<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


Október

1842. október 1.175 éve
Kalocsán elhunyt Csupor Mihály püspök. 1765-ben született Győrszemerén. Pozsonyban és Pesten végezte hittudományi tanulmányait. 1790-ben szentelték pappá. Ezután az egyház a déli országrészbe irányította a török utáni egyházszervezet további megszilárdítására. Előbb újvidéki és zentai káplán volt, majd szenttamási plébános. Innen került 1798 júliusában a temerini egyházközség élére. Csupor Mihálynak szívügye volt az oktatás, mindent megmozgatott annak érdekében, hogy új iskolát emeljenek, s újabb tanerőt alkalmazzanak. Támogatás híján azonban az iskola ügye elakadt. Csupor Mihály 1821-ben megvált Temerintől, Kalocsára nevezték ki ifjabb mesterkanonoknak és szentszéki ülnöknek. Pályafutása ettől kezdve felfelé ívelt: 1822-től tiszai főesperes, 1828-tól bácsi prépost, 1840-től kalocsai nagyprépost és drivasztói választott püspök. Temerin rendezetlen iskolaügyéről nem feledkezett meg, 1835-ben saját költségén felépíttette a még ma is álló iskolaépületet. 1842. október 1-jén hunyt el Kalocsán.
1892. október 1.125 éve
Győrben született Rábl Jenőné (sz.: Koncz Erzsébet) gyógyszerész. Gyógyszerész oklevelét a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte 1919-ben. Ez időtől kezdve a győri "Városi" gyógyszertárban dolgozott férje, Rábl Jenő mellett. Férje halála után - 1933-tól - maga vezette a gyógyszertárat, majd a gyógyszertárak államosítása után - 1950-től - az 5/11-es győri gyógyszertár vezetője lett. Haláláig, 1957. március 1-ig itt működött.
1917. október 1.100 éve
Sopronban született nemes nagy-kürthi és kis-jókai Takách Géza huszárszázados. 1939. január 15-én a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd szakaszparancsnoknak Ceglédre, a 2/II. huszárosztály géppuskás századához helyezték. 1941. november 1-jén főhadnaggyá léptették elő. 1942 és 1943 között a 2. huszárezred karpaszományos iskoláján oktatott, majd 1944. július 1-ig az örkénytábori Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója volt. 1944. július 1. és október 10. között galíciai területen, majd a Kárpátokban mint a bácstopolyai 13. felderítő osztály huszárszázad parancsnoka frontszolgálatot teljesített. 1944. október 10-én megsebesült, felépülése után Csurgóra, a törzspótszázadhoz vonult be. 1944. november 1-jén századossá léptették elő. 1945. május 5-én amerikai fogságba esett, 1946. március 15-én tért haza. 1947. április 19-én végkielégítéssel elbocsátották a honvédségtől. 1958-ban megfosztották rendfokozatától, 1990-ben rehabilitálták és 1995-ben őrnaggyá léptették elő. Halálozási adatait nem ismerjük.
1892. október 2.125 éve
Kisfaludy Károly (1788-1830) költő, drámaíró, festő szobrát felállították a győri Radó-szigeten (1921. április 24-én került mai helyére, a Bécsi kapu térre). Alkotója: Mátray Lajos (1875-1965) szobrász- és éremművész.
1867. október 3.150 éve
Tizenkilenc évi szünet után újra megnyílt a Győri Királyi Jogakadémia.
1892. október 3.125 éve
Petőházán született Bársony Kálmán cukorgyári igazgató. Középiskoláit Sopronban végezte, és itt érettségizett 1910-ben. Tanulmányainak befejezése után a bankszakmában helyezkedett el, de rövidesen a petőházi cukorgyárnál vállalt állást, ahol 1928-tól igazgatóként működött. Az első világháborúban részt vett, 1913-ban a soproni 18. gyalogezredben szolgálta le önkéntesi évét, majd ennek befejezésével tiszti vizsgát tett. 1921-ben szerelt le véglegesen. Élénken részt vett Sopron vármegye politikai és társadalmi életében és annak megbecsült tagja volt. A Soproni Autómobil Egyesület alelnökeként az ő kezdeményezésére történt, hogy a város idegenforgalmának fellendítése érdekében az egyesület megrendezte a nemzetközileg is elismert Sopron-Brennberg autó- és motorversenyt. A Kapuvári Általános Takarékpénztár Rt. elnöke volt, a Magántisztviselők Országos Nyugdíjegyesületének igazgatósági tagja, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara tagja, a magyar országgyűlés felsőházának póttagja, illetve vármegyei törvényhatósági bizottsági tag. Több nyelven (német, orosz, francia) beszélt.
