<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


November

1867. november 1.150 éve
Győrben született Farkas Mátyás győri polgármester. A Győri Királyi Jogakadémián szerzett diplomát. 1915-ben választották meg polgármesterré. 1919 áprilisában a Tanácsköztársaság alatt lemondatták. 1919 augusztusában foglalta el újra e hivatalát. Beruházásokat pártoló tevékenysége stabilizálta a város gazdasági életét. 1934. január 6-án hunyt el Győrben
1907. november 3.110 éve
Móron született Kaszás Miklós szobrászművész. A család a fiú születése idején költözött Mosonba. Kaszás Miklós itt végezte az elemi iskoláit, majd a magyaróvári gimnázium négy osztályát. Apja mellett tanulta ki a kőfaragó mesterséget. 1926-ban beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Csoportos kiállításokon mutatkozott be Budapesten, ahol sikereket ért el. 1928-ban egy Magyaróváron rendezett művészeti kiállításon aranyérmet nyert. A város felkérte Giesswein Sándor prelátus, országgyűlési képviselő mellszobrának elkészítésére. Tüdőgyulladást kapott, fiatalon meghalt Budapesten, 1931. március 23-án.
1812. november 4.205 éve
Pozsonyban született Zichy Henrik főispán. Jogi tanulmányai után Moson megyében kezdte közigazgatási pályáját. 1842-ben már táblabíróvá választották, 1843-ban főispánná nevezték ki Moson megye élére. Széchenyi István itteni követté választása 1847 októberében neki volt köszönhető. Állását a magyar kormány alatt is megtartotta 1849-ig. Ezután gazdaságának élt, részt vett több magyar vállalat irányításában, az osztrák magyar államvasút igazgató tanácsosa volt, ez állásáról azonban lemondott. 1861-ben vette újra át Moson megye irányítását. 1862-ben lemondott, de 1865-ben harmadszor választották meg Moson megye főispánjának, erről 1867-ben köszönt le. Létrehozta a Mosonymegyei Gazdasági Egyletet 1860-ban. Részt vett a Mosonymegyei Casino Egylet megszervezésében 1860-1861-ben. Már 1836-ban elnyerte a kamarási méltóságot, 1866-ban pedig a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki a király. Fülesen halt meg 1892. június 26-án.
1867. november 4.150 éve
Pozsonyban született bejczi Németh Károly jogász, országgyűlési képviselő, főispán. Tanulmányait Pozsonyban kezdte, felsőbb iskoláit a Győri Királyi Jogakadémián és a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen végezte, 1890-ben tudori oklevelet nyert. Másfél évet Regensburgban Thurn és Taxis Albert herceg udvaránál töltött. 1892-ben ügyvédi vizsgát tett, és még abban az esztendőben kinevezték tiszti főügyésszé. Ugyanezen időponttól ügyvéd Győrött. 1895-től jogtanácsos a Győri Első Takarékpénztárnál. 1898-tól 1906-ig a Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában közgazdasági és jogi ismereteket tanított. 1910-től a péri kerület országgyűlési képviselője. 1913-ban udvari tanácsosi címet kapott. A világháborúban a 37. honvédhadosztályban szolgált tartalékos századosként, 1916-ban felmentették a további szolgálat alól. 1927 januárjában Győr város a felsőház tagjává választotta meg, erről a tisztéről főispáni kinevezésekor lemondott. 1927-től Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye és Győr törvényhatósági jogú város főispánja lett. A Tanácsköztársaság idején túszként tartották fogva a tanítónőképző épületében. 1931. október 20-án hunyt el Győrben.
1987. november 4.30 éve
Pannonhalmán hunyt el Kelemen Atanáz József bencés szerzetes, pedagógus. Hegyfalun született 1907. május 6-án. 1924-ben lépett be a bencés rendbe, 1932-ben szentelték pappá. Történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett és doktorált. 1932 és 1948 között Győrött gimnáziumi tanár, Kismegyeren miséző és hitoktató. 1948-tól 1950-ig Kónyban káplán, 1950-től 1976-ig gimnáziumi tanár Győrött, igazgatóhelyettes és közben házfőnök is. 1976-tól Pannonhalmán nyugdíjas.
1862. november 6.155 éve
Sopronban született Kőszegi-Brandl Gusztáv festőművész. A családi hagyományoknak megfelelően kereskedelmi pályára készült. Steiner Rezső rajziskolájába járt. 1884-ben Münchenbe ment festészeti tanulmányok céljából. Öt évet töltött ott, hazatérve, Sopronban letelepedve 1890-től fogva vett részt a budapesti kiállításokon. 1902-ben a fővárosba került polgári iskolai tanárnak, rajz- és festőiskolát vezetett. 1907-ben gyűjteményes kiállítást rendezett, ahol több mint 150 festményt mutatott be. Budapesten hunyt el 1908. március 21-én.
