<< Vissza az évfordulókhoz   Január   Február   Március   Április   Május   Június   Július   Augusztus   Szeptember   Október   November   December   


2017


Január

1932. január 1.85 éve
Budapesten halt meg Hegyi Gyula főispán. Nezsiderben született 1871. december 5-én. A gimnáziumot Magyaróváron és Győrben, a jogi egyetemet Pozsonyban és Budapesten végezte el. Sopronban kezdte gyakornokságát, 1901-től Nezsiderben ügyvéd. 1904-től Magyaróváron 14 évig főügyész. Megszervezte a Gyermekvédő Ligát, árvaházat létesített, újjászervezte a Moson vármegyei Tűzoltószövetséget. 1917-ben főispánná nevezték ki. Felesége segítségével megszervezte a háborús hadikonyha intézményét. Károlyi Mihály teljhatalmú kormánybiztosnak nevezte ki. A balratolódás miatt benyújtotta lemondását, amit Károlyi Mihály nem fogadott el. Végül 1919 februárjában mondott le. A konszolidáció után a főhercegi uradalom jogtanácsosaként működött.
1992. január 2.25 éve
Amerikában hunyt el Cher, Frank J. újságíró. Koroncón született 1899. június 28-án. A William Penn Journal szerkesztője, a William Penn egyesület pittsburghi vezetője volt, 1933-tól 1936-ig a clevelandi magyar színház igazgatójaként működött.
1932. január 3.85 éve
Győrben született Magassy Sándor evangélikus lelkész, egyháztörténész. Sopronban járt iskolába, az Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd az Evangélikus Teológiai Akadémián szerzett diplomát 1955-ben. Gyülekezeti lelkész Tárnokrétiben (1956 és 1966 között), Takácsiban (1966 és 1971 között), Marcalgergelyiben (1971 és 1974 között), Nagysimonyiban (1974 és 1987 között). 1987 áprilisától Bakonyszombathelyen szolgált nyugdíjazásáig, 1992-ig. 1986-tól a Teológiai Tudományos Társaság tagja. A budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia győri kihelyezett tagozatának előadója. Alapító tagja az Ordass Lajos Baráti Körnek, tagja a Keresztény Igazság szerkesztőbizottságának. Alapító tagja és egy ideig titkára a Fraternitás Evangélikus Lelkész Egyesületnek. Budapesten halt meg 2003. február 10-én.
1987. január 3.30 éve
Pannonhalmán hunyt el Virágh Teofil István Richárd bencés szerzetes, tanár, könyvtáros. Devecserben született 1892. november 15-én. 1911-ben lépett be a rendbe, 1916-ban szentelték fel. Latin-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Győrött gyakorló tanár, Győrszentivánon hitoktató volt. 1929-től Győrött gimnáziumi tanár, 1933-tól igazgató. 1938-tól Budapesten a Katolikus Főigazgatóság igazgatója, 1940-től a Budapest-vidéki tankerület főigazgatója. 1949-től Pannonhalmán főkönyvtáros.
1957. január 5.60 éve
Budapesten halt meg Merényi Rudolf festő, grafikus. Nezsiderben született 1893. július 19-én. A Képzőművészeti Akadémián Zemplényi Tivadar, majd Réti István növendéke volt. Nagybányán is dolgozott. A Nemzeti Szalonban 1914-től, a Műcsarnokban 1917-től állított ki. 1925-ben a Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből. Főleg női aktokat festett.
1917. január 6.100 éve
Hegyeshalmon született Cziráki Lajos festőművész. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1944-ben diplomázott. Két alkalommal nyert római ösztöndíjat. A Képzőművészeti Főiskolával párhuzamosan tanári oklevelet is szerzett. 1959-től Győrben tanított a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben. Társszerzőként főiskolai jegyzeteket írt és illusztrált. 1968-tól a győri Révai Miklós Gimnázium tanára. Tagja volt a Magyar Képzőművészeti Alapnak, a Magyar Képzőművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Szövetségének, valamint a Mednyánszky Társaságnak. A képzőművészet szinte valamennyi műfajában dolgozott. Táblaképei megtalálhatók neves magángyűjtőknél, illetve több intézményben, mint pl. a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, a Szent Benedek-rend képgyűjteménye (Pannonhalma), Magyar Nemzeti Galéria (Bp.). Szakmai díjai: Baló Ede festészeti díj, Szinnyei Társaság Nemes Marcell-díja, Munkácsy-díj, Kormos István-díj, "In memoriam '56" országos festészeti I. díj, 1993-ban Győr díszpolgárává választották, Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet kapott 1997-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki 1999-ben. Elhunyt 2003. június 1-jén Győrben.