1917. október 4.100 éve
Zalaegerszegen hunyt el Schedl Arnulf István bencés szerzetes, gimnáziumi tanár. 1851. július 29-én született Alsólászlón. 1870. szeptember 8-án lépett a rendbe. Pannonhalmán teológiát, a budapesti tudományegyetemen német-természetrajz szakot végzett. 1876. november 19-én ünnepélyes fogadalmat tett, 1877. július 14-én pappá szentelték. Esztergomban kezdett tanítani a gimnáziumban. 1894-től 1905-ig házgondnok is, 1905-ben Csácsbozsokon, majd 1910-ben Aszófőn, 1912-től haláláig újra Csácsbozsokon volt lelkész. Esztergomban helytörténeti műveket illusztrált.
1942. október 4.75 éve
Budapesten hunyt el nemes litértejedi Kiss Ervin huszárszázados, huszárhadnagy. Győrben született 1909. július 8-án. A Ludovika Akadémia elvégzését követően 1932. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. 1935. november 1-jén főhadnaggyá léptették elő. Az 1939. évi kárpátaljai hadműveletben mint 17. önálló gyalogdandár huszárszázadának parancsnoka vett részt. 1940-től a Hadiakadémia hallgatója volt. 1942 nyarán három hónapot töltött el a 2. hadsereg Don menti hadműveleti területén. Javarészt a 19. könnyű hadosztály parancsnokságán és a 19. önálló huszárszázadnál kapott hadibeosztást. 1942. augusztus 4-én megbetegedett, s agyvelőgyulladásban hunyt el. Posztumusz századossá léptették elő.
1992. október 4.25 éve
Budapesten hunyt el Gyárfás Miklós író, költő, dramaturg, főiskolai tanár. Győrben született 1915. december 6-án. Miskolcon érettségizett, 1934-ben színész lett. Az 1930-as években versekkel jelentkezett, prózát a második világháború után írt. 1945-ben a Haladás, 1946–tól 1948-ig az Újhold, 1949–től 1950-ig az Új Világ rovatvezetője, 1951–től 1956-ig a Színház és Filmművészet szerkesztője volt. 1949-ben a Belvárosi Színház, 1953-tól a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgtanára 1977-ig, nyugdíjazásáig. 1986-tól a veszprémi Petőfi Színház irodalmi vezetője. A győri színház két művét mutatta be: Mikszáth Kálmán–Örkény István–Gyárfás Miklós: Különös házasság (1948) és a Kisasszonyok a magasban: férfiaknak tilos (1964). 1954-ben József Attila-díjat kapott.
1932. október 5.85 éve
Győrben született Varga László Jenő orvos. Középiskolai tanulmányait a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban kezdte, majd a Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1957-ben Győrben a megyei kórház kórbonctani osztályán kezdett dolgozni, 1958-tól a belgyógyászaton. 1976-tól a III. Belgyógyászati Osztály vezető főorvosa. Fő kutatási területei a klinikai immunológia, gastroenterologia, valamint a vírus okozta hepatitisek voltak. Eredményeit konferenciákon és publikációkban ismertette.
1992. október 5.25 éve
Győrben hunyt el Kovács György kanonok. Sopronkövesden született 1912. február 27-én. A teológiát Innsbruckban végezte, ahol 1936. július 26-án pappá szentelték. Ezután a Soproni Városplébánia káplánja. 1946-tól 1954-ig a győri szeminárium vicerektora, 1947-től 1954-ig egyházmegyei számvevő is, 1947-ben teológiai doktor és püspöki tanácsos. 1954-ben politikai fogoly, 1955-től 1971-ig Győr-Nádorváros plébánosa, 1960-tól 1978-ig a győri papnevelő intézet rektora és a hittudományi főiskola igazgatója, 1964-ben majki címzetes prépost, 1971-ben székesegyházi kanonok, 1978-ban őrkanonok, 1979-től 1985-ig Győr-Belváros plébánosa.