1917. november 6.100 éve
Zentán született Csincsák Endre jogász. Katonaéveit a jugoszláv hadseregben töltötte 1939-től 1941-ig. Ezt követően bírósági fogalmazó volt Győrött, majd jogtanácsos a Győr-Sopron megyei Tanácsnál. Megválasztották a munkástanácsba, képviselőként vett részt 1956. november 4-e után a megyei tanács végrehajtó bizottságában. 1957. március 3-án került előzetes letartóztatásba. Öt év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést kapta meg 1998. október 23-án. 2001. június 27-én hunyt el Győrben.
1642. november 7.375 éve
Nagyszombatban hunyt el Lósy Imre (Névvariáns: Lósi, Loós) r. k. főpap, prímás-érsek. Lósban született 1580 körül. A bécsi jezsuitáknál tanult. 1599. december 20-ban a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke. 1606. június 5-én papként tért haza. Nyitrai, 1607. október 27-ben pozsonyi, 1611. november 5-ben esztergomi kanonok és nyitrai főesperes, 1623. szeptember 15-én tapolcai apát, szeptember 20-án olvasókanonok és csanádi címzetes püspök. 1624. december 22-ben óbudai prépost, 1625. október 24-én váradi megyés püspök, 1628. júliusban sági prépost, 1631. április 28-ban esztergomi káptalan, nagyprépost, június 21-én Pázmány püspökké szentelte. 1633. október 24-én egri megyés püspök. Jászón 1634-ben egyházmegyei, Nagyszombatban 1638-ban tartományi zsinatot tartott. Az elzálogosított szepesi városok visszaváltása érdekében 1635-ben követségben járt Lengyelországban, eredménytelenül. 1642. január 26-án Pozsonyban megalapította a Szent Imréről nevezett papnevelőt, bécsi házát a nagyszombati egyház jogi karára hagyta. A Pesten fölállítandó papnevelő céljaira 35 ezer Ft-os alapítványt tett. Támogatta a hazai könyvnyomtatást.
1892. november 7.125 éve
Sopronban született Schiller Anton Ignaz újságíró, novellista. A soproni "Voss" árvaház neveltje, tehetséges diákként ösztöndíjjal a soproni bencés gimnáziumba járhatott. A különböző német nyelvű soproni újságok közírója volt ("Nazi" álnéven), előbb a Grenzpostnál, majd a lap 1944. évi betiltásáig az Ödenburger Zeitungnál dolgozott. Már az 1910-es évektől megjelentek kisebb-nagyobb írásai a soproni Grenzpostban, első füzetkéje is innen származó különnyomat, mely Marktrummel (magyarul: Piaci forgatag) címmel jelent meg 1916-ban. Figyelte a piaci beszédet, a borkimérések hangulatát, itt gyűjtötte élményeit, írói anyagát. Történeteit olykor több változatban is közölte 1944-ig az Ödenburger Zeitung. Írásai a dialektuskutatás és a hazai német néprajz számára is jelentősek. Egy novellagyűjteményt Arabesken und Humoresken címmel még szerzőtárssal, Arthur Zikával adott ki. Eredeti humorú történetei hét gyűjteményben jelentek meg, 1918-tól az 1930-as évek végéig, többnyire kisebb alakú füzetekben. 1974. június 1-jén hunyt el. Halála évében karcolataiból Eugen Schusteritsch Münchenben egy nagyobb válogatást adott ki Ödenburger G'schichten címmel. A Soproni Német Kulturklub 1997-ben újabb válogatást jelentetett meg, a müncheni füzettel azonos címen.
