományi Főiskolán, ahol egyben szemináriumi vicerektor (1940-1946). 1940-ben kinevezték püspöki tanácsossá, majd 1946-ban soproni kanonokká. 1950-től 1962-ig a soproni domonkos templom igazgatója. Rendkívüli energiával, hivatástudattal végezte munkáját. Akkor is rendszeresen látogatta híveit, amikor ez a megtorlás éveiben veszélyes volt, és már a II. Vatikáni Zsinatot megelőzően - a zsinati szellemiségben - vallásos egyesületek működtek a szárnyai alatt. Az Állami Egyházügyi Hivatal 1962-ben a többfelekezetű Császárra helyezte plébánosnak. 1964-ben nyugdíjazását kérte és visszatért a Sopron melléki Fertőbozra, ahol Horváth Imre plébános fogadta be. Dr. Whrenkh Ede, az Egyházmegyei Teológiai Bizottság tagja, a Társaskáptalan éneklőkanonokja, a zsinati megújulás szellemének gyakorlati előfutára a soproni kórházban hunyt el 1970-ben. A Szent Mihály temetőben, a soproni plébánosok kriptájában nyugszik.
1962. december 11.55 éve
Sopronban hunyt el Pröhle Károly evangélikus egyetemi tanár. Rábabogyoszlón született. A soproni evangélikus líceumban érettségizett 1895-ben. Teológiai tanulmányokat folytatott a soproni akadémián, Greifswaldban és Tübingenben tanult. Miután 1902-ben hazajött, lelkész lett Lajtafaluban. 1918-ban filozófiai doktorátust szerzett. 1906-tól Sopronban teolológiai tanár, 1923-tól 1946-ig az egyetemi rangra emelt hittudományi kar teológiai tanszékének tanára, illetve a kar dékánja, majd prodékánja. 1926-ban teológiai díszdoktorságot kapott Lipcsében. Társszerkesztője volt a Protestáns Szemlének, főszerkesztője a Keresztyén Igazságnak. Állandó munkatársa volt a Lipcsében megjelenő Theologisches Literaturblattnak.
1912. december 13.105 éve
Győrben született Kenéz Ernő könyvtáros. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, az Eötvös Kollégium tagja volt. 1939-ben doktorált francia irodalomtörténetből. Az Eötvös Kollégium nyelvtanára lett, az Irodalomtörténeti Intézet Eötvös Könyvtárának munkatársa, majd az Akadémiai Könyvtár Szerzeményezési Osztályának vezetője. Döntő szerepe volt a megújuló Akadémiai Könyvtár állományának kialakításában. 1984. január 9-én halt meg Budapesten.
1707. december 15.310 éve
Győrben halt meg Lövei Balázs (Herbits) evangélikus lelkész, konszenior. Lövőn született 1641-ben. Jénában és Tübingenben tanult. Győrben 1682 és 1707 között prédikátor és konszenior. Regensburgban neve említése nélkül jelent meg 1692-ben az Ágostai Hitvallás fordítása. A győri evangélikus templom 1696-ban történt felavatásának ünnepére írt éneke belekerült a Zengedező Mennyei Kar című énekeskönyvbe.
1967. december 15.50 éve
Ünnepélyesen átadták Győrben az új vidéki autóbusz-pályaudvart.
1862. december 16.155 éve
Szolgagyőrben halt meg Hunkár Antal politikus. 1783. január 1-jén Öttevényen született. Veszprém megye táblabírája és ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen. Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztos, majd a kegyelmi szék bírája. Horváth Mihály történetíróval együtt az 1849. áprilisi Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője. A szabadságharc leverése után külföldre menekült. Hazatérése után 1861-től a zirci választókerület országgyűlési képviselője.