1842. október 6.175 éve
Győrben született Farkas Szerafin (Ferencz) hitszónok, ferences szerzetes, író. A gimnáziumot szülővárosában végezte. 1857-ben a Ferencz-rendiek Szűz Máriáról Nevezett Rendtartományába lépett és az újoncévet Búcsúszentlászlón töltötte; a bölcseletet Nyitrán és Boldogasszonyban végezte. A teológiát Nagyszombaton két évig, Pozsonyban egy évig és Érsekújváron szintén egy évig tanulta; utóbbi helyen 1863-ban ünnepélyes fogadalmat tett és tanárnak alkalmazták a katolikus algimnáziumhoz. 1865-ben misés pappá szentelték és két évi tanárkodás után 1874-ig a zárda-templomokban hitszónokként működött, majd 1884-ig a rendi növendékek teológiai tanára volt. A kötelező tíz év betöltése után egy-két helyen mint elnök, vagy mint másodházfőnök, utóbb Dinnyésen helyettes lelkészi minőségben négy évig működött, majd Érsekújváron lakott, ahol házi lelkiatyaként szolgált. Andocs búcsújáró helyen hunyt el 1913. december 14-én.
1892. október 6.125 éve
Orsován (Románia) született Nádas Ernő textilmérnök. Szülőhelyén kezdte tanulmányait, Lugoson érettségizett 1910-ben. Bécsben közgazdaságtanból, Brünnben textiltechnikából szerzett diplomát. A Győri Linum-Taussig Sámuel és Fiai Lenfonó és Szövőgyár Rt.-nél dolgozott. 1915-ben frontszolgálatot teljesített. 1924-től a gyár helyettes vezetője és irodafőnöke volt. Az 1930-as évek végén a Szociáldemokrata Párt tagja lett. 1940-ben kapcsolatba került a brit titkosszolgálattal, amely szabotázsakció megszervezésére buzdította. Az előkészületekig jutott, amikor segítőivel együtt letartóztatták. Halálra ítélték és kivégezték 1942. április 11-én.
1912. október 8.105 éve
Kapuváron született Kerényi Olaf Lajos bencés szerzetes, pedagógus, szerkesztő. A gimnáziumot a szombathelyi premontreieknél kezdte, majd Pannonhalmán fejezte be. 1931-ben lépett be a bencés rendbe, 1937-ben szentelték pappá. 1938-ban Pápán magyar-latin szakos tanár, 1940-ben házgondnok. 1944-ben tábori lelkészként szolgált, a kórházzal került Nyugatra. A háború után Bajorországban élt, 1947-ben érkezett Sao Paulo-ba. Itt magyar főlelkészként szolgált, magyar rádióórákat szervezett, egyházközségi lapot szerkesztett. 1963-tól 1977-ig a magyar kolónia Szent István Egyházközség főlelkésze. Sao Pauloban hunyt el 1977. augusztus 24-én.
1892. október 10.125 éve
Mihályiban született Zsirai Miklós nyelvész, finnugorológus, egyetemi tanár, a MTA tagja. Egyetemi tanulmányait 1912-ben kezdte a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán mint az Eötvös-kollégium tagja. Az I. világháborúban katonai szolgálatra vonult be, 1915-ben a Przemyśl melletti ütközetben orosz hadifogságba került, 1920-ban tért haza Nyugat-Szibériából. Egyetemi tanulmányait folytatva, 1922-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett, 1921-től a MTA főtitkári irodájának vezetője, 1924-től az Eötvös-kollégium tanára. 1932-től a budapesti egyetemen tanár, 1935-től a finnugor intézet vezetője, 1944-től 1952-ig a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke. 1932-től 1936-ig a Magyarosan című nyelvművelő folyóirat szerkesztője, illetve társszerkesztője. 1935-től 1953-ig a Nyelvtudományi Közleményeket is szerkesztette. Kiadta Reguly Antal és Pápay József osztják gyűjtésének egy részét. Fő kutatási területén, a finnugor nyelvtudományon kívül a magyar nyelvtudomány számos problémájával, az általános nyelvészet kérdéseivel és a magyar nép történetének vizsgálatával is foglalkozott. Jelentős a nyelvművelő munkássága is. A szovjet nyelvészeti irodalom eredményeit elsők között ismertette 1945 után. Munkássága elismeréséül 1949-ben Kossuth-díjat kapott. 1955. szeptember 9-én hunyt el Budapesten.