1842. november 8.175 éve
Acsádon született Rákosi Jenő (Kremsner) író, újságíró, politikus, a MTA tagja. Középiskoláit Sopronban végezte. Gazdasági írnokként kezdte pályáját, majd a budapesti egyetemen jogot végzett. Első irodalmi sikerét 1866-ban Aesopus című, a Nemzeti Színházban előadott vígjátékával aratta. Publicisztikai tevékenységét Kemény Zsigmond hívására 1867-ben a Pesti Naplónál kezdte Deák politikáját támogató cikkeivel. 1869-ben megalapította és 1875-ig szerkesztette a Deák-párti Reformot, majd ismét a Pesti Napló munkatársa és hat éven át a Népszínház első igazgatója volt. Több színművet írt, fordított és átdolgozott, színházában rendezőként is közreműködött. 1881-ben Csukássi Józseffel megalapították a Budapesti Hírlapot, amelynek 1891-től főszerkesztője volt, 1925-ben vált meg tőle. Ugyanekkortól az „Otthon” írók és hírlapírók körének alapítója és elnöke. Az 1890-es években Apponyi Albert politikáját támogatta, megalapította a Divatújságot és a krajcáros Esti Újságot. 1896-ban nemességet kapott, 1902-ben főrendiházi tag lett. Heves agitációt fejtett ki a nemzetiségek erőszakos magyarosítása érdekében. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak (1869), a Petőfi Társaságnak, valamint a Soproni Frankenburg Körnek. 1929. február 8-án hunyt el Budapesten.
1842. november 8.175 éve
Felpécen született Bognár Endre evangélikus lelkész. Győrben és Sopronban is tanult, majd Bécsben is hallgatott teológiát. Néhány hónapig vadosfai káplán, majd egy évig őrszigeti lelkész. Életének nagy részében (1918-ban történt nyugdíjazásáig) Lovászpatonán teljesített lelkészi szolgálatot. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerületnek főjegyzője volt. Huszonhat évig szerkesztette a Gyámintézet című időszaki lapot. 1880-tól évkönyveket adott ki egyházközségéről, és az első évfolyamban közölte annak történetét is. A következő művek fűződnek a nevéhez: Luther kis kátéjának magyarázata (Pápa, 1880) ; A második huszonöt év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből, 1885-1910. ( Pápa, 1910.). Pápán hunyt el 1919. augusztus 8-án.
1817. november 9.200 éve
Sopronban született Seltenhofer Frigyes harangöntő. A híres Seltenhofer harangöntő dinasztia négy generáción át tevékenykedett Sopronban, és öregbítette a hazai harangöntés hírnevét. Mahr Ferenc egykori harangöntő műhelyét vásárolták meg Sopronban a mai Magyar utca és Pócsi utca sarkán, hátulról a mai Torna utca határolta területen. Frigyes a cégalapító édesapja mellett kezdte a mesterséget, s ez időben Seltenhofer és Fia néven működtek. Az egyik legszínvonalasabb harangöntőket tisztelhetjük a Seltenhoferekben, mind a harangjaik hangja, esztétikai kialakítása és felszerelése tekintetében. Seltenhofer Frigyes 1903. január 21-én hunyt el Sopronban.
1932. november 9.85 éve
Sóséron halt meg Bauer Rudolf földbirtokos, sportoló. Budapesten született 1879. január 2-án. 1899-től 1901-ig a Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatója volt. Az 1900. évi párizsi Olimpiai Játékokon diszkoszvetésben aranyérmet nyert. Bauer az atlétikán kívül tornában, vívásban, úszásban, labdarúgásban és evezésben is versenyzett. Alapító tagja volt a Budapesti Torna Clubnak és a Pannónia Evezős Egyletnek. Visszavonulása után sóséri birtokán gazdálkodott.
1892. november 12.125 éve
Ferenchalomban (Torontál vármegye) született, német család sarjaként Török Árpád gyógyszerész. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, majd 1920-ban a Zágrábi Egyetemen szerezte meg a gyógyszerészi oklevelet. A világháború után bánátban, Kevevárán telepedett le. A kevevári Szentlélek gyógyszertár tulajdonosa volt 1930-ig. Elsajátította a horvát nyelvet és horvát nyelvű irodalmat is olvasott. Ez megkönnyítette, hogy a szakmai témák mellett horvát és délszláv kérdésekről cikkeket publikáljon német nyelvű folyóiratokban. A gyógyszerész-társadalom problémái is élénken foglalkoztatták. 1930-ban Hegyeshalomra költözött, itt a Nap gyógyszertár tulajdonosa volt az államosításig. Itt is folytatta a publicisztikai tevékenységét. Közgazdasági, külpolitikai, főleg kisebbségpolitikai és nemzetközi jogi tanulmányokkal foglalkozott. Munkatársa volt több politikai és társadalmi folyóiratnak, néhány évig a soproni Oedenburger Zeitung főszerkesztője volt. Működése a lap olvasói körében élénk visszhangot keltett, így megválasztották a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület elnökévé. Az 1940-es évek első felében a Budapesten megjelenő Pester Lloyd munkatársa volt. Gyógyszertárának államosítása után Győrszentivánon, majd Győrött nyugdíjasként is gyógyszertárban dolgozott. 1983. március 20-án hunyt el Győrben.