1817. december 17.200 éve
Pesten hunyt el Kitaibel Pál természettudós. Nagymartonban született 1757. február 3-án. 1770-től 1776-ig tanult Sopronban, ahol a bencés gimnázium növendéke volt. 1780-tól a budai egyetemen jogot tanult, majd orvostudományt. 1784-től az egyetem kémiai tanszékén adjunktus, 1785-ben orvosi oklevelet szerzett. Legmaradandóbb alkotásait a botanikában érte el, de jelentős a kémiai munkássága is. Vizsgálta ásványvizeinket, összetételüket, gyógyhatásukat, ezáltal a hazai balneológia úttörőjének tekinthető. 275 növényfajt és faj alatti egységet írt le, a magyarországi növényvilág jellemző fajainak a felét ő fedezte fel. Útinaplóiban - igazi polihisztorként - a növényvilág mellett az egyes vidékek néprajzi vonatkozásait is gondosan leírta. Sopronban 1934 óta Kitaibel Asztaltársaság ápolja szellemét. Utcát neveztek el róla, a volt bencés gimnázium (Szent György u. 9.) falán pedig márványtábla hirdeti a világhírű tudós - az egykori soproni diák - emlékét.
1717. december 19.300 éve
Kapuváron született Vargyas István jezsuita szerzetes, katolikus egyházi író, tanár. A gimnániumot Sopronban végezte. 1735. október 27-én lépett a Jézus Társaságba. Nagyszombatban teológia, majd latin–magyar szakos tanár. 1749-ben Székesfehérvárott hitszónok. Himlőjárvány idején, a betegek ápolása közben ragadta el a járvány. 1751. május 6-án hunyt el.
1932. december 19.85 éve
Győrben halt meg Balics Lajos katolikus pap, egyháztörténész. Lövőn született 1856. február 8-án. Középiskoláit Sopronban és Győrött, a teológiát a bécsi Pazmaneumban (1875-1879) végezte. 1881-ben a budapesti egyetemen teológiai oklevelet szerzett. Ugyanettől az évtől a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola prefektusa, 1886-tól ugyanitt tanár. 1887-ben a Győri Kir. Jogakadémia professzora. 1894-ben Nagycenken plébános, 1902-től győri kanonok, pápai főesperes és a győri püspöki szeminárium rektora. 1903 és 1910 között a győri egyházmegye elemi iskolai felügyelője, 1905-től a győri katolikus fiúinternátus püspöki biztosa. 1910-től győri püspöki helynök, 1930-tól káptalani nagyprépost. 1931-ben szülőfaluja díszpolgárává választotta.
1962. december 19.55 éve
Sopronban hunyt el Molnár Gyula festőművész, szobrász, grafikus. 1882-ben született Nagykőrösön. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos és Radnai Béla tanítványa volt. Rajztanári oklevelet szerzett. Ezt követően Párizsban, Münchenben és Rómában folytatott művészeti tanulmányokat. Hazatérve először Budapesten, a Ludovika Akadémián tanított rajzot. A Soproni Magyar Királyi Honvéd Főreáliskola, majd a Magyar Királyi Rákóczi Ferenc Reáliskolai Nevelőintézet ezredes tanára, illetve igazgatóhelyettese. 1906-tól állandó kiállító tagja a Soproni Képzőművészeti Körnek, 1908-ban karikatúráival mutatkozott be Sopronban. Többek között elkészítette II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, Révai Miklós emléktábláját, a 18. Honvéd- és népfelkelő-gyalogezred emlékművét.
1612. december 20.405 éve
Sárváron született Wittnyédy István politikus, jogász. Tanulmányai elvégzése után Nádasdy Pál titkára, majd 1636-tól Sopronban ügyvéd, 1638-tól Sopron vármegye jegyzője. 1646-tól és 1655-től a vármegye országgyűlési követe. 1647-től Sopron vármegye főadószedője. Zrínyi Miklós költő és hadvezér bizalmasa és tanácsadója. Az evangélikus egyházat adományaival támogatta. A Wesselényi nádor vezette rendi mozgalom egyik szervezője. Megtorlásul halála után családját vagyonelkobzásra ítélték. Nezsiderben hunyt el 1670. február 18-án.