1912. október 15.105 éve
Mosonban halt meg Kühne Károly gépgyáros. Mosonban született 1869. október 2-án. Iskoláit is itt kezdte és a fővárosban folytatta. Zürichben szerzett gépészmérnöki oklevelet, melyet a budapesti műegyetem honosított. 1895-ben apja, Kühne Ede cégtársául fogadta gyárában. Elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a gyár a századforduló körül meg tudott újulni és apja halála után is virágzott. Moson megyében a törvényhatósági és a közigazgatási bizottság tagja volt. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület gépészeti szakosztályának, a Gyáriparosok Országos Egyesületének és a Gyáriparosok és Vasművek Országos Egyesületének vezetőségének is tagja volt. 1905-ben a Szabadelvű Párt színeiben indult helyben a választásokon. A Mosonvárosi Takarékpénztár elnöke és kereskedelmi tanácsos volt.
1932. október 17.85 éve
Budapesten halt meg Varsányi Irén színművész. Győrben született 1880. augusztus 16-án. A Színművészeti Akadémia elvégzése után alapító tagja lett a Vígszínháznak. Pályája kezdete óta főszerepeket játszott. 1926-ban kormányzói kitüntetésben részesült. Napjainkban a Vígszínházban művészeti díjat neveztek el róla.
1892. október 19.125 éve
Bécsben hunyt el Richter Antalné (Csazenszky Jozefa) énekesnő. Győrben született 1822. január 6-án. 1842-ben férjhez ment Richter Antalhoz, aki a Győri Székesegyház karnagya volt. 1844-ben férje előadta Haydn Évszakokját, melyben Jozefa a szoprán szólót énekelte. Rövid hamburgi tartózkodásuk alkalmával az operaházban énekelt. Férje halála után Bécsbe költözött. Egy darabig Pesten énektanárként működött, majd különböző európai városokban - Lipcse, Szentpétervár, Augsburg, Basel, Zürich, Moszkva - lépett fel. Legfőbb sikereit mint Fidelio, Donna Anna, a Tannhäuser Erzsébetje, Valentin, Agáta aratta. Összesen 64 szerepet tudott. 1865-ben Bécsben telepedett le, és énektanárként működött. 1868-ban, rövid ideig a müncheni zenei konzervatóriumban tanított. 1857-ben Bécsben, a Tannhäuser első bécsi előadásakor ő énekelte Vénusz szerepét.
1987. október 20.30 éve
Budapesten hunyt el Sulyok Mária (Szautner) színésznő. Királyhidán született 1908. október 20-án. Az alsó osztályokból két évet helyben végzett el, majd Bruckban járt iskolába, párhuzamosan tanult meg magyarul és németül. 1929-ben a budapesti Színművészeti Akadémián szerzett oklevelet. Pályáját Debrecenben kezdte, majd Miskolc következett. Budapesten játszott a Vígszínházban, a Magyar, a Pesti, a Royal, a Városi és a Madách Színházban. 1945-től 1951-ig a Művész, a Belvárosi, a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad tagja, de más színházakban is fellépett. 1951-től 1966-ig a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán a beszédművészet és a színészmesterség tanára volt. A színpadi irodalom több műfajában játszott átütő erővel. Művészetéért 1957-ben Kossuth-díjjal, 1961-ben Érdemes Művész, 1963-ban Kiváló Művész kitüntetéssel jutalmazták.
1992. október 20.25 éve
Budapesten hunyt el Östreicher Emil sportvezető. Győrben született 1914. december 7-én. 1955–től 1956-ig a Budapesti Honvéd labdarúgó-szakosztályának vezetője volt, 1956-tól külföldön élt. 1957-től 1963-ig a spanyol Real Madrid labdarúgócsapatának technikai igazgatója volt. Nevéhez fűződik Puskás Ferenc szerződtetése a Real Madridba. 1963–tól 1964-ig az olasz Torino csapatánál dolgozott, majd visszatért Spanyolországba. Először az Espanolnál, később a Valenciánál volt technikai vezető. 1972–től 1974-ig a német Schalke 04 csapatánál is dolgozott. 1984-től 1986-ig a magyar labdarúgó-válogatott technikai vezetői tisztségét töltötte be.
