A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér története


Győr első kölcsönkönyvtárát Müller Ferenc könyvkötő országosan is az elsők között nyitotta meg 1789-ben, a mai értelemben vett közkönyvtár azonban a 19. század végéig nem működött a városban, így az 1880-as évek végétől mozgalom indult egy nyilvános közkönyvtár létesítése érdekében, amely végül 1898-ban jött létre a levéltári anyagok és a könyvek gyakorlati leválogatásával, szétválasztásával. Az akkor még a Városháza alagsorában berendezett állomány 1901-től már helyi kötelespéldányokkal, adományokkal (özv. Méhkerti Milkovich Zsigmondné szül. Patkóstheszéri Zámory Mária családi könyvtára) és vásárolt gyűjteményekkel (a Zittrisch család könyvtára, Stronszky Ágost csornai premontrei kanonok gyűjteménye, Karácson Imre péri plébános árverésen megszerzett hagyatéka) is gyarapodott. Az intézmény 1908-tól Városi Közkönyvtár néven lett nyilvános - a tisztviselők használatán túl - a polgárok számára is. Az első világháború nem kedvezett az egyre gyarapodó gyűjteménynek és a felhasználóknak, az olvasótermet csak 1924-ben nyitották ki újra.

Dr. Bay Ferenc regnálása alatt a városban lévő immár 14 könyvtár együttműködött, a Győri Városi Közkönyvtár 1936-ban közgyűjtemény lett, kiállításokat rendeztek, kialakítottak egy győri gyűjteményt, de a prosperálásnak közbeszólt a második világháború, melyet követően az újbóli működés csak 1946 tavaszán kezdődhetett el. 1940-ben a levéltár és a könyvtár szervezetileg is kettévált, 1951-ben a budapesti Központi Technológiai Könyvtár győri fiókja beolvadt a városi könyvtárba, a rákövetkező évben pedig a Győri Körzeti Könyvtár is egyesült a városi intézménnyel. Az így egyesített könyvtárak 1952. december 21-én megyei könyvtárrá alakultak, az új intézmény igazgatója dr. Bay Ferenc, helyettese a Körzeti Könyvtár addigi vezetője, Mezei György lett.

A Megyei Könyvtár működését a régi Városháza épületében (Rákóczi F. u. 1.) kezdte meg, raktárai azonban még jó ideig az új Városháza (Városház tér) alagsorában maradtak. Az intézmény 1956. június 3-án vette fel a Téten született Kisfaludy Károly nevét, és nagyjából ekkor ünnepelhette jogelődje megalapításának 60. évfordulóját. A könyvtár „főépülete” ugyanebben az évben már a Rába-szigeten álló KIOSZK-épület lett (1964 őszétől Pernesz Gyula vezetésével), amely egy bő évtizedig adott szűkös otthont az intézménynek. A megyei könyvtár új otthonában látványos fejlődésnek indult: 1957-ben kezdte meg működését a Könyvkötészet; 1958. július 21-én - az országban másodikként - bevezették a szabadpolcos kölcsönzést; 1959. március 21-én felavatták Győr-Szigetben az első könyvtári célokra épült kerületi fiókkönyvtárat - ez utóbbit 1960-ban Nádorvárosban, 1961-ben Szabadhegyen követte hasonló intézmény.

A községi letéti könyvtárak tanácsi kezelésbe adása 1959-ben kezdődött meg megyénkben: 1961 végére 52 könyvtár és 125 könyvkölcsönző működött Győr-Sopron megyében a községi tanácsok intézményeként. Jelentős előrelépés történt a legkisebb települések könyvtári ellátása terén is: az első ún. művelődési autó 1959. április 23-án indult útjára, a fellépő igények következtében 1962-től pedig egy második művelődési autót is be kellett állítani. A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár műszaki részlegét 1961-ben szervezték meg, s a részleg létrehozásával kapcsolódott össze a tájékoztató munka kezdeteinek kiépítése is. Sinay Jenő érdeme a könyvtár helyismereti munkájának megalapozása, amely bár korábbra nyúlik vissza, valójában 1962-ben kezdődött meg a gyűjtemény létrehozása. Az intézmény a legifjabb olvasók ellátására 1964. augusztus 4-én megnyitotta a "Mesekönyvtárát".

1969-ben a KIOSZK-épületet lebontásra ítélték, ezért a könyvtár újra költözött: a Katolikus Kör egykori, Bajcsy-Zsilinszky u. 36. szám alatti épületébe. Az eleve ideiglenesnek szánt megoldás hat évig tartott: 1972 és 1975 között felújították, és könyvtári célokra alakították át a Győrmegyei és Városi Takarékpénztár egykori, Lenin (ma: Baross Gábor) u. 4. sz. alatti épületét. Az intézmény ide költözhetett 1975 őszén, és ténylegesen 1976. január 2. óta itt fogadja a látogatókat. Megmaradt viszont az előző épület is, itt nyílhatott meg 1977-ben a Gyermekkönyvtár, 1978-ban a Hangtár; ide költözhetett a Könyvkötészet; és ide került a raktári állomány egy része is. Az 1970-es évek második felében az említett újabb részlegek beindulásával kialakult a megyei könyvtár hosszabb távra érvényes osztályszerkezete: ettől kezdve hat osztály - Olvasószolgálati, Helyismereti és Különgyűjteményi, Gyermekkönyvtári és Hangtári, Állománygyarapító és Feldolgozó, Hálózati és Módszertani, Gazdasági - fogta össze a munkatársakat.