1862. január 9.155 éve
Kisgörbőn hunyt el Bezerédj Ignác, Győr megye első alispánja. 1783.július 19-én Győrben született. Apja Bezerédj Ignác hétszemélynök, akinek idejében 1812-ben szerezte meg a család Ménfőt. Iskoláit Győrött végezte, Pesten és Veszprémben gyakorolta a jogot. 1806-ban Zala megyében lett második aljegyző, illetve szolgabíró. 1809-ben a felkelt Zala megyei nemesi sereg második lovaskapitánya volt. 1816-ban Győr megyében lett előbb főszolgabíró, majd 1823-ban másodalispán, végül 1828-tól 1842-ig első alispán, ekkor udvari tanácsosnak nevezték ki. Az 1825-27-es és az 1830-as országgyűlésen ő képviselte Győr megyét. 1835-ben Frumann Antal által készített emlékplakettet adtak ki arcképével.
1887. január 9.130 éve
Győrben született Reich Ernő feltaláló, gépészmérnök. Oklevelét a Budapesti Műegyetemen szerezte. 1911-ben az Engel Károly cég kötelékébe lépett, melyet 1948-ra - elsősorban találmányaival - kisüzemből ezer munkást foglalkoztató elektrotechnikai és finommechanikai műszergyárrá fejlesztett. Ebből az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára, később a Villamos Berendezések és Készülékek Gyárának egyik részlege fejlődött ki. Rövid ideig másodállásban dolgozott a Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárában. 1951-től a Villamos Forgó-géptervező Irodában, majd 1954-től a Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalatnál dolgozott. 1957-ben nyugalomba vonult. Műszerekre, kisgépekre, szerelési anyagokra vonatkozó belföldi szabadalmainak száma meghaladta a százat, a külföldieké közel nyolcvan volt. Legismertebb, és külföldön is elterjedt találmánya 1926-ból az úgynevezett Reich-fogó néven ismert villamossági mérőműszer, mellyel váltakozó áramok feszültsége, áramerőssége, teljesítménye és teljesítménytényezője vezetékbontás nélkül mérhető. A Reich-fogó szabadalmát a Siemens és a General Electric világcégek is megvették. Budapesten hunyt el 1965. október 5-én.
1932. január 10.85 éve
Kapuváron született Szabó György író, szerkesztő. Középiskoláit Pannonhalmán, majd Budapesten végezte. 1954-ben az ELTE-n olasz-könyvtár szakos diplomát szerzett. 1956 és 1965 között az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa. 1965 és 1975 között az Új Írás rovatvezetője. 1975-től 1985-ig a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum főmunkatársa, 1985-től 1992-ig a Magyar Nemzet főmunkatársa, kulturális rovatvezetője. 1993-tól a Népszabadság főmunkatársa. Budapesten halt meg 2005. július 1-jén.
1787. január 11.230 éve
Lőcsén született Raab Keresztély ötvös. Győrben 1810-ben nyert állampolgárságot. 1820-tól 1828-ig, majd 1836-tól 1855-ig a győri ötvöscéh első céhmestere. 1844-ben adományt tett a létesítendő református főiskola javára. Munkái közül asztali edényei, fogadalmi tárgyai ismertek. Ezek a Xántus János Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a győri székesegyházban találhatók. Győrben hunyt el 1864. február 3-án.