1762. december 20.255 éve
Győrben született Andrássy Dávid vezérőrnagy. Édesapja, Andrássy János volt az első, aki Győrben telepedett le az eredetileg nemeskéri származású evangélikus családból. 1778-ban kezdte katonai pályáját a gróf Gyulay-ezredben, és hősiesen harcolt a törökök, majd a franciák ellen is. 1805-ben őrnaggyá léptették elő. 1809-ben a nógrádi nemesi felkelők őrnagya, később, az asperni ütközetben ezredesi rangot kapott. Egy évvel később megkapta a Mária Terézia-rend keresztjét, és ezzel együtt a báróságot. 1812-ben Lengyelországban harcolt, s itt vezérőrnaggyá lépett elő. A drezdai ütközetben érte utol a halál, egy ágyúgolyó eltalálta és szörnyethalt 1813. augusztus 27-én.
1967. december 20.50 éve
Sopronban hunyt el Rozsondai Károly író, költő, pedagógus. 1901. február 10-én született Zajzon (Románia). A kolozsvári tanítóképzőben diplomázott 1919-ben. 1920-ban családjával áttelepült Budapestre, ahol a Tanárképző Főiskola hallgatója lett. Miután 1926-ban kitüntetéssel végzett, a Pázmány Péter Tudományegyetem Apponyi Kollégiumában a tanítóképző intézeti tanári diplomát is megszerezte. Ekkor már egy éve, 1925 ősze óta a soproni evangélikus tanítóképzőben tanított: pszichológiát, pedagógiát, logikát és neveléstörténetet adott elő. Igazi polihisztor alkat volt, a természettudományok mellett a történelemben, irodalomban, zenében és képzőművészetben is jártas volt, ahogy Sopron flórájának, faunájának ismeretében is. Helytörténeti és folklór-kutatásai is jelentősek voltak. Rozsondai 1936. szeptember 1-jétől irányította a nagy múltú tanítóképző intézetet. 1957 őszén megszűnt a tanítóképzés Sopronban. Ezután még évekig vezette a tanítóképző helyén létesült általános iskolát. Pedagógiai munkássága mellett jelentős volt tudományos munkássága is. Számos tanulmánya jelent meg a helyi és országos folyóiratokban. "Sopronbánfalva" című falumonográfiája (1937, Sümegi Józseffel közösen) a Magyar Falukutató Intézet 1935. évi pályázatán első díjat és Széchenyi-érmet nyert.
1792. december 21.225 éve
Sopronban született Kurzweil Ferenc karnagy. A népiskola és a "latin iskola" elvégzése után Pozsonyban szerezte meg tanítói oklevelét. Két évig Szombathelyen tanítóskodott, majd a soproni külvárosi elemi iskolában kapott segédtanítói állást. Az egyházi zenében is jártas és templomi orgonistának is kitűnő Kurzweil 1821-ben elnyerte a Szent Mihály-templom karnagyi tisztét. Kurzweil érdeme, hogy 1829. április 1-jén megalakult a Musikverein, a Zeneegyesület. Az egyesület a színvonalas koncertek adása mellett feladatának tekintette a zeneoktatást is. Kurzweil 1836-ban megvált a zeneegyesülettől és a kamarazene ápolására létrehozott egy új egyesületet Musikalische Gesellschaft, Zene-Társaság néven. 1854-ben megszervezte a Szent Mihályról nevezett Egyházi Zeneegyesületet. 1850-től 1865-ig - mint az intézet világi tanára - a bencés főgimnáziumban az ének művészetére tanította a diákokat. Pedagógiai munkásságáért 1858-ban Ferenc József a koronával díszített ezüst érdemkereszttel tüntette ki. 1865. február 15-én hunyt el Sopronban. 1979-ben, a Soproni Zeneegyesület alapításának 150. évfordulóján, lakóházát emléktáblával jelölte a város.
