Helyismereti könyvajánló archívum
Frissítve: 2012. június 14. Lásd még: könyvajánló ›››

Varga Józsefné Horváth Mária
A Győr vármegyei Újváros XVIII. századi személynevei

Kiadó:

ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék
Kiadási év: 2011
Sorozat: Magyar névtani értekezések 5.
Ismertető
Varga Józsefné újabb névtani kutatásairól számol be jelen kötet, melyben a nyelvész kutató a XVIII. századi Győr elővárosa, Újváros neveit vizsgálja. A szerző korábbi munkáiban a Rábaköz családneveivel is foglalkozott. A családnevek hűen tükrözik a közösség életében zajló folyamatokat, a lakosság számának, összetételének változásait. A XVIII. század izgalmas időszak, hiszen a török utáni újratelepülés ekkor történik, az idegenek megléte mellett a magyar nyelv használata egyre fontosabbá válik, az iskoláztatás is egyre szélesebb rétegekre terjed ki. A század az anyakönyvezés megszilárdulásával, az összeírások sokféleségével számos forrást kínál a kutató számára. A különféle tudományos nyelvészeti módszerekkel kapott eredmények a helytörténeti kutatások számára is hasznosíthatóak. A szerző összegzésében többek között megállapítja, hogy az újvárosi névanyagot a migrációs folyamatok alakították, magas az idegen eredetű családnevek száma, különösen a német neveké, de északi és déli szláv nevek is előfordulnak. A lakosság foglalkozására is számos információt szolgáltatnak a családnevek. A kapott eredményeket a szerző országos és rábaközi adatokkal is összeveti. A keresztnevek választásában többek között a felekezeti jellemzők is megnyilvánulnak. A kötet nyelvészeti értékein túl mindenképpen alapvető irodalom Újváros vagy Győr történetének kutatói számára is.

Szerkesztő: Néma Sándor
Tanulmányok a Kisalföld múltjából

Kiadó:

Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára
Kiadási év: 2012
Sorozat: Kisalföldi Szemle IV/1
Ismertető
A Kisalföldi Szemle sorozatának újabb kötete - hasonlóan az előzőhöz - tanulmánygyűjtemény: hat tanulmány, valamint egy forrásközlés látott benne napvilágot. A tanulmányok többségének témája ismerős lehet az intézmény munkáját ismerők számára: előadásként már elhangzottak a korábbi években a Győri Levéltári Nap programjában. A hét szerző közül öt levéltárosként dolgozik, ill. dolgozott megyénkben - hárman jelenleg is Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának munkatársai -, ketten pedig kutatóként kötődnek az intézményhez. Két szerző kora-újkori témával jelentkezett: Dominkovits Péter adatokban gazdag és jelentős forrásbázisra épülő tanulmánya a Rábaköz 17. század eleji nemességének helyzetével ismertet meg, míg Gecsényi Lajos a győri katonai építési hivatal megszűnésének körülményeit tárja fel. Négy tanulmány a 20. század második negyedének történetéhez szolgál újabb fontos adatokkal: Dancsecz Mónika a Szent Jobb győri és környékbeli útját mutatja be, értékes korabeli dokumentumokkal illusztrálva; Szalai Attila munkájából az 1947-es győri "kékcédulás" választások történetét ismerhetjük meg; míg Nagy Róbert és Áldozó István ismét hadtörténeti témával jelentkezik, olasz, ill. kínai kapcsolatokat feltárva. A kötetet Szalontay Judit "A csornai Kokas család krónikája" című, tartalma és illusztrációi miatt egyaránt értékes forrásközlése zárja. Az értékes kiadvány nem csupán a szakemberek számára lehet érdekes; bátran ajánlhatjuk azt a helytörténeti témák iránt érdeklődők szélesebb köre számára is.

Szerzők: Kenyeres István - D. Szakács Anita - Mihály Ferenc
Magyaróvár Tanácsának Törvénykezési Jegyzőkönyvei az 1581-1582. években.
Rats- und Gerichtsprotokoll des Marktfleckens Ungarisch Altenburg 1581-1582

Kiadó:

Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára
Kiadási év: 2011
Ismertető
Magyaróvár városról, ill. Moson megyéről egyaránt elmondható: nem bővelkednek múltjukat feltáró - főként összefoglaló jellegű - történeti munkákban. Emiatt különösen fontos a most megjelent forrásközlő kötet, mely Magyaróvár mezőváros első, 1581-1582-ből fennmaradt törvénykezési jegyzőkönyvét teszi elérhetővé - német eredetiben, valamint magyar fordításban egyaránt! A fordítás nem könnyű munkájáért Mihály Ferenc ny. főlevéltáros urat, a fordítás sajtó alá rendezéséért, a német eredeti betűhív átírásáért, valamint a mutatók elkészítéséért D. Szakács Anita főlevéltáros asszonyt illeti dicséret! A forrás közzététele már önmagában is nagy fontossággal bír; a kiadvány értékét azonban jelentős mértékben növeli a Kenyeres István főigazgató-helyettes (Budapest Főváros Levéltára) úr által jegyzett kiváló bevezető tanulmány, mely Magyaróvár 16. századi történetének bemutatásával segíti a jegyzőkönyvben szereplő bejegyzések értelmezését. Így e kötetből nem csupán a mezőváros lakosságát ismerhetjük meg, de annak mindennapi életét, a településen belüli, ill. azon kívüli kapcsolatrendszerét is. Megtudhatjuk, melyek voltak a pereskedések gyakoribb okai; de pl. azt is, hogy kik voltak a mezőváros elöljárói, vagy hogy kiket vettek fel újonnan a polgárok sorába. A gazdag tartalmú, vonzó kivitelezésű kötetet bátran ajánlhatjuk nemcsak Mosonmagyaróvár és környéke lakossága, de a kora-újkori mindennapi élet után érdeklődők szélesebb köre számára is!

Józsa László Árpád, Pintér Ernő
"...drótok közé zárva".
A ménfőcsanaki leventék belgiumi hadifogságban és szénbányában 1944-1947


Kiadási év: 2011
Ismertető
Rendhagyó könyv jelent meg a 2011-ben Győr Megyei Jogú Város Győr-Ménfőcsanaki Településrész Önkormányzat támogatásával: "...drótok közé zárva". A ménfőcsanaki leventék belgiumi hadifogságban és szénbányában 1944-1947 címmel. 106 ménfőcsanaki leventét hurcoltak el 1944 decemberében Németországba. Az ő megpróbáltatásaikról, hadifogságukról, belgiumi bányászéletükről szóló emlékeiket gyűjtötte kötetbe Józsa László Árpád és Pintér Ernő. Korabeli dokumentumok, fényképek teszik szemléletessé a személyes hangú visszaemlékezést. A kötet nemcsak a ménfőcsanaki rokonoknak, utódoknak ad hiteles képet a fiatalok sorsáról, a háború végéről, a hadifogoly-életről, de a korszak iránt érdeklődőknek sok tanulságul szolgál. A fiatalok többsége 1947-ben került haza, 1995 óta rendszeresen tartanak találkozókat, melyek eseményeiről is fényképes beszámolót közöl a könyv.