1917. január 13.100 éve
Sopronban született Jámbor Béla biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1958). A budapesti műszaki egyetem vegyészmérnöki karán szerzett oklevelet (1940). Közgazdasági mérnöki (1941), gazdasági szaktanári (1947) oklevelet is szerzett, közgazdaságtudományi (1946) és műszaki egyetemi (1949) doktorátust nyert. 1948-ig az Országos Chemiai Intézet vitamin-, majd paprikaosztályán vegyész, ill. osztályvezető. 1949–től 1950-ig az Agrokémiai Kutató Intézet biokémiai osztályán, majd 1951–től 1952-ig a Magyar Tudományos Akadémia Elektronmikroszkóp Laboratóriumában tudományos kutató. 1952–től 1964-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényélettani Tanszékén docens, 1955–től 1956-ig tanszékvezető, 1964-től haláláig egyetemi tanár volt. Vitaminkutatással, a növényi nitrogén-anyagcsere vizsgálatával, a citosztatikus anyagok szerkezeti átalakulásával foglalkozott. Nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű eredményeket ért el. Polarográfiás módszereket vezetett be és fejlesztett tovább. Főleg a tetrazóliumsók hatását és biológiai felhasználási lehetőségeiket kutatta. Számos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. 1971. január 30-án hunyt el Budapesten.
1992. január 13.25 éve
Verőcemaroson (Pest megye) hunyt el Pális Pál újságíró. 1921. január 1-jén született Csanádapácán (Békés m.). 1939-től 1946-ig szabómesterséget tanult. 1946-tól a Goldberger Rt.-nél fonodai munkás. 1947-től újságíró a Friss Újságnál, majd a Magyar Rádió munkatársa 1951-től. 1952-ben a győri stúdió megszervezésével bízták meg. A Magyar Rádió Győri Stúdiójának vezetője volt 1953-tól 1957-ig. 1953-tól letartóztatásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem levelező hallgatója volt magyar nyelv és irodalom szakon. 1956. október 26-ától november 3-áig a „Szabad Győr Rádió”, majd a „Szabad Petőfi Rádió, Győr” néven jelentkező stúdió vezetője. 1957. július 5-én előzetes letartóztatásba került. Ügyében a Győri Megyei Bíróság halálos ítéletet hozott, amit a Legfelsőbb Bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatott. 1961. március 31-én amnesztiával szabadult. 1966-ig az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál terjesztőként dolgozott, majd 1966-tól 1987-ig a szobi vasútállomáson volt állásban, mint raktáros és ellenőr.
1862. január 14.155 éve
Nagykárolyban született Fetser Antal római katolikus püspök. Tanulmányait a nagykárolyi piaristáknál kezdte. A nagyváradi papnevelő intézetben és a budapesti központi papnevelő intézetben végezte teológiai tanulmányait, 1885-ben szentelték pappá, ezután Nagyváradon dolgozott különféle beosztásokban. 1911-ben a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével tüntették ki. 1914 decemberétől lett győri püspök. Saját költségén szanyi birtokán hadikórházat létesített, amit később árvaházzá alakított át. Püspöksége idején számos győri templomot felújíttatott. 1926-ban Rábacsanakon építtetett neoromán plébániatemplomot. Támogatásával épült a gyárvárosi templom. Nevéhez fűződik a kórházi lelkészség megszervezése. 1933. október 6-án hunyt el Győrben.
1842. január 17.175 éve
Csécsényben született Nagy Antal r. k. pap, apát, székesegyházi kanonok, főesperes. A középiskolát és a teológiát Győrött végezte. Pappá szentelték 1866. július 20-án. Több helyen való káplánkodás után 1869-től plébános Felső-Gallán, 1876-tól Ó-Szőnyben. 1891-ben egyházmegyei zsinati vizsgáló, 1892-ben szentszéki ülnök és a Szent István Társulat irodalmi és tudományos osztályának tagja. 1898-ban kanonok, 1905-ben címzetes sümegi prépost lett. Számos költeménye, elbeszélése, cikke, értekezése jelent meg a Győri Közlönyben, Tanodai Lapokban, Katholikus Néplapban, Idők Tanujában. Több önálló kötetét is kiadták, pl. Szívhangok (Győr, 1865.), Az iskolamester leánya (ford., Pest, 1874), Hitelemzés példákban I. köt. (Pest, 1876), II. köt. (Komárom, 1881.), III. köt. (Komárom, 1886.), Nagyböjti szentbeszéd (Győr, 1990). Sajtó alá rendezte a nagyszabású, 3 kötetes Katholikus hitoktatók kézikönyvét. A Győri Kisebb Papnevelde "Reménysugár" című kéziratos hetilapjának szerkesztője, 1896-tól 1904-ig a Borromaeus egyház-szónoklati folyóirat szerkesztője és kiadója volt. 1906. március 24-én hunyt el Győrben.