1962. november 12.55 éve
Bécsben hunyt el Lehár Antal katonatiszt. Sopronban született 1876. február 21-én. Bécsben, a császári-királyi hadapródiskolában tanult, majd a Hadiiskola (Kriegschule) hallgatója lett. Az első világháborúban a 83. gyalogezrednél őrnagyi rangban szolgált, majd beosztották a 13. népfelkelő gyalogezredbe, ahol a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét nyerte el. A háború végére már ezredesi rendfokozatot ért el. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után Ausztria területére távozott, ahol a bécsi Anti Bolsevista Comité megbízásából különítményeket szervezett. Augusztustól Lehár csapatai ellenőrzésük alá vonták Magyarország északnyugati területeit. A Friedrich-kormány idején Lehárt a szombathelyi katonai körlet parancsnokává nevezték ki. Csapatai a kommunisták és szociáldemokraták ellen hajtottak végre megtorlásokat. 1921-ben csatlakozott a visszatérő IV. Károlyhoz, aki vezérőrnaggyá és hadügyminiszterré nevezte ki. A sikertelen királypuccs után elhagyta az országot, élete végéig Ausztriában és Németországban élt.
1867. november 13.150 éve
Győrben született Benes Pál festőművész, gyáros. A bécsi akadémián Allemand és Eisenmayer osztályán tanult. Münchenben Hollósy Simon tanítványa volt. 1898-ban Nagybányán dolgozott, nyaranta később is visszatért ide. 1895-ben a győri Fecske utcában nyitott műtermet és festőiskolát. 1900-ban alapította Pynam vegyészeti gyárát (Benes Testvérek Rt.). Alapító tagja és évtizedekig elnöke volt a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak. 1922-ben visszatért a festészethez. 1894-től rendszeresen szerepelt naturalista táj- és zsánerképeivel a fővárosi kiállításokon. Kiállított Pécsett, Zomborban és győri kollektív tárlatokon. Különösen állatábrázolásai voltak népszerűek, alkotásaiból többet reprodukáltak a korabeli lapok. Életműve szétszóródott, időnként aukciókon bukkan fel egy-egy alkotása. 1932. szeptember 21-én hunyt el Győrben.
1962. november 14.55 éve
Münchenben hunyt el Pohárnok Jenő költő, író, tanító, újságíró. Győrben született 1898. november 24-én. 1916-ban a győri tanítóképzőben végzett, katona lett, tartalékos hadnagyként szerelt le. 1919-től a győri királyi katolikus tanítóképző gyakorlóiskolájának tanítója. 1920-tól 1944-ig a Dunántúli Hírlap munkatársa. Pedagógiai tanulmányokon kívül kézikönyveket, tankönyveket, a húszas évektől ifjúsági regényeket, történelmi regényeket írt. Magyarországon több színművét mutatták be, valamint regényeit és ifjúsági könyveit jelentették meg. A győri Kisfaludy Irodalmi Kör titkára s a Győregyházmegyei Katolikus Tanítóegyesület elnöke volt. 1940 végétől a Győri Nemzeti Hírlap szerkesztője. 1945-ben elhagyta az országot, háborús bűnösnek minősült. 1945 tavaszán Németországba került. Egy ideig az Új Hungária felelős kiadója volt. A müncheni lapon kívül publikált a Pásztortűzben, a Kanadai Magyar Újságban, a Magyar Könyvbarátokban, a bécsi Magyar Híradóban és más emigráns sajtótermékekben. Verseken és elbeszélő műveken kívül tankönyveket is írt.
1792. november 15.225 éve
Győrben hunyt el fületinczi Kelcz Imre r.k. prépost-kanonok, jezsuita tanár. Pétermajorban (Vas megye) született 1707. december 20-án. A gimnázium után 1727-ben lépett a jezsuita rendbe. A filozófia és teológia doktora lett. 1730-ban Budán, 1731-ben Pozsonyban, 1733-ban Nagyszombatban tanított. Bécsben 1734-ben matematikát, 1736-tól 1738-ig teológiát tanult, 1739-ben Besztercebányán 3. próbaéves. 1740-ben Kőszegen, 1741-ben Kolozsváron, 1742-től 1744-ig Kassán etikát és bölcseletet, 1746-ban Nagyszombatban teológiát tanított. 1747-től 1750-ig Magyarország különböző helyein mint hittérítő működött. 1754-től 1760-ig a győri püspök gyóntatója és hitszónok. 1761-ben Sopronban a papnevelde igazgatója, 1767. október 25-től az egri, 1771. december 23-tól a pozsonyi rendház rektora. A rend feloszlatása után, 1773-ban Kőszeg plébánosa, a Kelcz-Adelffy árvaház alapításának kezdeményezője, melynek felállítására jelentékeny összeget gyűjtött. Ezt követően vérteskeresztúri apát, 1777-ben győri kanonok és szentadalberti prépost.