1912. december 22.105 éve
Párizsban hunyt el Kont Ignác (1878-ig Kohn) irodalomtörténész, középiskolai tanár, majd a párizsi Sorbonne tanára; a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság levelező tagja. Téten született 1856. október 27-én. Négy éves korában szüleivel Győrszigetbe költözött. 1867-től nyolc évig a győri Benedek-rendi főgimnáziumban tanult; az iskolai tárgyak mellett a héber, a francia és az angol nyelvekben gyakorolta magát. 1875-ben a bécsi egyetemre ment, ahol klasszika-filológiát hallgatott, közben ókori történelmi, német irodalmi és más előadásokat is látogatott. 1878-ban Győrött önkéntes katonai szolgálatot teljesített, közben családi nevét Kontra változtatta. 1879-ben filológiából és németből doktori oklevelet szerzett. A Pesti Naplóba tárcákat és tudományos társulatokról jelentéseket írt. 1881-ben az egyetemen magántanárként kezdett működni, a következő évben továbbképzésre Párizsba ment, ahol többek között a Sorbonne előadásait látogatta. Miután tanári vizsgát tett, Franciaországban maradt. 1883 végén Auxerre város kollégiumába tanárnak nevezték ki, két évvel később Issoire-ba helyezték át. 1886-ban a minisztériumtól ösztöndíjat kapott a Sorbonne-ra, ennek segítségével megszerezte a francia doktori címet. Előbb Lorient-ben, azután Le Havre-ban, majd 1892-től Párizsban német nyelvet és irodalmat tanított. 1902-től a Sorbonne-on a magyar nyelv és irodalom magántanára, 1907-től rendkívüli tanára volt.
1707. december 24.310 éve
Győrben született Schaller István festőművész. Az 1730-as években a bécsi Akadémián tanult, 1742-től Győrött élt. Dorfmeister mellett a nyugat-dunántúli barokk festészet legjelentősebb és legtöbbet foglalkoztatott mestere. Győrött a Magyar Ispita-templom Szent Erzsébet-főoltárképét, majd az Apátúr-ház egykori ebédlőjének freskóit, az orsolyita templom freskóit és oltárképét, a Német Ispita templomának oltárképét festette. Számos munkája található közgyűjteményekben. Sopronban halt meg 1779. február 21-én.
1842. december 24.175 éve
Győrben született Kreskay Antal plébános. A győri egyházmegyében lett pap, 1865. augusztus 2-án szentelték fel, 1879 óta lébényi plébános. Műértő tudással gondozta a lébényi 800 éves, román stílusban épült templomot. Nagy érdeme van a község társadalmi fejlődésében, hazafias működésének eredménye az iskola teljes magyarosítása. Cikkei találhatók az Archaeologiai Értesítőben, az Egyházi Lapokban, az Egyházművészeti Lapokban, illetve önálló kötete is megjelent. Mosonszentmiklóson hunyt el 1906. november 12-én.
1917. december 25.100 éve
Győrszemerén született Reizer József üzemvezető. Gépipari technikumot végzett. 1937-től 1944-ig Budapesten a Lampartnál, 1947-től 1978-ig a Dorogi Szénbányák Vállalatnál dolgozott, a Szállítási és Osztályozási üzem vezetője volt. Legjelentősebb feladatai közé tartozott a Lévárdy-féle vízalatti homokkitermelés prototípusának kísérlete, majd nagyüzemi kivitelezése és üzemeltetése, továbbá a dorogi és tokodi szénosztályozó berendezéseinek korszerűsítése. Elnyerte a Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany fokozatát, az Aranyfokozatú Újító díjat, Kiváló Dolgozó volt (háromszor), kitüntették a Munka Érdemrend bronz fokozatával. Dorogon hunyt el 2007. október 28-án.