1907. január 19.110 éve
Sopronban született Winkler Oszkár építész. Tanulmányait a BME Építészeti Osztályán végezte, majd Berlinben volt vendéghallgató. Budapesten és Sopronban több épület fűződik nevéhez, például a Károly kilátó és az egyetem matematikai pavilonja. 1948-ban Győrben és Sopronban megszervezte az első vidéki állami tervezőirodákat. 1948-tól 1950-ig a Magasépítő Tervező Intézet győri irodáját, majd soproni irodáját vezette 1956-ig. 1957-től 1965-ig a Győri Tervező Vállalat főépítésze volt, a győri építészek terveinek bírálója és tanácsadója. 1960-ban munkatársaival Sopron általános rendezési tervét készítette el. 1948-tól 1975-ig a BME Sopronban működő Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán az Építéstani Tanszéket vezette, 1964 és 1969 között a Faipari Kar dékánja. 1963-tól a műszaki tudományok kandidátusa. Grafikus, akvarellista. Szakmai publikációja jelentős.
1917. január 19.100 éve
Stachyban (Csehország) született Maros Rudolf (1941-ig Maresch) zeneszerző. A család 1919-ben települt Bécsből Győrbe. A Győri II. sz. Magyar Királyi Állami Gárdonyi Géza Polgári Fiúiskolában kezdte tanulmányait. A Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói és kántori oklevelet 1937-ben. Itt kezdett el zenét tanulni. A Győri Ének- és Zeneegylet Zeneiskolájában Hermann Lászlónál tökéletesítette hegedű- és brácsatudását. Belépett a Győri Ének- és Zeneegylet zenekarába. 1937 szeptemberétől a budapesti Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán, Siklós Albert (zeneszerzés), Temesváry János (brácsa) növendéke. 1939-től 1942-ig a Székesfővárosi Zenekar brácsása. A Pécsi Városi Zeneiskola tanára és igazgatója 1942-től 1949-ig. 1949-től 1978-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított fúvós kamarazenét és 20. századi zeneszerzést. 1971-től 1972-ig Berlinben élt a Zeneakadémia ösztöndíjasaként. Korai műveit a magyar népzene és Kodály Zoltán hatása jellemzi. Első sikereit kórusokkal, népdal feldolgozásokkal aratta. Az Állami Népi Együttes számára komponált Ecseri lakodalmas több mint ezer előadást ért meg. Kiemelkedő zenekari hangszíntanulmánya az Eufoniák című sorozat (1963-1965). Háromszor tüntették ki Erkel-díjjal (1954, 1955, 1957). Érdemes művész (1973), Kiváló művész (1980), posztumusz Bartók-Pásztory-díjas (1991). 1982. augusztus 3-án hunyt el Budapesten. Maros Rudolf emlékére 1993. február 15-én a Győri Filharmonikus Zenekar Győrött koncertet adott.
1707. január 20.310 éve
Bécsben halt meg Kollonich Lipót esztergomi érsek. Komáromban született 1631. október 26-án. Bécsben végezte tanulmányait, majd belépett a máltai lovagrendbe. 1651-ben Candiánál harcolt a törökök ellen. 1666-tól nyitrai, 1670-től bécsújhelyi, 1685-től győri püspök, 1691-től kalocsai, 1695-től esztergomi érsek. 1671 és 1684 között a Magyar Kamara, 1692 és 1694 között a bécsi Udvari Kamara elnöke. 1695-től haláláig az esztergomi érsekséggel együtt járó magyar királyi főkancellár. Az ellenreformáció irányítója, szorgalmazta a török uralom alól felszabadult Magyarország németesítésére készített kormányzati tervek kidolgozását.