1892. november 15.125 éve
Devecserben született Virágh Teofil István Richárd bencés szerzetes, tanár, könyvtáros. 1911-ben lépett be a rendbe, 1916-ban szentelték fel. Latin-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Győrött a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tanár (1916-1917, 1929-1930), közben Győrszentivánon hitoktató munkát végzett. 1930-tól 1933-ig a gimnáziumban igazgatóhelyettes, 1933-tól 1938-ig igazgató volt, közben 1936-tól a tankerület történelem szakfelügyelőjeként is működött. 1938-tól Budapesten a Katolikus Főigazgatóság igazgatója. Törvényhatósági bizottsági tag volt, az egyesületek tisztségviselőjeként tevékenykedett. 1940-től a Budapest-vidéki tankerület főigazgatója. 1949-től Pannonhalmán főkönyvtáros. 1987. január 3-án hunyt el Pannonhalmán.
1887. november 16.130 éve
Mihályiban született Mihályi Jenő Ernő bencés szerzetes, gimnáziumi tanár. A középiskoláit a kőszegi és a soproni bencés gimnáziumban végezte. Teológiát tanult Pannonhalmán, magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett, művészettörténetből doktorált. 1910-ben szentelték pappá. Sopronban tanár 1910 és 1919 között, 1912-13-ban hitszónok és 1918-19-ben házgondnok is. Sopronban kezdte el helytörténeti és művészettörténeti kutatásait. Sörös Pongrác utódaként éveken át főtitkára volt a Soproni Régészeti Társaságnak. 1919-től 1940-ig Pannonhalmán főiskolai tanár, 1930-tól 1943-ig a Pannonhalmi Szemle szerkesztője, 1938-ig a rend levéltárosa. 1950-től vonult nyugdíjba. Művészettörténeti munkái zömében Sopronnal, Pannonhalmával kapcsolatosak. Pannonhalmán hunyt el 1969. október 19-én.
1907. november 16.110 éve
Sopronban született Gallus Sándor archeológus, múzeumi tisztviselő, történész. 1931-ben a szegedi egyetemen jogtudományi doktori, 1934-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1934-től Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában segédőrként kezdett, 1944-1945-ben már az őskori osztály vezetője volt. Salzburgban katonai szolgálatot teljesített 1945 májusában. Amikor a háború véget ért, az angol csapatoknak tolmácsolt. 1947-től a grazi egyetem tolmácsképző intézete magyar nyelvtanfolyamának vezetője volt. 1949-ben családjával együtt kivándorolt Ausztráliába. Magyarországon számos jelentős őskori régészeti lelőhely feltárásában vett részt, például Sopronban és Győrben. Melbourne-ben halt meg 1996. december 30-án.
1907. november 16.110 éve
Szombathelyen született Lóránt József sportvezető. 1927-ben a győri Felsőkereskedelmi Iskola tanulójaként országos bajnokságot nyert lövészetben. A Magyar Testnevelési Főiskolán középiskolai testnevelő tanári képesítést szerzett. A Felső Kereskedelmi Iskola testnevelő tanára, óraadóként a Győri Királyi Tanítóképző Intézetben is tanított. A megyei Atlétikai Szövetség főtitkára, megyei testnevelő szakfelügyelő volt. Több sportágban végzett edzői tevékenységet. Győrben halt meg 1972. november 23-án.