1981 októberétől Pernesz Gyulától Sinay Jenő vette át az igazgatói tisztet (1992. október elsejével vonult nyugállományba). 1982 januárjában kezdődött a Győri járás területén lévő kistelepülések könyvtári ellátórendszerének megszervezése, 1984 januárjától pedig a megyei könyvtárnak az iskolai könyvtárak módszertani központjává válása. 1984-ben a Művelődésügyi Minisztérium III. oszt. tudományos könyvtárrá minősítette az intézményt. Az 1980-as évek végétől a megyei könyvtár fejlesztésében a számítógépesítés egyre jelentősebb szerepet kapott: az 1988 végén a minisztériumi pályázaton elnyert első IBM kompatibilis számítógép lehetővé tette a Közhasznú Információs Szolgálat kialakításának megkezdését, amely szolgáltatás 1990. január elsejével indulhatott útjára, hogy aztán 1992. szeptember elsején kezdetét vehesse a számítógépes kölcsönzési nyilvántartás felnőtt részlegbeni bevezetése.

A régi épület az 1990-es évek elejére életveszélyessé vált; a Gyermekkönyvtár és a Hangtár 1994-től négy évre "albérletbe" került, majd az előbbit - némi bizonytalankodás után - a fenntartó megyei önkormányzat felszámolta, az utóbbi pedig - a Kötészettel együtt - a Rákóczi Ferenc u. 46. sz. alatt nyert elhelyezést. 1992. októberétől fél évig dr. Szabó Imréné volt a könyvtár megbízott vezetője, 1993. március elsejétől Tuba László igazgatta az intézményt, utódjául 2003. március elsejétől dr. Horváth Józsefet nevezte ki a könyvtár fenntartója, Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése. A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár 1998 őszén rangos előadókat felvonultató tudományos konferencia szervezésével és jubileumi évkönyv megjelentetésével ünnepelte meg jogelődje, a Győri Városi Közkönyvtár alapításának centenáriumát. Az ezredfordulóra aztán végre kedvezőbben alakult a könyvtár raktári helyzete is: a volt Vadász-laktanya egyik épületében kialakított Közgyűjteményi Raktárban kapott kb. 500 négyzetméternyi helyet, így a Szigethy A. út 109. sz. alatti, valamint a Rákóczi F. u. 46. sz. alatti raktárak anyaga is ide kerülhetett. A 21. század fordulójának egyre intenzívebb informatikai fejlesztései lehetővé tették például a cédulakatalógus 1999. január elsejei "befagyasztását" csakúgy, mint az 1999 nyarán számítógéppel végzett állományellenőrzést. 2002 decembere óta a könyvtár honlapjáról is elérhető a katalógus, míg 2005-ben pályázati támogatással valósult meg a HunTéka nevű, HUNMARC outputtal rendelkező, MOKKA-kompatibilis integrált könyvtári rendszer használata.

2013. január 2. ismét mérföldkő a megyei könyvtár történetében, amelynek gyökerei egészen 1961-ig nyúlnak vissza, amikor városi közgyűjteményként Győr város fenntartásában a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárból kiválva 4 fiókkönyvtár kezdte meg működését. A jelentős anyagi támogatás eredményeként 1973-ra a városi könyvtári központ már 13 fiókkönyvtár munkáját segítette, amelyek biztosították a peremkerületek teljes körű ellátását. 1981-ben - a város életében először - új könyvtár és kiállítóterem épült a Herman Ottó utcában, a Vásárcsarnok mellett, amely 1986-ra klubhelyiséggel, kiállítóteremmel és gyermekkönyvtárral bővült. A 2010-es évek legelejére a 2003-ban történt névadással immár Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár és Közösségi Tér Központi könyvtárával és a hozzá tartozó intézményegységekben (József Attila Művelődési Ház, Belvárosi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Gyárvárosi fiókkönyvtár és közösségi ház, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Bácsai fiókkönyvtár) történő közművelődési tevékenységével, képzőművészeti kiállításaival, az általa szervezett és lebonyolított városi nagyrendezvényekkel (Könyvszalon, Ünnepi Könyvhét), valamint online kulturális folyóiratával (Győri Szalon) meghatározó jelentőségű kulturális intézményként volt jelen Győrben. 2012. december 31-ével - városi közgyűlési határozat értelmében - a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár és Közösségi Tér megszűnt, összevonásra került a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárral, a két városi szinten azonos súlyú intézmény együttese pedig 2013. január 2-től mindkét intézmény feladatait és szolgáltatásait megtartva Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér néven funkcionál tovább.