1892. január 21.125 éve
Győrben hunyt el Steiner Márton győri kanonok, egresi apát és pápai főesperes, szentszéki ülnök, papnevelőintézeti püspöki biztos, a Ferencz József-rend lovagja. 1828. február 28-án született Fehéregyházán. Áldozó-pap lett 1851. április 1-jén, ezután plébános volt Magyaróváron 32 évig. 1867-ben apát, 1890-ben győri kanonok lett. Cikkeket írt a Mosonmegyei Lapokba. Egyházi beszéde, melyet a feketeerdői községben újonnan épült templom felszentelése alkalmából mondott, önálló kötetben megjelent Magyaróváron 1863-ban.
1867. január 28.150 éve
Csornán született Soós Géza mezőgazda. A magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után Berg Gusztáv Sopron vármegyei veszkényi, majd kapuvári uradalmának intézője, illetve főintézője volt. 1910-től a rábapordányi bérletén gazdálkodott. 1920-ban a hercegi Esterházy-hitbizomány jószágkormányzója lett. Kapuvárott húsfeldolgozó üzemet létesített. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) igazgatósági választmányi tagja, a Sopron-megyei Gazdasági Egyesület alelnöke volt. 1930. január 5-én hunyt el Kapuváron.
1917. január 28.100 éve
Győrben hunyt el Kisfaludy Tóbiás Vince bencés szerzetes. 1847. július 20-án született Szigligeten. A rend több gimnáziumában tanított, 1877–től 1903-ig Győrött, közben 1898–tól 1899-ig házfőnök és igazgató. 1906-tól, nyugalomba vonulásától Győrött élt. Szerkesztette a Gross Gusztáv kiadásában megjelent Magyar Ifjúsági Könyvtár 1–26. kötetét 1880-tól. Sírját 1935-ben a belvárosi temetőből a köztemető XII. sz. parcellájába helyezték át.
1907. január 29.110 éve
Sopronban halt meg id. Storno Ferenc festő, építész, restaurátor. Kismartonban született 1821. február 20-án. 1840-től 1842-ig a müncheni képzőművészeti akadémián, majd két évig a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. 1845-től Sopronban élt, festészettel, építész-restaurátori munkákkal, régészettel és műgyűjtéssel foglalkozott. Az 1873. évi világkiállításon tájképeivel szerepelt. Rajongott a gótikáért, számos középkori templomot restaurált. Az MTA megbízásából számos felvételt készített magyar műemlékekről. Oltárképei, freskói szerte az országban megtalálhatók. Gazdag műgyűjteménye Sopron egyik nevezetessége.
1917. január 29.100 éve
Győrben született Szücs Jenő (Bomba) labdarúgó, szakosztályvezető. A Győri Kereskedelmi Iskolába járt, majd a textilgyárban és a vasútnál dolgozott. 1934-től a MÁVDAC-ban futballozott, majd a MÁVDAC labdarúgószakosztály vezetője és az egyesület támogatója. Az 1950-es években játékvezető, az 1960-as években játékvezetői ellenőr, az 1950-es évek közepétől önálló vendéglős, később szövőipari kisiparos. Győr városában népszerű és köztiszteletnek örvendő személyiség volt. 1985. szeptember 14-én hunyt el Győrben. A nádorvárosi köztemetőben nyugszik.
1992. január 29.25 éve
Budapesten hunyt el Farkas Vilmos nyelvész. Tápon született 1929. április 22-én. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalmi Karán magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett 1952-ben, a nyelvészeti tudományok kandidátusa 1966-ban, doktora 1984-ben. 1952-től 1960-ig a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Magyar Nyelvészeti Osztályának tudományos segédmunkatársa, 1960-tól 1966-ig tudományos munkatársa, 1966-tól 1989-ig tudományos főmunkatársa. 1981-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékének megbízott előadója, címzetes egyetemi tanára. 1989-ben nyugdíjazták. Tudományos pályafutásának elején nyelvműveléssel, leíró magyar nyelvtannal, dialektológiával foglalkozott. Részt vett a nyelvatlasz, az etimológiai szótár és a tájszótár munkálataiban. Érdeklődése az etimológia felé fordult, elsősorban a magyar nyelv görög, latin és keleti elemeit vizsgálta, valamint feldolgozta a magyar nyelv indián eredetű nemzetközi szavait. Munkásságát Akadémiai Díjjal jutalmazták (1962, 1978).