1917. november 17.100 éve
Magyaróváron született Hajdu Frigyes (1947-ig Hickersperger) mezőgazdasági mérnök. A Magyar Királyi Gazdasági Akadémián mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerzett 1939-ben. 1964-ben doktorált a Magyaróvári Agrártudományi Főiskolán "Vizsgálatok a kisalföldi lucernások kártevő Lepidopteráin" című témával. Szakmai gyakorlatát 1939-ben kezdte meg Veszprémvarsányban a Pannonhalmi Bencés Főapátság uradalmában. 1939-től 1940-ig gróf Erdődy Ferenc uradalmában Jánosháza Körtvélyespusztán gazdasági uradalmi segédtisztviselő. A második világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1945-ben szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947-ben tért haza. Ezt követően rövid ideig Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatánál dolgozott, mint növényegészségügyi szaktisztviselő, majd Veszprémben növényegészségügyi felügyelő 1948-tól 1956-ig. Részt vett az 1953-ban megalakult csopaki növényvédő állomás megszervezésében. A burgonyabogár elleni első repülőgépes védekezés szervezése is nevéhez fűződik. 1956-tól 1962-ig a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián, 1962-től 1970-ig az Agrártudományi Főiskolán, 1970-től 1989-ig a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen dolgozott, előbb főiskolai adjunktus, majd egyetemi docens (1962-) beosztásban. A mezőgazdasági szakemberek magyaróvári klubjának örökös elnöke, a Honvédhagyományőrző Egyesület magyaróvári vezetőségi-, a Városvédő Egyesület elnökségi tagja volt. Felvidéki Emlékéremmel tüntették ki 1938-ban, Miniszteri Dicséretet kapott 1953-ban, Mezőgazdasági Kiváló Dolgozója 1954-ben, a Földművelésügyi Minisztérium dicséretét nyerte el 1958-ban, Aranydiplomát kapott 1989-ben, a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjével tüntették ki 1993-ban, 1997-ben a „Pro Urbe Mosonmagyaróvár” díjat vehette át. 1997. október 25-én hunyt el Magyaróváron.
1942. november 18.75 éve
Téten született Idei Miklós tanár, népművelő, művelődéstörténész. A téti Művelődési Ház igazgatója lett 1965-ben. 1967 márciusától a téti Községi Tanács VB. elnökhelyettese, majd 1969-től ismét a Művelődési Ház igazgatója lett. Az ELTE népművelés-történelem szakán 1973-ban diplomát szerzett. 1974-től Győrben, a 401-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben kulturális nevelőtanár volt. 1975-ben a Győri Tanítóképző Főiskola tanársegédje. 1985-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán doktori fokozatot szerzett. Az MTA-VEAB Magyarságkutatási Munkabizottság titkára, több országos és helyi egyesület tagja volt. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének tíz éven keresztül alelnöke. 1994-től 1998-ig önkormányzati képviselő, az oktatási, kulturális és sportbizottság alelnöke, több szakmai kuratórium vezetője. A győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán 1990 decemberétől tanszékvezető főiskolai docens, 1991-től haláláig vezette a Társadalomismereti és Közművelődési Tanszéket. A művelődéstörténet és a kulturális animáció tanára volt. Publikációi jelentek meg a határon túl élő magyarság (Burgenland, Csallóköz) története és jelen kultúrája, művelődéstörténet, egyesülettörténet témakörökben. 2001. május 26-án huny el Győrben.
1982. november 19.35 éve
Keszthelyen halt meg Tóth András fogszakorvos. Szilban született 1918. január 26-án. 1954 óta Hévízen dolgozott az Állami Gyógyfürdőkórházban. A fogágybetegségeket gyógyító szájzuhanykezelés hazai úttörője volt. Kezdeményezésére létesült az első hazai szájfürdő Hévízen. Orvostörténeti, helytörténeti és művészettörténeti kutatómunkájának eredményeit számos publikációja bizonyítja.
1992. november 19.25 éve
Győrben hunyt el Nagy Károly vezérigazgató. Bajcson született 1914. augusztus 26-án. A Balatonfelvidéki Villamosműveknél volt inas, 1932-ben villanyszerelőként szabadult. 1945-től a tapolcai kirendeltség, 1949-től a Kaposvári Üzemigazgatóság vezetője volt. 1953-ban a budapesti Gazdasági és Műszaki Akadémián főiskolai diplomát szerzett. 1956 szeptemberétől az Esztergomi Üzemigazgatóság vezetője, 1957 februárjától a győri vállalati központ igazgatója volt. A hat megyére illetékességi területtel rendelkező ÉDÁSZ vezérigazgatójaként működött 1975-ig, nyugállományba vonulásáig. A Műszaki Természettudományi Egyesületek Szövetsége Győr-Sopron megyei elnöke volt.
1907. november 23.110 éve
Győrben halt meg Kautz Gusztáv jogász. Győrben született 1836. január 7-én. A középiskoláit a Pannonhalmi Szent Benedek rend Győri Gimnáziumában végezte, majd jogi tanulmányait a pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen. 1861-ben aljegyző Győrött, 1867-től Győr főjegyzője, a győri Kir. Jogakadémia helyettes tanára. 1869-ben egyetemi magántanár, 1870-ben rendkívüli, 1871-ben rendes tanár a győri akadémián. 1872-től 1892-ig a győri Kir. Jogakadémia igazgatója. 1867. május 2-ától 1869. januárig felelős szerkesztője a Győri Közlönynek. Elnöke a Kaszinónak, a Népkönyvtáregyletnek, a Polgári Leány és Fiúiskola gondnokságának. Tagja a Győri Állami Elemi Tanítóképző Intézet Igazgatótanácsának. 1896-ban megkapta a III. osztályú Vaskorona-rendet. 1898-ban „győri” előnévvel magyar nemességet kapott.