1817. december 27.200 éve
Győrben született eöttevényi Nagy Pál polgármester, rendőrkapitány. A Győri Evangélikus Iskolában tanult, később jogot végzett, 1848-ban honvédként harcolt. Pályáját gazdatisztként kezdte az 1850-es évek közepén. Ezt követően a városi pénzügyi kamarán dolgozott. Később bíróként működött 1860-ig. A Bach-rendszer bukását követő alkotmányos időszak kezdetén a város rendőrkapitánya volt 1867-ig. Az 1867-es tisztújításkor gazdasági tanácsnok lett. Az 1872. április 2-ai közgyűlésen megválasztották Győr polgármesterének. Harmadszor is újraválasztották, de egyre elhatalmasodó szembaja megakadályozta, hogy ellássa hivatalát. 1884. szeptember 12-én mondott le. A város 1500 Ft kegydíjat állapított meg részére. Polgármesterségének utolsó fél évét otthonában töltötte betegen, hivatalában Lacza Ferenc helyettesítette. Lacza sikkasztási ügyébe ő is belekeveredett, ezért kegydíját 500 Ft-tal csökkentették. 1889. január 24-én hunyt el Győrben.
1882. december 30.135 éve
Csepregen született Chapó Gyula (lébényi) honvédtiszt. Temesváron császári és királyi hadapródiskolát, azután tullni gyalogsági távírótanfolyamot végzett. Hadapród-tiszthelyettessé avatták a soproni 48. gyalogezredhez. 1906-tól 1914-ig a tullni gyalogsági távíró tanfolyamon oktató. A háború alatt többek között a 7. hadsereg parancsnokságának távírófőnöke. A Nemzeti Hadsereg Fővezérségének távíró ügyek felelőse, majd a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. A honvédség főparancsnokságának híradó szemlélője 1928 és 1933 között. 1933-ban ment nyugdíjba. A Sopront ért légitámadások során kapott sérüléseibe halt bele 1944. december 20-án.
1812. december 31.205 éve
Győrben született Tóth Antal esperes, plébános. 1836-ban pappá szentelték, Mocsán majd 1839-től Győr-Újvárosban káplán. 1845-től 1848-ig káptalandombi lelkész és vasárnapi hitszónok. 1848-tól 1886-ig győr-nádorvárosi plébános, 1867-től esperes, szentszéki ülnök, a városi törvényhatóság bizottsági tagja. Írásai a Pázmány-füzetekben és a Borromaeusban jelentek meg.
1957. december 31.60 éve
Győrben kivégezték Gulyás Lajos református lelkészt, országgyűlési képviselőt. Kisújfalun született 1918. február 4-én. Középiskolai tanulmányait Érsekújváron végezte. 1937-ben Losoncon, majd Pápán folytatott teológiai tanulmányokat. 1942-től lelkészként működött. 1944 novemberében a nyilasok antifasiszta beállítottsága miatt letartóztatták. 1947-ben, a kisgazdapárt színeiben országgyűlési képviselőnek választották. 1948. májusától Levélen a felvidéki és erdélyi telepesekből álló református gyülekezet lelki gondozója volt, később Rajkán, Mosonszolnokon és Hegyeshalomban is ő látta el a lelkészi teendőket. 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári sortűz után az önbíráskodás megfékezésére tett kísérletet. 1956. november 3-án beválasztották a járási nemzeti tanácsba. 1957 februárjában letartóztatták, 1957 júniusában szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték.
1957. december 31.60 éve
Győrben végezték ki Tihanyi Árpád (1922-ig Till) tanárt. Győrben született 1916. január 7-én. Középiskolai tanulmányait Győrben végezte, 1940-ben szerzett oklevelet a Nagykőrösi Tanítóképző Intézetben. Győrszemerén kezdett tanítani. Katona volt, 1946-ban tért haza a hadifogságból. 1956. október 25-én Győrben a tüntetésen elszavalta a Nemzeti Dalt. Október 26-án Mosonmagyaróvárra ment, hogy a sortűz után segítsen a rendet fenntartani. 1956. október 27-én részt vett a pedagógusok vezetőségválasztó közgyűlésén. 1956 decemberében letartóztatták, a bíróság szervezkedés vezetése és hűtlenség vádjával halálra ítélte.