1892. január 30.125 éve
Budapesten hunyt el Lumniczer Sándor sebész, egyetemi tanár. Kapuváron született 1821. március 29-én. 1843–tól 1845-ig a pesti egyetemen Balassa János tiszteletbeli tanársegéde, majd 1845–től 1847-ig Bécsben műtőnövendék. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1848-ban Pesten a tábori sebészet előadója, később törzsorvos volt Görgey mellett. 1849-ben a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnöke. A szabadságharc bukása után Aradon internálták, lefokozták és büntetésből az osztrák hadseregbe helyezték betegápoló beosztásba. Később az államvasutaknál alkalmazták orvosként, majd a Rókus Kórház orvosa lett. Egyetemi pályafutása 1868-tól vált újra lehetővé, ekkor fogadták el magántanárnak, 1872-ben rendkívüli tanárnak, majd 1880-ban a II. sz. Sebészeti Klinika rendes professzora lett. Több magas kitüntetésben részesült, 1885-től a Főrendi Ház tagjává nevezték ki. Az igazgatása alatt levő II. sz. Sebészeti Klinikán vezették be először az antiszepszist Magyarországon. Kapuvárott utcát, gyógyszertárat és kórházat neveztek el róla.
1987. január 30.30 éve
Győrben hunyt el Vályi Hugó Gusztáv bencés szerzetes, tanár. Budapesten született 1908. január 22-én. Középiskolai tanulmányait a kőbányai Szent László gimnáziumban végezte, majd 1927-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult matematika-fizika szakon. 1931-ben lépett be a bencésekhez, 1935-ben szentelték fel áldozópappá. 1938-ban Kőszegre került tanárnak, majd 1943 és 1945 között tanár és diákotthoni rektor Pannonhalmán. 1945-ben lett az újonnan létesített csepeli gimnázium igazgatója 1948-ig, az államosításig. 1951 és 1958 között lelkész Csornán. 1958-ban újra Pannonhalmára ment, ahol gimnáziumi és diákotthoni igazgató lett 1962-ig. Ekkor került vissza Győrbe tanárnak, s itt ment nyugdíjba 1978-ban. Egészen haláláig a győri bencés templomban végzett kiterjedt lelkipásztori munkát.
1587. január 31.430 éve
Bécsben hunyt el Draskovich György bíboros, győri püspök. Bilina várában (Horvátország) született 1515. február 5-én. Krakkó, Bécs, majd Bologna és Róma egyetemein tanult. 1539-ben misés pappá szentelték. Nagyváradi kanonok, aradi, majd jászói, illetve pozsonyi prépost. 1557 és 1560 között alkancellár, I. Ferdinánd király titkára, gyóntatója. 1558-ban pécsi püspök lett, 1563-ban zágrábi püspök, négy évvel később horvát és dalmát bán. 1551-ben vitairata jelent meg Kálvin János ellen. 1573-ban kalocsai érsek, e mellett 1578 és 1587 között főkancellár is, 1585-től haláláig királyi helytartó. 1585-ben bíborossá nevezte ki a pápa. Győri püspök lett 1578 áprilisától, ezzel egyben haláláig Győr vármegye főispánja is volt. A győri székesegyházban temették el.
1937. január 31.80 éve
Győrben hunyt el Paár István római katolikus pap. Mosonszentjánoson született 1864. augusztus 9-én. Hittudományi tanulmányait a bécsi Pazmaneum Papnevelő Intézetben végezte 1885-től 1889-ig. 1889-ben szentelték fel. Ezután káplán Nezsiderben, kisegítő lelkész Rábapordányban, majd káplán Magyaróvárott 1892-93-ban. 1893 és 1902 között tanulmányi felügyelő és könyvtáros a győri papneveldében. 1897-től teológiai doktor. 1900-1902-ben a filozófia, 1902 és 1924 között a szentírástudományok tanára a győri szemináriumban. Győri székesegyházi kanonok 1923-tól. Pápai tiszteletbeli kamarás és egyházmegyei múzeumőr 1913-tól.