1912. november 23.105 éve
Győrben született Joanovits István festőművész. A győri I. sz. Polgári Iskola elvégzése után címfestőnek tanult. A Magyar Wagon- és Gépgyárban dolgozott nyugdíjazásáig. A gyár szabadiskolájában Tóvári Tóth István tanította. 1958-tól több önálló tárlata volt Győrött, Budapesten, Sopronban, Szekszárdon és Mosonmagyaróvárott. Nyolc esetben nyerte el a győri Fölszabadulási pályázat-díját. Műveí a Xántus János Múzeumban és magántulajdonban vannak. Győrben hunyt el 1995. január 31-én.
1907. november 24.110 éve
Győrben halt meg Szabó Zsigmond református lelkész. Komáromban született 1845-ben. Pápán érettségizett, majd a Pápai Református Főiskola Theológiai Akadémiáját végezte el. Győrben 1894-től működött lelkészként. A győri Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet hitoktatója 10 évig, főiskolai igazgató-tanácsos. 1902-ben a tatai egyházmegyében tanácsbíró, 1904-től zsinati pótképviselővé választották.
1807. november 25.210 éve
Mihályiban született Chernel Ignác jogász. 1834-től 1849-ig Batthyány Fülöp herceg kanizsai uradalmainak ügyésze, 1850-től 1855-ig zalaegerszegi, majd egy évig szekszárdi törvényszéki elnök, 1861-ig soproni úrbéri főtörvényszéki tanácsos. 1848-ig Zala, Sopron, Vas és Somogy megyék táblabírája volt. Kőszegre vonult vissza nyugdíjasként. Családtörténettel foglalkozott, cikket írt a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekbe I. Rákóczi Györggyel kapcsolatban. Többek között foglalkozott Deák Ferenc győri tanulmányaival is. 1894. április 11-én halt meg Kaposváron.
1917. november 25.100 éve
Győrben született Kovács Imre Pál (Murok) labdarúgó edző. Általános és középiskolai tanulmányait Győrött végezte. A Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd a jogi egyetemre iratkozott be, ahol záróvizsgáit nem tette le. Futballozott a SAS FC-ben, majd a Győri Vasas ETO NB I-es csapatának játékosa. 1946. október 6-án szerepelt a labdarúgó válogatottban, amikor a magyar csapat az Üllői úti pályán 2:0 arányban legyőzte az osztrákokat. Többször játszott a magyar főiskolai válogatott csapatban. Edzői vizsgát tett. Az ETO NB I-es csapatának edzője volt, az 1960-as években a MÁVDAC csapatával ért el sikereket. Vezetésével a MÁVDAC a megye második legeredményesebb együttese lett. 1963-ban Baróti Lajos, a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya felkérte a B válogatott szakmai irányítására. 1986. június 12-én hunyt el. A győri köztemető XII/C sz. parcellájában nyugszik.
1942. november 26.75 éve
Győrben elhunyt alsó- és felsőruscbachi Matavovszky Béla királyi tanfelügyelő. Rimaszombaton (Gömör vármegye) született 1856. január 11-én. 1910-ben telepedett le Győrben. A gimnáziumot Lőcsén és Sopronban végezte. 1883-ban a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen szerzett középiskolai tanári végzettséget. 1884-től Baranya megyei tanfelügyelő, egy év múlva Tolna megyében teljesített szolgálatot. 1886-tól Bereg megyébe helyezték át, 1892-ben magyar királyi tanfelügyelővé nevezték ki. Az állami népiskolák szervezését tekintette legfontosabb feladatának. A Bereg megyei Közművelődési Egyesület titkára 11 évig. 1906-ban Zólyom vármegye tanfelügyelője. 1910-ben vette át a győri tanfelügyelet vezetését. 1921-ben ment nyugdíjba. A győri köztemető XVI. parcellájában nyugszik.