1667. október 23.350 éve
Imstben (Ausztria) született Wittwer Márton Athanáz építész, karmelita szerzetes. Kitanulta a kőművesmesterséget, majd Prágába utazott, ahol bekapcsolódott a Szent József-templom építésébe. 1695-től befejezte a linzi karmelita barátok templomának építését. 1695. május 3-án belépett a rendbe. Ekkor vette fel az Athanasius szerzetesi nevet. 1714-től 1728-ig élt Győrben. 1714-ben építette az egykori Szent Adalbert-prépostság helyén lévő Kálvária-kápolnát és a hozzá tartozó stációkat. Legnagyobb győri munkája a karmelita templom és kolostor megépítése volt. A stílusjegyek azonossága miatt feltételezhető, hogy a Szent Ignác-templom homlokzatát is ő tervezte és építette át 1726 körül. A kutatók egy része neki tulajdonítja a Magyar Ispita templomának építését is. 1728 februárjában távozott Győrből. Az itt töltött évek alatt több észak-dunántúli városban vállalt megbízást. Építményei megtalálhatók Pannonhalmán, Pápán, Zircen és Sümegen is. 1732. május 12-én hunyt el a csehországi Pacovban.
1987. október 23.30 éve
Győrben hunyt el Lakatos László gimnáziumi tanár. Győrben született 1907. június 25-én. Középiskoláit a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte. A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet, 1933-ban doktorált. 1945-től a Révai Miklós Gimnázium, 1952-től nyugdíjazásáig a Kazinczy Ferenc Gimnázium tanára volt. 1950 és 1952 között megyei szakfelügyelő volt. 1945-től részt vett a győri Kisfaludy Irodalmi Kör munkájában.
1757. október 24.260 éve
Budán halt meg Raab István költő, pedagógus, jezsuita szerzetes. Magyaróváron született 1686. október 11-én. (Szinnyei József szerint Győrben született 1686. október 12-én.) Győrben tanult, ahol 1703-ban belépett a jezsuita rendbe. 1710-ben Nagyszombatban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1710-től 1714-ig a győri, a pozsonyi és a nagyszombati gimnáziumban tanított. 1714-18-ban a bécsi egyetemen teológiát tanult, emellett a Pázmáneumban tanulmányi felügyelő. Ezután Nagyszombatban, Egerben és Budán tanított. 1724-től római magyar gyóntató, a rendi generális titkárságán működött. 1730-ban visszatért Magyarországra és a rendi tartományfőnök tanácsosa lett. 1735-től a pozsonyi kollégium rektora, 1737-től a bécsi Pázmáneum igazgatója, 1744-től a budai papnevelő igazgatója.
1882. október 24.135 éve
Kapuváron született Bodor Ödön (1899-ig Krausz) középtávfutó, labdarúgó. 1900-tól 1906-ig a Magyar Úszó Egylet atlétája, 1906-tól 1912-ig a Postás atlétája, rövid- és középtávfutó, labdarúgó. Olimpiai 3., olimpiai 4. helyezést ért el, 12-szeres magyar bajnok. Budapesten halt meg 1927. január 22-én.
1967. október 24.50 éve
Sopronban hunyt el Wossinszky Kázmér festő, grafikus. Ősi lengyel nemesi család sarjaként, 1895. október 15-én született Kismartonban (németül Eisenstadt, város Ausztriában). Előbb szülővárosában, később a soproni "Zögerei"-ben tanult, s végül a fővárosi Rákócziáneumban érettségizett. Bécsben előbb (szülei óhajára) orvosnak tanult, majd átiratkozott az orvostudományi karról a Képzőművészeti Akadémiára. Három félév elvégzése után 1921-ben hazatért Balfra, itt élt és dolgozott haláláig. Balf és a mögötte elterülő Fertő tó a maga varázslatos világával életének keretévé, művészetének legfőbb ihletőjévé vált. 1924-ben már mint érett művész állított ki a Műcsarnokban, s ezt követően többször is a Nemzeti Szalonban. 1935-ben Horváth Józseffel volt közös tárlata a Soproni Képzőművészeti Körben. 1947-ben a Liszt Ferenc Múzeumban szerepelt, majd Győrött és Kismartonban volt közös kiállítások résztvevője. Impresszionista festményei megörökítették a Fertő tavi halász-vadász-pákász romantikát, zsánerképei a falu világának életét elevenítették meg. Biblikus témákat is feldolgozott, Ákos Ernővel közösen készítette a kópházi, a balfi és a sopronhorpácsi templomok faliképeit. Freskója van a soproni Szent György-dómban. A II. világháború után családja tönkrement. Az államosítást követően, élete utolsó éveiben az értéken alul eladott képeiből tartotta fenn magát.
