Könyvtárunk névadója


Kisfaludy Károly Író, költő, szerkesztő, a romantika első nemzedékének irodalomszervezője, korában festőként is ismerték.
Jó módú és művelt középnemesi családból származott; legidősebb bátyja, Kisfaludy Sándor ("Himfy-dalok") szintén költőként ismert.
Kisfaludy Károly 1788. február 5-én a Győr megyei Téten látta meg a napvilágot, nyolcadik és egyben utolsó gyermekként - születésével anyja halálát okozva.

Élete első fele a sikertelenségek sorozata: iskolája, katonai karrierje, festőművészi pályája mind félbeszakadt. A győri bencéseknél tanult, de fegyelmezetlen magatartása miatt ki kellett maradnia az iskolából. Részt vett a Napóleon-ellenes háborúkban, s főhadnagyként hagyta ott a császári hadsereget 1811-ben - apja ekkor kitagadta.
Bécsben festészetet tanult, de kimaradt a művészeti akadémiáról. Helyette színházi előadásokra járt, s megismerkedett a kor romantikus képzőművészeti irányzatával.

1817 tavaszán telepedett le Pesten. Sorra jelentek meg művei: versek, elbeszélések, tanulmányok, kritikák.
Történelmi tragédiái és társadalmi vígjátékai a vidéki és a fővárosi színházak kedvelt darabjai voltak.
Mai napig népszerűek és játszottak vígjátékai:
A kérők, Csalódások, A pártütők, Három egyszerre.
1821 végén megalapította gyorsan népszerűvé vált irodalmi almanach-ját, az Aurórát, melyben - mások mellett - Kazinczy Ferenc, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, a fiatal Bajza József és Toldy Ferenc írásai jelentek meg. Ebben adta ki egyik legismertebb népies versét "Szülőföldem szép határa" címmel, melyet Siklós Albert zenésített meg. Sokat idézett hazafias költeménye a Mohács című vers, melyből Kodály Zoltán készített vegyeskari művet; de a győri zeneszerzőt, Halmos Lászlót is megihlette.

1826-tól Kisfaludy Károly az irodalmi élet vezérévé vált, a köré szerveződött fiatal írókat tanította, bírálta műveiket, vitatkozott velük, a kritika megbecsülésére és felhasználására biztatta őket.
Legnevesebb tanítványa Vörösmarty Mihály volt.
Kettőjük közös emléktábláját helyezték el Budapesten a Váci utca 19. számú ház falán. Itt halt meg Kisfaludy Károly 1830. november 21-én, tüdőbajban.

Kisfaludy Károly halála után, 1831-ben Toldy Ferenc kiadta összes munkáit, 10 kötetben. A kiadvány árusításának bevételéből felállították szobrát Pesten a Múzeumkertben; a megmaradó összeg felhasználásával barátai és tisztelői 1836-ban megalapították a Kisfaludy Társaságot, mely névadója emlékének ápolása mellett az irodalmi ízlés fejlesztését és a hazai szépirodalom művelését is feladatának tekintette.

Szülőföldjén emlékét őrzi az utókor:


Jelentősebb munkái időrendben: