Helyismereti könyvajánló ››› archívum ››› 2009. szeptember 2.
« Vissza az archivumba

Sok fény maradt utánuk.
Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében.

Kiadó:

Győr, Hungaro-Dalton Pedagógiai Innovációs Egyesület
Kiadási év: 2009
Ismertető
30, egykor megyénk településein működő pedagógus életrajzát gyűjtötte kötetbe a két szerkesztő-életrajzíró: dr. Gönczöl Lászlóné és Kallós Károlyné. Az emlékkötet "egy megyei helytörténeti kutató csapat lelkes fáradozásának eredménye - a hajdan Győr-Moson-Sopron megyében élt, vagy annak iskoláiban dolgozott tanítók, tanárok életútját, pedagógiai-szellemi örökségét állítja" az olvasó elé. Többek között szerepel a kötetben dr. Karácsony Mihály, "a reformkori műszaki oktatás úttörője"; Scherer Gyula, tankönyv- és szakíró; Csicsay Benedek, a "dalos kedvű nyúliak karnagya"; Király Iván, a tudós ornitológus; id. Timaffy Endre és fia, a Szigetköz néprajzát feltérképező tudós, Timaffy László, valamint az akvarellfestő művésztanár, Ferenczi József is. A kisbodaki, nyárligeti, kapuvári, véneki, szanyi, stb. pedagógusok emlékét felidéző írásokat számos korabeli fénykép, forrásértékű dokumentum egészíti ki.

Hetény János - Kiss Tamás - Szabó Béla
Szomorúak vigasztalója.
A győri Könnyező Szűzanya - az Ír Madonna

Kiadó:

Arrabona-Art
Kiadási év: 2009
Ismertető
A reprezentatív kötet a győri Bazilikában őrzött Könnyező Szűzanya-kegykép, másik nevén Ír Madonna, valamint a képet Írországból a városba menekítő Walter Lynch püspök történetét, ezen keresztül a Galway és Győr között fennálló történelmi kapcsolatot mutatja be. A Cromwell hadai elől menekülő Lynch püspöknek a győri püspök, Püsky János kínált menedéket. A kegykép 1697. március 17-én vérrel könnyezett. A kép számos művész alkotását ihlette. A fotóalbumnak is beillő emlékkötetet jeles személyek: polgármesterek, püspökök, egyházi személyek ajánlják az olvasók figyelmébe. A témához kapcsolódó színes fotókon többek között a győri Bazilika kincsei és az ír táj szépsége is megelevenedik.

Barsi Ernő
Távoli szekerek
Népi ismeretanyag a magyar költők verseiben.

Kiadó:

Magyar Kultúra Kiadó Kft.
Kiadási év: 2009
Ismertető
A jeles néprajzkutató legújabb kötetének bevezetőjében írja: "Irodalmunk tehát nemcsak nyelvet, stílust kapott a néptől, hanem ezzel együtt sok népi ismeretanyagot is". Legnagyobb költőink verseinek egy-egy sorához olykor elkél a magyarázó értelmezés. "Mivel az élet az utóbbi időben gyökeresen megváltozott, napjaink embere már szinte nem is ismeri a népi elnevezéseket..." Ebben van segítségünkre a szerző, amikor Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Ady Endre és Czuczor Gergely költeményeinek népi szókincséhez magyarázatot fűz. Előfordul, hogy Czuczor egyik verssorának legtöbb szava magyarázatra szorul: Itt tán szerszám sem kell, se lapát, se villa, Vendégoldal, lóggó, szénvonó, motolla. A kötetből megtudjuk, hogy a vendégoldal két hosszú, igen vastag rúd, melynek segítségével a szekér rakterét lehet megnövelni a learatott gabona szállításakor, a lóggó a plafonról függesztett polc lehetett, a szénvonóval a parazsat húzták ki a kemence szájához, a motollára pedig a megfont fonalat tekerték fel. Arany János Vojtina levelei öccséhez I-II- című verse számos gyermekek által készített játékhangszert sorol fel, pl. csimbolya, doromb, hagymabördő, tilinkó. Hogy mik is ezek a hangszerek? Sok más izgalmas információ mellett ez is kiderül a kiadványból.

Finta Mihály
Répcevis története

Kiadó:

Felelős kiadó: Kovács István, Répcevis polgármestere
Kiadási év: 2009
Ismertető
A két eredeti település: Nemesvis és Káptalanvis egyesítésének 80. évfordulójára megjelent kötet a község szülöttje, a helytörténész Finta Mihály hosszú évekig tartó kutatómunkájának eredménye. Miután megtudjuk, hogy mit jelenthet a vis kifejezés, részletes levéltári források segítségével megismerkedhetünk Viss történetével az 1800-as évekig. Szó esik még a kötetben a Vissen áthaladó vasútról, a két világháború közötti időszakról, a földosztásról, a templomról, valamint a községben található szobrokról. A Tudod-e..., kezdetű fejezetben olyan ismert személyekről esik szó, akik valamilyen formában kötődnek a településhez, és itt olvashatunk a közszájon forgó mondásokról is. A kötet színes és fekete-fehér képekkel illusztrálták.