1987. október 26.30 éve
Budapesten hunyt el Király Iván ornitológus, helytörténész, tanár. Bogyoszlón született 1894. október 3-án. Iskoláit szülőfalujában, majd a Soproni Evangélikus Lyceumban végezte. Az érettségi vizsga letétele után, 1913-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-földrajz középiskolai tanári szakára iratkozott be. Harcolt az első világháborúban. Tanári pályáját 1921-ben Pápán kezdte. 1925-ben költözött családjával Csornára, a helyi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú Iskolában tanított. Egyik legelső képviselője volt a II. világháború előtt a madár- és természetvédelem eszméje széles körű elterjesztésének. A Csornai Premontrei Gimnázium államosítása után az intézmény igazgatója lett, majd igazgatóhelyettese. 1956 áprilisában vonult nyugalomba, ekkor költözött fel Budapestre. Nyugdíjas éveiben hadtörténeti és tudománytörténeti kutatásokat végzett. 1931-től a Hanság Madárvárta vezetőjeként dolgozott. Hiteles leírást készített az 1849. június 13-iki csornai csatáról.
1887. október 27.130 éve
Győrben született Csillag József orvos. A helyi izraelita elemi iskola után a győri Magyar Kir. Állami Főreáliskolában tanult, 1907-ben érettségizett. 1912-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett, majd 1913-1914-ben a bécsi és berlini klinikák munkájával ismerkedett. Az első világháborúban katonaorvos volt. 1924-ben az Árpád úton megnyitotta a Csillag Szanatóriumot. 1944-ben deportálták, a koncentrációs táborból legyengülve tért haza, Győrben hunyt el 1945. június 1-én.
1917. október 27.100 éve
Győrben született Szabó Sándor újságíró. 1937-ben a győri Bencés Gimnáziumban érettségizett, 1937 és 1939 között Sajtófőiskolát végzett. 1937-től 1940-ig a Győri Nemzeti Hírlap munkatársa volt, 1940-től 1942-ig katonaként szolgált, 1942 és 1945 között haditudósító volt, a Tábori Újság szerkesztője. 1945-től 1947-ig a Győri Kisfaludy Színház főrendezőjeként működött. 1948 és 1953 között egy koncepciós perben 5 és fél év börtönre ítélték. 1953-tól 1979-ig tisztviselő volt, 1979-től nyugdíjas. 1992. március 14-től a Magyar Újságírók Közössége alapító tagja volt. 1998 őszén, 81 éves korában hunyt el Budapesten. Kívánsága szerint a Farkasréti temetőben apósa, Kodolányi János sírjában helyezték el.
1987. október 27.30 éve
Győrben hunyt el Iróffy Kázmér újságíró. Budapesten született 1924. március 3-án. Rajkán végezte az elemi iskoláit, a győri Gzuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1942-ben. 1946-ban a budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen latin és történelemtanári oklevelet szerzett. A Győri Munkásnál újságíró. Tagja volt az SZDP-nek. A Magyar Vagon- és Gépgyár lapját, a Rábát szerkesztette 1949-ig. Támadások miatt Heves megyébe megy, Egerben lapszerkesztő. 1953-tól újra Győrben él. 1963-tól 1980-ig szerkeszti a Győri Textil Művek Aranypille című üzemi lapját. A gyár női kézilabdacsapatának szervezője.