1987. november 26.30 éve
Budapesten hunyt Nezvál Ferenc bőripari munkás, miniszter. Győrben született 1909. február 7-én. 1925-től a Bőripari Munkások Szakszervezetének tagja, 1928-ban belépett a Kommunista Ifjúmunkás Szövetségbe. 1931-ben Bécsben részt vett a KIMSZ II. kongresszusán mint a Magyar Kommunista Ifjúmunkás Szövetség szakszervezeti feladatokkal megbízott küldötte. 1931-től a KIMSZ Központi Vezetőségének tagja. 1945-től az MKP-ben, majd az MDP-ben tisztségviselő, 1945-től 1957-ig országgyűlési képviselő. 1951-től 1955-ig elvégezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát, 1955-ben jogi doktori oklevelet szerzett. 1954-től 1956-ig miniszterhelyettes, 1956. október 26-tól október 31-ig város- és községgazdálkodási miniszter. 1956. november-decemberben a minisztérium részéről a helyreállítási kormánybizottság tagja. 1956. december 29-től 1957. május 9-ig az Igazságügyi Minisztérium megbízott vezetője, a megtorlás egyik fő vezetője. 1957. május 9-től 1966. december 7-ig, nyugdíjazásáig igazságügyminiszter. 1957-től 1965-ig az MSZMP Központi Bizottságának, 1957-től 1962-ig Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. 1981-től a Magyar Eszperantó Szövetség elnöke. 1946-tól l975-ig országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja.
1682. november 28.335 éve
Sopronban halt meg Lang Mátyás evangélikus lelkész, esperes. 1622-ben született Sopronban. 1642-ig a soproni líceumban, 1642-43-ban a breslaui, 1643-ban a frankfurti, 1643-tól 1648-ig a wittenbergi egyetemen tanult. 1648 nyarától a wittenbergi evangélikus gyülekezet diakónusa, 1650-től Sopronban első lelkész, egyidejűleg 1664-től a sopronvidéki német ev. egyházmegye esperese. 1674-től 1680-ig Anna Maria Eggenberg hercegné udvari lelkésze volt Sopronban. Német nyelvű temetési beszédei és üdvözlőversei mellett énekeskönyve is megjelent.
1932. november 28.85 éve
Mosonban halt meg Helyes Pál igazgató, tanító. Pusztacsaládon született 1880-ban. Középiskolai osztályait Sopronban, a tanítóképzőt Győrben és Kecskeméten végezte. Gazdasági szaktanítóként Lajosmizsén kezdte pedagógusi pályáját. 1910-ben került a mosoni gazdasági népiskola élére, amelynek 23 éven keresztül volt igazgatója. Tevékenysége idején gyümölcsfa-iskolája kivételes hírnévre tett szert.
1982. november 28.35 éve
Budapesten halt meg Varga József jogász, az állam- és jogtudományok kandidátusa. Ivánban született 1934. február 28-án. A jogi doktorátust Budapesten szerezte, ezután a Fővárosi Tanácshoz került. 1968-tól az MSZMP KB társadalomtudományi Intézetében osztályvezető. 1970 és 1976 között a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának általános elnökhelyettese, 1976-tól haláláig a Minisztertanács Titkárságának vezetője volt miniszter első helyettesi rangban. Tagja volt az MTA Szervezés- és Vezetéstudományi, továbbá Állam és Jogtudományi Bizottságának.
1917. november 29.100 éve
Nyitrán hunyt el Frank István gimnáziumi tanár, piarista szerzetes. Csepregen született 1870. február 8-án. A piaristák taníttatták ki, egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. Tizennyolc éves korában lépett a kegyestanítórendbe, öt évre rá áldozópap lett. Tanulmányainak befejezése után a rend debreceni (1895), nagybecskereki (1896–1898) és szegedi gimnáziumában (1898–1908) tanított matematikát és a fizikát. 1908-ban a nyitrai gimnázium igazgatójává nevezték ki, 1915-ig töltötte be ezt a tisztséget. Betegsége miatt egy évre szabadságolták, 1916-ban pedig nyugdíjazták. Frank Istvánnak nagy érzéke volt a kor technikai újdonságaihoz, melyeket beiktatott a tanrendbe. A világítás témájához kapcsolódóan osztályával ellátogatott az 1896-ban üzembe helyezett nagybecskereki villamostelepre és a gimnáziumi értesítőben beszámolt a látottakról. Ismertetője a világítás itteni történetének fontos dokumentuma.
1842. november 30.175 éve
Nagy-Écsen született Végh Endre főgimnáziumi tanár. 1872-ben nyert tanári oklevelet magyarból, latinból és görögből. Ezt követően a kaposvári állami főgimnázium rendes tanára volt. Irodalmi és nyelvi témájú cikkei jelentek meg a kaposvári állami főgimnázium Értesítőjében. 1908. október 10-én hunyt el Kaposváron.