1817. október 29.200 éve
Sopronban született neves polgárcsalád sarjaként Ihász Rudolf nemzetőrkapitány, országgyűlési követ, főjegyző. Az Evangélikus Líceumban tanult 1829-től 1831-ig. Vármegyei jegyző volt, amikor a forradalom hírére 1848. március 16-án beállt nemzetőrnek. Szeptember 24-én lett a soproni önkéntes mozgó nemzetőrszázad választott kapitánya. Perczel Mór parancsnoksága alatt századával részt vett a Muraköz felszabadításában. 1861-ben, 1865-ben és 1869-ben is megválasztották Sopron országgyűlési követévé. 1874-től 1884-ig Sopron főjegyzője. 1886. május 13-án hunyt el Sopronban.
1867. október 29.150 éve
Győrben született Győri Ottmár miniszteri tanácsos. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után erdőmérnöki diplomát szerzett a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán. Moson város felkérésére a szabályozatlan területek felmérését végezte, mellyel komoly elismerést szerzett. Később a Fogarasi-havasokban határ kiigazításokkal bízták meg. Kezdetben mint mérnök, később mint főmérnök tevékenykedett. Munkája elismeréseként a Wekerletelep adminisztratív vezetőjévé nevezték ki, majd műszaki főtanácsos lett. 1908-ban tervei szerint készült el a Wekerle munkástelep. Birtok- és városrendezés tagosítási kérdések alapos ismerője volt. 1919-ben elvesztette állását, a Pénzügyminisztérium földmérési ügyosztályán helyezték el. Alapító tagja a Mérnöki Kamarának. A kispesti Levente Egyesület, Gyorsíró Egyesület, a Wekerle telepi iskolák és óvodák elnöke volt, a Magyar Mérnök- és Építész Egyesület geodéziai szakosztályának egy cikluson keresztül elnöke volt. Signum Laudis kitüntetéssel ismerték el érdemeit, ezen kívül TESZ jubileumi emlékéremmel, OTT testnevelési ezüst éremmel díjazták. 1946. október 5-én tüdőgyulladásban hunyt el, a kispesti régi temetőben nyugszik. 1991-ben elismerve hatalmas érdemeit, amit a telep, és annak lakói érdekében tett, Kispest díszpolgárává választották. A Wekerletelepen (Budapest XIX. kerületi városrészében) teret neveztek el róla.
1942. október 29.75 éve
Diósgyőrött született Szalay László jogász, egyetemi oktató. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1966-ban szerzett diplomát Summa cum laude minősítéssel. Az egyetem befejezése után az Artex Külkereskedelmi Vállalatnál jogász, 1967-től 1971-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen egyetemi oktató, majd 1971-től 1984-ig az Igazságügyi Minisztériumban a gazdasági jogalkotás terén törvényszerkesztő volt. 1984-től 1998-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdasági Jogi Tanszékén egyetemi docens. 1998 szeptemberétől a Budapesti Gazdasági Főiskolán kinevezett főiskolai tanár volt. Több évig a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola, a győri Széchenyi István főiskola, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghívott előadója volt gazdasági jogi, kereskedelmi jogi, illetve üzleti jog diszciplina területén. Mintegy tíz önálló monográfia, könyv, egyetemi tankönyv szerzője, illetve társszerzője volt. Ezen túl mintegy negyven tanulmánya, publikációja jelent meg. 1983-ban megszerezte az állam- és jogtudományok kandidátusa fokozatot. Német kandidátusi és orosz állami nyelvvizsgát is szerzett. 2010 áprilisában hunyt el Győrben.
1962. október 31.55 éve
Pannonhalmán hunyt el Nagy L. József piarista szerzetes, természettudományi szakíró, pedagógus. Kunszigeten született 1882. szeptember 21-én. A teológiai és egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Matematika- és fizikatanári oklevelét 1906-ban szerezte meg. Szegedi, budapesti, debreceni, nyitrai, 1917-től magyaróvári tanári működés után 1919-től hét évig ismét Budapesten tanított. 1932-től 1948-ig ismét a magyaróvári piarista gimnázium tanára. 1950-től 1954-ig Kunszigeten rokonainál élt. 1959-től a pannonhalmi papi öregotthon lakója. Fizikából népszerűsítő továbbképző előadásokat tartott, szakcikkeket írt, tankönyvet állított össze.